Az erdőbirtokossági társulat jogi szabályozása

Az erdőbirtokossági társulat a hazai jogi szabályozás alapján egy olyan gazdálkodó szervezet, amelyet tagjai azért hoznak létre, hogy az erdő művelési ágban nyilvántartott egy vagy több földrészlet tulajdonosaként az erdőgazdálkodói tevékenység vonatkozásában az azzal kapcsolatos teendőiket a szervezet működése során ellássák. Az erdőbirtokossági társulat célja az erdőgazdálkodási tevékenységek összehangolása a tagok közös érdekének hatékonyabb érvényesítése és a gazdaságosabb erdőgazdálkodás megvalósítása érdekében. A magyar jog az erdőbirtokossági társulatokra az 1994. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) szabályait rendeli alkalmazni, míg a társulat és tagjai közötti, az Ebtv.-ben nem szabályozott vagyoni viszonyokra a 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései irányadók.

 

Az Ebtv. 1. §-a kimondja, hogy ezen törvény szabályozza az erdőbirtokossági társulat alapítását, szervezetét, működését, a társulat és tagjai jogait, kötelezettségeit, felelősségét, a társulat gazdálkodását, szervezeti változásainak formáit, továbbá törvényességi felügyeletének rendjét, így a jelen írás során ezen rendelkezésre tekintettel kerülnek ismertetésre az erdőbirtokossági társulatra irányadó főbb szabályok.

 

Az erdőbirtokossági társulat fogalma:

Az Ebtv. 2. § (1) bekezdése szerint a társulat olyan gazdálkodó szervezet, amelyet az erdő művelési ágban nyilvántartott egy vagy több földrészlet tulajdonosai hoznak létre az erdőgazdálkodási feladatok és az ezekhez kapcsolódó tevékenységek ellátására. A jogszabály azt is egyértelművé teszi, hogy az erdőbirtokossági társulat jogi személy – vagyis önálló jogai és kötelezettségei vannak, szerződéseket köthet, perelhet és perelhető.

 

Az erdőbirtokossági társulat alapítása:

Az erdőbirtokossági társulat alapításával összefüggő szabályok kapcsán az Ebtv. II. fejezete ad iránymutatást. Az erdőbirtokossági társulat alapításáról főszabály szerint az alapító tagok részvételével tartott alakuló közgyűlésen szükséges határozni azzal, hogy a tíz főnél kevesebb alapító taggal rendelkező társulat létrehozására szerződés útján van lehetőség. Mindezekből következik, hogy az Ebtv. eltérő szabályokat tartalmaz az alapítással összefüggésben a különböző tagi létszám tekintetében azzal, hogy az Ebtv. azt is meghatározza, hogy: „társulatot legkevesebb két erdőtulajdonos alapíthat.” Az Ebtv. 5. § (2) bekezdése az alakuló közgyűlés feladatai közé sorolja az alábbiakat:

„a) a társulat tagjai névjegyzékének (a továbbiakban: névjegyzék) megállapítása;

b) az alapszabály megállapítása;

c) a tisztségviselők megválasztása;

d) a megalakulás előtt vállalt kötelezettségek jóváhagyása, valamint a megalakulás előtt a tagok által végzett erdőművelési és egyéb munkákkal kapcsolatos elszámolás elkészítése;

e) a társulat tulajdonában vagy használatában levő erdőterület földrészletenkénti jegyzékének az elfogadása;

f) a tagot megillető társulati érdekeltség megállapítása.”

 

Az erdőbirtokossági társulat létesítő okirata:

Az erdőbirtokossági társulat létesítő okirata az alapszabály, amely az erdőbirtokossági társulat szervezetének, működésének és gazdálkodásának alapokmányának minősül, annak tartalmát a társulati tagjai, a társulat céljait és adottságait figyelembe véve maguk állapítják meg. Az Ebtv. 5. § (4) bekezdése értelmében az erdőbirtokossági társulat alapszabályát közjegyzői okiratba, vagy ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett okiratba kell foglalni. Az Ebtv. 8. § (2)-(5) bekezdései rögzítik az alapszabályra vonatkozó további szabályokat, így az alapszabály tartalmára vonatkozó kógens rendelkezéseket is.

