A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) a részvényhez kapcsolódóan rendelkezik két másik olyan okiratról, amelyeket a társaság a tagsági jogokkal összefüggésben bocsát ki, azonban nem minősülnek részvénynek, az egyik a részvényutalvány, a másik az ideiglenes részvény. A következőkben ezen okiratok funkciója kerül bemutatásra.
A részvényutalvány a részvényes tagsági jogaival és kötelezettségeivel összefüggésben a társaság alapításának, illetve az alaptőke felemelésének cégbírósági bejegyzését megelőzően a részvényes kérésére kiállított okirat, amely tartalmazza a részvényes nevét, az általa teljesített vagyoni hozzájárulás összegét, és az ellenkező bizonyításáig igazolja a részvényes társasággal szemben fennálló jogait és kötelességeit.
Tehát a részvény névértékének (kibocsátási értékének) vagy annak egy részének megfizetése és az alapítás, illetve az alaptőke felemelésének cégnyilvántartásba történő bejegyzése közötti átmeneti időre a társaság a teljesített vagyoni hozzájárulás összegéről, illetve a tagsági jogokról és kötelezettségekről értékpapírnak nem minősülő okiratot állíthat ki.
A részvényutalvány a cégbejegyzéséről (változásbejegyzéséről) szóló döntésig bocsátható ki, illetve addig kapcsolódnak hozzá bizonyos joghatások is. A részvényutalvány kiállítása nem kötelező, de ha a részvény átvételére kötelezettséget vállaló, a létesítő okiratot aláíró személy kéri, a társaság köteles kibocsátani részére ezt az okiratot. A részvényutalvány kiállításáról a részvénytársaság ügyvezetése köteles gondoskodni. A részvényutalvány nem minősül értékpapírnak, tehát nem testesíti meg a tagsági jogokat és kötelezettségeket, nem alkalmazhatóak rá az értékpapírra vonatkozó előírások. Valójában egy igazoló (tanúsító) okirat, amely a részvényes befizetéseit bizonyítja.
Az ideiglenes részvény a társaság alapításának, illetve az alaptőke felemelésének a cégbíróság által a cégjegyzékbe történő bejegyzését követően az alaptőke, a felemelt alaptőke, illetve a részvények kibocsátási értékének teljes befizetéséig terjedő időszakra kiállított névre szóló, forgalomképes, nyomdai úton vagy dematerializált formában előállított értékpapír. Semmis az ideiglenes részvény, amennyiben kiállítására a cégnyilvántartásba történő bejegyzést megelőzően kerül sor.
Tehát amennyiben a cégbíróság bejegyezte a céget, illetve annak változásait, de a részvényesek még nem teljesítették valamennyi vállalt vagyoni hozzájárulásukat, akkor a társaság ideiglenes részvényt köteles kibocsátani részükre, így a részvénytársaság mindazon részvényese rendelkezik ideiglenes részvénnyel, aki még nem bocsátotta a társaság rendelkezésére az általa vállalt vagyoni hozzájárulás összegét teljes egészében.
Az ideiglenes részvény a részvényutalvánnyal ellentétben értékpapírnak minősül, azaz a részvényes az ideiglenes részvény birtokában az őt megillető tagsági jogokat és kötelezettségeket gyakorolhatja, azonban csak korlátozott mértékben, az általa teljesített vagyoni hozzájárulás mértékével arányosan. Az ideiglenes részvény által megtestesített jogok gyakorlásának elengedhetetlen feltétele – az ideiglenes részvény előállításán, és annak a részvényes általi megszerzésén kívül –, hogy a részvényest a részvénykönyvbe bejegyezzék.
Az elsőbbségi részvényes amíg teljes vagyoni hozzájárulását nem teljesíti, kizárólag a törzsrészvények tulajdonosait megillető részvényesi jogok gyakorlására jogosult, és csak a teljes vagyoni hozzájárulás megfizetését követően illeti meg az elsőbbségi jog gyakorlása.
Az ideiglenes részvény előállítható nyomdai úton, vagy dematerializált módon. Arra is lehetőség van, hogy az ideiglenes részvény a társaság alapszabályában meghatározott részvénytől eltérő formában kerüljön az kiállításra. Tehát ha a társaság alapszabálya szerint a részvényt a társaság dematerializált formában állítja elő, az ideiglenes részvény akkor is lehet nyomdai úton előállított értékpapír, és ellenkezőleg, ha az alapszabály a részvényről, mint nyomdai úton előállított értékpapírról rendelkezik, az ideiglenes részvény akkor is lehet dematerializált értékpapír.
Amennyiben az ideiglenes részvény előállítását követően a részvényes újabb részt teljesít a vagyoni hozzájárulásából – azonban még nem a teljes vagyoni hozzájárulást –, azt a kérésére meg kell jeleníteni az ideiglenes részvényen. Nyomdai úton előállított ideiglenes részvény esetén az értékpapír felülbélyegzésével vagy kicserélésével, míg dematerializált módon előállított ideiglenes részvény esetén az értékpapírszámla adataiban szükséges a változások átvezetésével történhet megnövelt vagyoni hozzájárulás megjelenítése az értékpapír tartalmában.
Az ideiglenes részvény, tekintettel arra, hogy forgalomképes értékpapír szabadon átruházható, azonban az ideiglenes részvény megszerzője a részvénytársasággal szemben jogait csak abban az esetben gyakorolhatja, ha az átruházást az igazgatóság részére bejelentette és a tulajdonosváltozás részvénykönyvbe bejegyzésre került. Az ideiglenes részvény átruházása esetén a vagyoni hozzájárulás fennmaradó részének rendelkezésre bocsátására vonatkozó kötelezettség az ideiglenes részvény új tulajdonosát terheli, azonban az átruházó készfizető kezesként felel a társasággal szemben a fennmaradó vagyoni hozzájárulás teljesítéséért. Az ideiglenes részvény többszöri átruházása esetén a kezesi felelősség valamennyi volt részvényest egyetemlegesen terhel.
Források:
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
Vékás Lajos, Gárdos Péter (szerk.): Nagykommentár a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényhez