Újítások a kényszertörlési eljárás területén

2021. július 1-jén hatályba lépett a kényszertörlési eljárásra és a felszámolási eljárásra vonatkozó és kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi LXX. törvény (a továbbiakban: Törvény), amelyben hangsúlyos szerepet kap a gazdasági élet tisztasága és a hitelezővédelem biztosítása.

A jogutód nélküli megszüntetések éves számában kiugróan magas a kényszertörlési eljárások száma, ami azt is mutatja, hogy a cégek tagjai, vezető tisztségviselői alternatívaként kezelik a kényszertörlést mint a cég jogutód nélküli megszüntetésének egyik formáját, azt mintegy kihasználva mentesülni kívánnak a végelszámolás feladatai alól.

A fentiek miatt a Törvény jelentősen módosít az eljáráson, és hangsúlyossá teszi azt, hogy a kényszertörlési eljárás egy szankciós jellegű törlési eljárás. Ha a cég (volt) ügyvezetője és (volt) tagja közrehatása megállapítható abban, hogy a cég kényszertörlés alá került, valamint megállapítható, hogy kényszertörlés alatt vagy esetlegesen az azt megelőző törvényességi felügyeleti eljárás alatt a bírósággal való együttműködési kötelezettségeiknek nem tettek eleget, az eltiltás mellett egy új, önálló szankció bevezetésével a cég ki nem egyenlített tartozásaiért – egyetemlegesen – helytállni kötelesek.

A következőkben, követve a Törvény felépítését, bemutatjuk, hogy milyen módon változik

(i) az Illetéktörvény,

(ii) a Csődtörvény,

(iii) a Ctv.,

(iv) a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvény és

(v) a Pp.

1.Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása (1-2. §)

A Törvény tételes felügyeleti illeték megfizetéséhez köti az eljárás lefolytatását, amely megfizetésére az eljárás kezdő napján a cégjegyzékbe bejegyzett tagok és vezető tisztségviselő egyetemlegesen kötelesek.

Amennyiben a társaság képes a törvényes működésének helyreállítására, és erre tekintettel vele szemben megszüntetik a kényszertörlési eljárást, a társaságot alacsonyabb illeték terheli.

Fontos további rendelkezés, hogy a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Vmtv.) 157. §-a alapján felfüggesztett kényszertörlési ügyekben, valamint azon cégek kényszertörlésében, amely cégek ügyeiben a Vmtv. még a kényszertörlés elrendelését megelőző szakaszban állapította meg az eljárás felfüggesztését, vagy előírta, hogy nem kerül sor kényszertörlés elrendelésére, akkor sem állapítható meg illeték, ha a céggel szemben a kényszertörlési eljárás megindítására a módosítás hatálybalépése napján, vagy azt követően kerül sor.

2. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása (3-5. §)

A vagyonvisszaszerzés-vagyonkutatás költségeinek fedezete céljából a Törvény a Csődtörvény módosításával a regisztrációs díj mellett előírja a bejelentett követelés 0,5%-ának megfelelő mértékű, de legalább 5.000 forint és legfeljebb 40.000 forint összegű költség befizetését is, amelyet a felszámoló a vagyonkutatás-vagyonvisszaszerzés költségeinek kiegyenlítésére használhat fel. A költségátalány felhasználásával a felszámolónak tételesen el kell számolnia, és a fel nem használt összegeket a hitelezők részére vissza kell fizetni.

3. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása (6-22. §)

A Törvény pontosítja a Ctv. kényszertörlési eljárási szabályait, főszabályként lehetővé teszi, hogy a kényszertörlési eljárás kezdő időpontjától számított tizenöt napos jogvesztő határidőn belül a cégbírósághoz benyújtott és jóváhagyott kérelem alapján a társaság az eljárás alatt a szokásos napi működését folytathassa, a hatályos előíráshoz képest részletesebben határozza meg a követelés bejelentésének tartalmi elemeit, a vezető tisztségviselő kötelezettségeit, pontosítja a tagoknak és a vezető tisztségviselőknek a céggel kapcsolatos adatszolgáltatására vonatkozó rendelkezéseit, kimondja az okirati bizonyítás elsődlegességét,  a félbeszakadás, szünetelés, költségkedvezmény engedélyezésének és a beavatkozás alkalmazhatóságának hiányát, valamint a jövőben nem válnak a kényszertörlés iratai nyilvánossá.

A Törvény a Ctv. módosítása során érinti az eltiltás jogintézményét is, amely szerint az eltiltás nem kizárólag a kielégítetlen hitelezői követelések esetén kerül alkalmazásra, noha továbbra is jelentős körülmény, hogy a cég kifizetetlen tartozásokat lehetőség szerint ne hagyjon hátra. Az eltiltott személy felelősségét csökkenti, ha a bejelentett követelések megtérülnek, az eltiltásnak azonban nem ez az egyetlen szempontja. Az eltiltást megalapozó körülmény önmagában az is, hogy az eltiltott személy magatartása felróható volt a cég törvénysértő működésének kialakulásában, illetve fenntartásában.

A Törvény bővíti az eltiltással érintett személyek körét is, valamint pontosítja az arra vonatkozó esetet, amikor az eltiltás időszaka alatt újabb eltiltásra kerül sor, valamint megállapítja a cégjegyzékből való törlés hatályát a kizáró ok cégbírósági megállapítása esetén.