Mindezek alapján a tagoknak az alapszabályban szükséges meghatározni a társulat cégnevét és székhelyét, a társulati tagok nevét (cégnevét), lakcímét (székhelyét), a társulat tevékenységi körét, a társulat képviseletére jogosultak megnevezését, valamint a képviselet módját, a társulat szervezetére és szerveinek működésére vonatkozó szabályokat,  a testületi szervek és a tisztségviselők feladat- és hatáskörét, választásuk módját, megbízásuk időtartamát, valamint felelősségük szabályait, a közgyűlés hatáskörét, összehívásának módját, a tanácskozás, valamint a határozatok hozatalának és közzétételének rendjét, továbbá a határozatképtelenség esetén követendő eljárást, a tagok jogait és kötelességeit, valamint az egy szavazatra jogosító legkisebb társulati érdekeltséget, illetve azt, hogy az ezzel nem rendelkező társulati tagok miként csoportosuljanak, az anyag és a pénz kezelésének szabályait, az esetleges tartaléktőke képzésének módját, az erdei haszonvételek gyakorlásának általános feltételeit, a tulajdonosi jogon alapuló haszonvételek gyakorlásának a társulatra történő átruházása feltételeit, a vagyoni és az esetleges személyes közreműködés mértékének figyelembevételével a jövedelemfelosztás módját, valamint a társulat használatában álló ingatlanokkal kapcsolatos elővásárlási jog gyakorlásának módját és az eljárás rendjét.

 

A fentieken túl az erdőbirtokossági társulat alapszabálya rendelkezhet minden olyan egyéb kérdésről, amelyet a közgyűlés egyébként szükségesnek tart azzal, hogy a közgyűlés határozhat arról, hogy a társulat alkot-e az alapszabályon felül más szabályzatot. Az alapszabály, illetve a társulat más szabályzata jogszabály rendelkezésétől csak annyiban térhet el, amennyiben az azt megengedi.

 

Tisztségviselők:

Az Ebtv. 17. §-a alapján az erdőbirtokossági társulat tisztségviselői az elnök, az elnökség tagjai, a felügyelőbizottság elnöke és tagjai, illetve – ha felügyelőbizottságot nem kell létrehozni – az annak feladatköre ellátására megválasztott személy. Az Ebtv. a tisztségviselők kapcsán akként rendelkezik, hogy a társulat alapszabályában lehetőség van további tisztségeket létesítésére. A taglétszámra tekintettel az Ebtv. 17. § (2) bekezdése akként rendelkezik, hogy azon társulatoknál, ahol a taglétszám tíz főnél kevesebb, csak ügyvezető elnököt és helyettest kell választani, míg a két tagból álló társulatoknál a közgyűlés és az elnök jogkörét a két tag együttesen, vagy felhatalmazás alapján a felhatalmazott tag gyakorolja. Az Ebtv. 18. § (1) bekezdése a tisztségviselők vonatkozásában azon eseteket sorolja fel, amelyek alapján nem lehetséges a tisztség betöltése, ezek az alábbiak:

„18. § (1) Nem lehet tisztségviselő,

a) aki nem tagja a társulatnak, kivéve, ha az alapszabály rendelkezése szerint a tisztség betöltéséhez tagsági viszony nem szükséges;

b) akit a bíróság cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezett;

c) akit bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek, mindaddig, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül;

d) akit valamely foglalkozástól eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységre”.

 

Az Ebtv. 18. § (2) bekezdése azon társaságokra irányadó, ahol a tagok létszáma meghaladja a tíz főt, ebben az esetben azok, akik egymásnak a Ptk. szerint közeli hozzátartozói, nem lehetnek egyidejűleg a társulat elnökségének, valamint a felügyelőbizottságának tagjai. Az alapszabályban az összeférhetetlenség egyéb eseteit is meg lehet határozni.

