A garanciaszerződés

A garanciaszerződés olyan jogi megállapodás, amelyben egy fél (garanciaadó) vállalja, hogy egy másik fél (garanciavevő) kötelezettségei teljesítéséért helytáll. Biztosítéki szerződés, amelyben a garantőr vállalja, hogy a garanciaszerződésben és a garanciavállaló nyilatkozatban meghatározott feltételek esetén a jogosultnak fizetést teljesít. A szerződés általában akkor jön létre, amikor egy harmadik fél (a kedvezményezett) valamilyen szolgáltatást nyújt vagy kölcsönt ad a garanciavevőnek, és biztosítékot kér arra az esetre, ha a garanciavevő nem teljesítené a kötelezettségeit.

A garanciaszerződés jellemzően a következő elemeket tartalmazza:

– A szerződő felek megnevezése és adatai.

– A garancia tárgya, vagyis az a kötelezettség, amelyért a garanciaadó helytáll.

– A garancia mértéke és időtartama.

– A garancia érvényesítésének feltételei.

A garancia lehet feltételes vagy feltétel nélküli.

– Feltételes garancia: A garanciaadó csak bizonyos feltételek teljesülése esetén köteles helytállni.

– Feltétel nélküli garancia: A garanciaadó minden körülmények között köteles helytállni a garanciavevő kötelezettségeiért. A garanciaszerződések különböző formákban jelenhetnek meg, mint például bankgarancia.

Garanciaszerződés alapján a garantőr kiállítja a garanciavállaló nyilatkozatot, amely tartalmazza a fizetés feltételeit.

A garanciaszerződést és a garanciavállaló nyilatkozatot is írásba kell foglalni.

A Garanciaszerződés általában arra szolgál, hogy a szerződés jogosultja és a vele szerződő harmadik személy közötti szerződés vagy más kötelezettségvállalás teljesítését biztosítsa.

A garanciaszerződés alkalmazása számos területen előfordulhat, ahol a pénzügyi biztonság és a kötelezettségek teljesítésének biztosítéka fontos.

Amennyiben a garantőr pozíciójában fogyasztó van, úgy ez a jogviszony készfizető kezességként érvényesül. Fogyasztó tehát nem lehet garantőr, kizárólag készfizető kezes.

Garanciaszerződés köthető határozott és határozatlan időre is. Amennyiben a garantőr határozatlan időre vállalt garanciát, úgy a szerződést 3 (három) év elteltét követően legalább 3 (három) hónapos felmondási idővel megszüntetheti.

A garanciaszerződés alapvető jellemzője, hogy a garantőr kötelezettsége nem kötődik ahhoz a kötelezettséghez, amelyért garanciát vállalt.

A fentiekben foglaltaknak megfelelően a garanciavállalás független és nem járulékos jellegű kötelezettség. A garantőr kötelezettsége abban az esetben is független, ha a garanciavállaló nyilatkozatban általános jelleggel utal a biztosított kötelezettségre.

A garanciavállalás függetlensége azt jelenti, hogy a garantőrt nem illetik meg azok a kifogások, amelyeket a kötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben. Egy kezes hivatkozhat arra, hogy a kötelezett már teljesítette a követelést, a követelés elévült, vagy érvényesen nem is jött létre. A garantőr ilyen kifogásokkal nem élhet, nem vizsgálhatja azt a kötelezettséget, amelyért garanciát vállalt. A garantőr kizárólag olyan kifogásokat hozhat fel, amelyek őt a jogosulttal szemben saját személyében megilletik. A garantőr hivatkozhat a garanciaszerződésnek az érvénytelenségére, valamint kifogásolhatja a részére küldött fizetési felszólítás hiányosságait is.

A garantőr abban az esetben köteles fizetést teljesíteni, amennyiben a jogosult írásban, és a garanciavállaló nyilatkozatban meghatározott követelményeket pontosan betartva szólította fel a fizetésre.

A garantőr köteles késedelem nélkül értesíteni a kötelezettet a fizetési felszólítás kézhezvételéről.

A jogosultnak szigorúan be kell tartania a garanciavállaló nyilatkozatban foglalt feltételeket. A nyilatkozatban előírt okiratokat a megfelelő formában és tartalommal köteles benyújtani, a garantőr bármely hiányosság esetén köteles megtagadni a fizetést.

A garantőr késedelem nélkül köteles a kifizetést teljesíteni vagy a teljesítést megtagadni. A teljesítés megtörténtéről a kötelezettet haladéktalanul értesítenie kell a garantőrnek. Amennyiben a teljesítést megtagadta, úgy erről és a megtagadás indokáról a kötelezettet és a jogosultat is haladéktalanul értesíteni kell.

A garantőr nem köteles teljesíteni a fizetést akkor sem, ha a rendelkezésre álló információk alapján a jogosult nyilvánvalóan visszaélésszerűen vagy rosszhiszeműen él a lehívás jogával.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben foglaltak szerint a jogosult nyilvánvalóan visszaélésszerűen vagy rosszhiszeműen jár el, különösen amennyiben

– a benyújtott okmányok bármelyike hamisított,

– a kötelezett teljesítette azt a kötelezettséget, amelyért a garantőr garanciát vállalt,

– a jogosultat a lehívásban meghatározott összeg egyéb okból nem illeti meg,

– a jogosult szándékos magatartása akadályozta meg annak a kötelezettségnek a teljesítését, amelyért a garantőr garanciát vállalt,

– bírósági határozat állapította meg annak a kötelezettségnek az érvénytelenségét, amelyért a garantőr garanciát vállalt, kivéve, ha a garancia erre az esetre is szólt.

Amennyiben a garantőr a fizetést már teljesítette és ezt követően derül ki a jogosult rosszhiszemű vagy visszaélésszerű magatartása, úgy a garantőr a kifizetett összeget visszakövetelheti.

Források:

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény LXI. Fejezet

Nagykommentár a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényhez

https://birosag.hu/sites/default/files/static/ptk_e_learning/ptk9/lecke28_lap1.html

https://www.jogado.hu/a-garancia-az-garancia-a-garanciaszerzodesekrol-altalaban/