A szerződésátruházásra (a gyakorlatban szerződéses pozíció átruházásaként is szoktak rá hivatkozni) vonatkozó jogszabályokat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: „Ptk.”) tartalmazza.
A szerződésátruházás, mint jogintézmény egy adott jogviszony folytonosságának fennmaradását szolgálja oly módon, hogy az adott szerződésből kilépő felet megillető jogok, illetve terhelő kötelezettségek összessége a szerződésbe belépő félre kerül átruházásra, gyakorlatilag a szerződésbe belépő fél, illetve a szerződésből kilépő fél közötti jogutódlást eredményez. A szerződésátruházásnak egy jelentős korlátja is van, miszerint a szerződésből kilépő félnek, a szerződésen kívül álló, egyéb (jog)viszonyból származó követeléseit a szerződésbe belépő fél nem érvényesítheti a szerződésben maradó féllel szemben, illetve a szerződésben maradó fél sem a szerződésbe belépő féllel szemben.
A Ptk. hatályba lépése előtt a szerződéses pozíció átruházása a gyakorlatban elterjedt, illetve széles körben alkalmazott megoldás volt, amelynek a lehetőségét a bírói gyakorlat is elismerte oly módon, hogy a szerződésátruházás jogutódlást eredményez, és erre tekintettel az adott szerződésben maradó valamint a szerződésbe belépő fél között nem keletkezik új szerződés, tehát jogviszony folytonosság fenntartása mellett valósul meg egy alanycsere a szerződéses pozícióban (a szerződésbe belépő, illetve a szerződésből kilépő fél között).
A Ptk. a szerződésátruházás kodifikálásával egyértelművé tette, hogy a felek a szerződéses pozíciót mint egyes jogosultságokra és kötelezettségekre nem bontható egészet, ruházhatják át egy harmadik személyre, olyan jogokat és követeléseket is átruházva, amelyek önállóan az engedményezés, a jogátruházás és a tartozásátvállalás szabályai alapján nem átruházhatóak.
A szerződésátruházás megvalósulásához mindig legalább három fél – szerződésből kilépő, szerződésben maradó, illetve szerződésbe belépő fél – szükséges, így sui generis háromoldalú megállapodásnak, jogügyletnek is tekinthető ez a jogintézmény. Ez az alább idézett, Ptk. 6:208. § (1) bekezdésében rögzített normaszövegből is kitűnik.
„A szerződésből kilépő, a szerződésben maradó és a szerződésbe belépő fél megállapodhatnak a szerződésből kilépő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összességének a szerződésbe belépő félre történő átruházásáról.”
Fentiekből levezethető egy másik fő szabály is, miszerint csupán az egyik fél egyoldalúan nem dönthet úgy, hogy a szerződésben betöltött pozícióját átruházza másra, hiszen ehhez a másik két szereplő hozzájárulása is szükségszerű a jogviszonyban.
Fontos megemlíteni, hogy a szerződésátruházás nem csak szerződésen, hanem jogszabályon is alapulhat, amely esetben az adott szerződésből származó jogok és kötelezettségek jogszabályi rendelkezés alapján szállnak át a másik félre.
A szerződésátruházás alakiságára az annak tárgyát képező szerződés alaki szabályai irányadóak.
A szerződésátruházás esetén a szerződésbe belépő félre átszálló jogok és kötelezettségek biztosítékainak sorsát a Ptk. 6:208. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezése rendezi, amely kimondja, hogy a szerződésbe belépő félre átszálló jogosultság biztosítéka fennmarad, azonban a kötelezettség teljesítésének a biztosítéka megszűnik, leszámítva azt az esetet, amikor a biztosíték kötelezettje hozzájárult a szerződésátruházásához.
Mint ahogy a fentiekben ismertettük, egyoldalú megállapodással, illetve döntéssel nem lehetséges a szerződéses pozíciónak az átruházása, illetve a szerződésben maradó fél hozzájárulása minden esetben elengedhetetlen. A Ptk. szerint lehetőség van arra is, hogy a szerződésben részes felek előzetes hozzájárulásukat adják a szerződés átruházáshoz, azonban a szerződésben maradó fél a nyilatkozat megtételekor fenntarthatja a jogot annak visszavonására. Előzetes hozzájárulás esetén elegendő a szerződésben maradó felet értesíteni a szerződésátruházásról, amellyel egyidejűleg hatályba lép a szerződésátruházás. Amennyiben a kötelezett az értesítést megelőzően teljesít a régi jogosultnak, szabadul a kötelemből a szerződésátruházás ellenére, hiszen a kötelezettel szemben az átruházás nem vált hatályossá. Fontos megjegyezni, hogy a hozzájárulás visszavonására – amennyiben ez kikötésre került, vagy a szerződésben maradó fél erről nem nyilatkozott – kizárólag azelőtt kerülhet sor, hogy a szerződésátruházásról szóló értesítést a szerződésben maradó fél részére kézbesítenék. Az előzetes nyilatkozat tekintetében különösebb szabályokat nem állapít meg a Ptk., az magában a szerződésátruházásra irányuló szerződésben, illetve külön okiratba foglalt nyilatkozatban is megtehető.
A biztosíték kötelezettjére szintén érvényesek az előzetes hozzájárulásra vonatkozó szabályok, tehát előzetesen hozzájárulhat ahhoz, hogy a szerződésbe belépő félre átszálló kötelezettség biztosítéka fennmaradjon. A biztosíték kötelezettje is fenntarthatja a hozzájárulás visszavonásának jogát, és rá is igaz az, hogy értesíteni kell a szerződésátruházásról.
Kiegészítésként érdemes megjegyezni, hogy ahol a Ptk. a szerződésátruházásra külön szabályokat nem állapít meg, ott a kötelezettségek tekintetében a tartozásátvállalás, illetve a jogok vonatkozásában az engedményezés szabályait kell megfelelően alkalmazni.
Zárásképpen fontos megemlíteni, hogy a szerződésátruházás nem csak a jogok tekintetében, hanem a kötelezettségek vonatkozásában is tiszta jogi helyzetet teremt, tekintettel arra a tényre, hogy a szerződésből kilépő fél nem csak a szerződésből eredő jogaitól, hanem a szerződésből eredő valamennyi kötelemből is szabadul, a szerződésbe belépő félre átszállnak a szerződésátruházást megelőzően keletkezett jogok és kötelezettségek, így ennek a következtében a szerződésbe belépő fél lesz felelős a szerződésből kilépő fél által okozott károkért is.
Források:
Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
Nagykommentár – Gárdos Péter, In: Gárdos Péter, Vékás Lajos (szerk.): Nagykommentár a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényhez
Polgári Jog 2016/10. – Ptk. a jogesetek tükrében – Takács Dániel: A szerződésátruházás hatása a kötelemre
https://kocsisszabougyved.hu/szerzodesatruhazas-mikent-ruhazhato-at-a-szerzodeses-pozicio/
https://tomosvarilaw.hu/mi-az-a-szerzodesatruhazas/
https://jogaszvilag.hu/cegvilag/a-szerzodesatruhazas-egyes-relevans-kerdeseinek-rendezese/
https://jogaszegylet.hu/jogelet/a-ptk-szerzodesatruhazasi-szabalyainak-ervenyesuleserol/