Híreink

Új pénzmosási törvény

Új pénzmosási törvény

Az általános ügyfél-átvilágítási kötelezettséget főszabály szerint továbbra is az üzleti kapcsolat létesítésekor, ha a korábban rögzített ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel, illetve legalább 3.600.000 forint összegű ügyleti megbízás teljesítésekor köteles a szolgáltató elvégezni. Árukereskedők esetében azonban 2.500.000 forint lesz ez az összeghatár.

Az ügyfél átvilágítás tekintetében a törvény pontosan meghatározza, hogy mely adatokat kell majd rögzíteni, milyen okiratokat köteles az ügyfél az átvilágítás során bemutatni. Egyértelműen előírja a jogszabály azt is, hogy a rögzítendő adatokat tartalmazó okiratokról a szolgáltatónak másolatot kell készítenie.

Újdonság, hogy a tényleges tulajdonosi nyilatkozat a szolgáltató által üzemeltetett elektronikus hírközlő eszköz útján is megtehető, illetve újdonságnak tekinthető a tényleges tulajdonosi információk központi nyilvántartása is.

Az ügyvédeket akkor terheli ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség, ha pénz és értéktárgy letéti kezelését végzik vagy ha a következő jogügyletek tekintetében folytatnak meghatározott ügyvédi tevékenységet:

  • gazdasági társaságban vagy egyéb gazdálkodó szervezetben lévő vagyonrész (részesedés) tulajdonának az átruházása;
  • ingatlan tulajdonának az átruházása;
  • gazdasági társaság vagy egyéb gazdálkodó szervezet alapítása, működtetése, megszűnése;
  • bizalmi vagyonkezelési szerződés vagy bizalmi vagyonkezelés létesítésére irányuló egyoldalú jognyilatkozat;
  • ingó vagyonelem, különösen pénzeszköz, pénzügyi eszköz ellenérték nélkül történő átruházása.

A jövőben a csere és ajándékozás esetén is fennállhat az ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség, megmarad ugyanakkor a védői, képviseleti tevékenységgel összefüggő információk bejelentése alóli mentesség, illetve az egyéni ügyvédek és egyszemélyes ügyvédi irodák részére a MÜK egységes belső szabályzatot készít.

Fokozott ügyfél-átvilágítás

A Törvény a 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján a következő esetekben mondja ki a fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedések alkalmazásának kötelezettségét és a kapcsolódó intézkedéseket:

  • amennyiben az ügyfél nem jelent meg személyesen az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése céljából;
  • külföldi székhelyű szolgáltatóval történő levelező kapcsolat létesítése;
  • kiemelt közszereplővel történő üzleti kapcsolat létesítése vagy ügyleti megbízás teljesítése,
  • illetve a pénzváltó irodák esetében.

A pénzmosási törvénnyel együtt készült el az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény is, a két jogszabály vonatkozásában következőkben mutatjuk be a lényegi törvényi változásokat.

Új pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (röv. Pmt.):

Hangsúlyozottan épül a kockázatalapú megközelítésre, előírja a felügyeletet ellátó hatóságok és a hatályuk alá tartozó szolgáltatók számára a kockázatok értékelését és az e kockázatokkal arányos, megfelelő kockázatcsökkentő intézkedések meghozatalát (belső eljárásrend kialakítását);

  • kiegészíti és pontosítja az ügyfél-átvilágítási kötelezettséget, lényeges változás, hogy az új Pmt. kifejezetten lehetővé teszi – megfelelő garanciák biztosításával – az ügyfél-átvilágítás és üzleti kapcsolat létesítés személyes megjelenés nélkül történő elvégzését;
  • új kötelezettségként jelennek meg a tényleges tulajdonosok adatainak központi nyilvántartásáról és az adatokhoz való hozzáférésről szóló rendelkezések;
  • hatékonyabb végrehajtás érdekében részletesebb rendelkezéseket fogalmaz meg a bejelentési kötelezettség teljesítése és a bejelentéseket fogadó és elemző pénzügyi információs egység működése tekintetében.
  • kiegészíti, pontosítja az adatvédelemre, nyilvántartásra, a vonatkozó statisztikai adatok vezetésére, a csoportszintű politikákra, a belső ellenőrző és nyilvántartó rendszerre, valamint a képzésre vonatkozó rendelkezéseket;
  • egységesíti és szigorítja a kötelezettségek nem megfelelő teljesítése esetén alkalmazandó szankciókat;
  • végrehajtása érdekében elkészítendő szolgáltatói belső szabályzat kötelező tartalmi elemei vonatkozásában az NGM kapott felhatalmazást a rendelet kiadására (amely a kötelező elemek meghatározásán túlmenően a kockázatalapú megközelítés szempontrendszerét is tartalmazza majd).

(Forrás: BÜK Hírlevél, piacesprofit.hu weboldal)