Tekintettel arra, hogy a Ptk. módosítása megszünteti a társaság törvény erejénél fogva történő megszűnését, mint jogkövetkezményt, a Törvény új különleges törvényességi eljárás lefolytatásáról rendelkezik a Ctv. módosítása körében.  Ha a Ptk. előírása alapján a társaság a hat hónapos határidő alatt új tagot vagy új bel-, illetve kültagot nem jelent be a cégbírósághoz, a társasággal szemben törvényességi felügyeleti eljárás fog indulni, amelynek során a cég még helyreállíthatja megfelelő intézkedések meghozatalával a törvényes működését. E törvényességi felügyeleti eljárásnak a speciális formája, ha a társaság a cégbíróság felhívására úgy nyilatkozik, hogy kifejezetten az elhunyt tag örökösével kíván megállapodni, azonban az örökös személye bizonytalan. Ez a bizonytalanság fakadhat abból, hogy a hagyatékátadó végzést még nem hozták meg, de akár abból is, hogy örökösödési vita áll fenn. Ebben az esetben a jogi eljárás lezárultáig a cégbíróság felfüggeszti a különleges törvényességi felügyeleti eljárást, és a társaságnak a jogi eljárás lezárultát követően kell a törvényes működését helyreállítania.

A Törvény „a törvénysértő működésben való közrehatás és a bejelentett követelések vizsgálata” elnevezésű alcímmel egészíti ki a Ctv.-t, amely alapján amennyiben a kényszertörlési eljárás megszüntetésére nem kerül sor, a bíróság megvizsgálja, hogy a törvénysértő működés körében a vezető tisztségviselőt, illetve a tagot  – az nyrt. részvényesét ide nem érve –  terheli-e mulasztás. A Törvény a vizsgálódás körét az eljárást megelőző két évre is kiterjesztheti, és szükség szerint bevonásra kerül a korábbi vezető tisztségviselő és tag is.

A cégbíróság az érintett ügyvezetőt, illetve tagot nyilatkozattételre hívja fel azzal, hogy az eltiltással érintett személynek arról szükséges nyilatkoznia, hogy vitatja-e a követeléseket, valamint tájékoztatást kell adnia a cégbíróságnak arról is, hogy a megvalósított mulasztások elkerülése érdekében milyen intézkedéseket tett.

A Törvény az el nem érhető személyek vonatkozásában – megakadályozva cégek tagjai, vezető tisztségviselői „eltűnését” – speciális szabályozást ad. Azzal, hogy a cégbíróság az érintett személyek aktuális lakóhelyét megismerheti akkor is, ha a személy jelenlegi lakóhelye és esetlegesen a cégjegyzékből való törléskori lakóhelye nem azonos, megelőzhetők a nem megfelelő címre küldött értesítések miatti akadályok és eljárási nehézségek.

A Törvény pontosítja, hogy milyen mértékű vagyon, illetve követelés szükséges a felszámolási eljárás kezdeményezéséhez, továbbá abban az esetben, amennyiben a cég törlésre kerül, azonban fellelhető vagyontárggyal rendelkezik, úgy a Törvény a Ptk. 3:48. § (2) bekezdésének a jogi személy jogutód nélküli megszűnésének vagyonfelosztási szabályai alkalmazásával dönt a vagyontárgynak a tagok közötti felosztásáról.

A Törvény a „Kényszertörlési eljáráshoz kapcsolódó per” cím alatt külön per indításának lehetőségét teremti meg arra az esetre, ha a 117. § (1) bekezdés a) pontja szerinti eltiltási ok következményeként az eltiltott személyt kötelezi a cégbíróság a kényszertörlési eljárásban bejelentett, vitatott követelésnek nem minősülő ki nem elégített követelése megfizetésére.

4. A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény módosítása (23. §)

Tekintettel arra, hogy az állami befolyás alatt álló gazdasági társaságok működése sokszor sajátos, így különösen akkor, amikor az állam öröklés útján vagy más módon, nem piaci alapon jut a részesedéshez, a Törvény a fenti jogszabályt a következőképpen módosítja:

A Ctv. szerinti eltiltás jogkövetkezménye és az eltiltott személyek felelősségének megállapításával kapcsolatos szabályok nem alkalmazandók az állammal, az államot megillető tulajdonosi jogokat gyakorló szervezettel vagy az ilyen szervezet közvetlen vagy közvetett befolyása alatt álló szervezettel mint taggal és az e tag javaslatára megválasztott vezető tisztségviselőkkel szemben, továbbá a Csődtörvény 66. § (2) bekezdése szerinti állami felszámoló szervezet végelszámolóként való eljárása során a végelszámoló szervezettel és a végelszámolói feladatok ellátására kijelölt természetes személy végelszámolóval szemben sem.

5. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosítása (24. §)

A Törvény a Pp. teljes bizonyító erejű magánokiratra vonatkozó 325. § (1) bekezdés h) pontját akként egészíti ki, hogy a törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott szolgáltatáson felül, a zárt rendszerben alkalmazott, tanúsított bizalmi szolgáltatás keretében létrejött dokumentumokra is alkalmazni rendeli a szabályt.

Forrás: 2021. évi LXX. törvény és indokolása, https://jogaszvilag.hu/szakma/helyreallithato-a-cegek-torvenyes-mukodese-a-kenyszertorlesi-eljaras-soran-is/