 

A tisztségviselői megbízatás megszűnésének esetköreit az Ebtv. 19. § (4) bekezdése tartalmazza, amely szerint megszűnik a tisztségviselő megbízatása a megbízás időtartamának lejártával; a tisztségviselő halálával; lemondásával; a közgyűlés által való felmentéssel; tagsági viszonyának megszűnésével, kivéve, ha a törvény vagy az alapszabály szerint a tisztség betöltésének a tagsági viszony nem feltétele. Az Ebtv. 19. § (5) bekezdése egyéb megszűnési esetet is ismertet, amely alapján: „megszűnik a tisztségviselő megbízatása akkor is, ha az összeférhetetlenséget annak felmerülésétől számított tizenöt napon belül nem szünteti meg.”

  

A társulati tagsági viszony:

Az erdőbirtokossági társulat tagsági viszonyára irányadó szabályok az Ebtv. 25-27. §-ai között találjuk meg. A társulat tagsági viszonyára irányadó szabályok között az Ebtv. 25. § (1) bekezdése alapvetésként rögzíti, hogy: „a társulat tagja csak az ingatlan-nyilvántartás szerint erdő művelési ágban nyilvántartott földrészlet tulajdonosa lehet.” A társulati tagsági viszony vonatkozásában kiegészítő szabály, hogy a természetben egybefüggő erdőterületen lévő más földrészlet tulajdonosának, illetve tulajdonosainak tagfelvételi kérelme nem utasítható vissza, illetve nem utasítható vissza annak a tulajdonosnak a tagfelvételi kérelme sem, akinek a tulajdonában levő erdőterület az önálló erdőgazdálkodási tevékenység végzésére alkalmatlan. Az Ebtv. 27. §-a rögzíti az erdőbirtokosági társulat tagjaira vonatkozó jogok és kötelezettségeket, ekként az (1)-(3) bekezdés kimondja, hogy a tag alapvető joga, hogy:

„a) részt vegyen a társulat tevékenységében, társulati érdekeltségének, valamint közreműködésének megfelelően részesedjék a gazdálkodás eredményéből;

b) személyesen vagy képviselője útján tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a közgyűlésen;

c) a társulatban – megválasztása esetén – tisztséget viseljen;

d) a tisztségviselőktől felvilágosítást kérjen a társulatot érintő bármely kérdésről.

(2) A tag alapvető kötelessége, hogy teljesítse az e törvény, az alapszabály, illetve a közgyűlési határozat szerinti vagyoni hozzájárulást, részt vegyen a társulat tevékenységében.

(3) A tagok jogait és kötelezettségeit részletesen az alapszabály, valamint a társulattal kötött tagsági megállapodások határozzák meg.”

 

Az Ebtv. 26. § (3) bekezdése rendelkezik a tagsági viszony létrejöttéről, amely szerint: „a tagsági viszony – eltérő megállapodás hiányában – a névjegyzékbe való felvételről szóló határozattal a tulajdonjog átruházására irányuló jogügylet létrejöttének időpontjára visszamenőleges hatállyal jön létre.”

 

A tagsági viszony és a társulat megszűnése:

 

Az Ebtv. nem szabályozza a tagsági viszony megszűnésének, megszüntetésének eseteit. A  Debreceni Ítélőtábla a kérdés kapcsán az ÍH 2017.71 számú határozatában rámutatott arra, hogy az erdőbirtokossági társulatból a tag csak akkor léphet ki, ha ahhoz az erdőgazdálkodási hatóság előzetesen hozzájárult, így az e feltétel hiányában tett kilépési nyilatkozat nem érvényes.

 

Az Ebtv. 31. § (1) bekezdése szabályozza a társulat megszűnésének eseteit, amely alapján társulat megszűnik, ha:

„a) a társulatnak csak egy tagja marad;

b) a társulat más társulattal egyesül;

c) a társulat két vagy több társulatra szétválik;

d) a társulatot felszámolják;

e) a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja;

f) jogutód nélküli megszűnését határozza el.”

 

Abban az esetben, ha a fentiek szerinti megszűnési esetek alapján az erdőbirtokossági társulat megszűnik, úgy a társulat vagyonát a tagok között meg kell osztani azzal, hogy a társulat tulajdonában lévő erdőterület társulati érdekeltségük arányában a tagok osztatlan közös tulajdonába kerül.

 

A társulati érdekeltség és annak átruházása:

A társulati érdekeltség fogalmát és az ahhoz kapcsolód szabályokat az Ebtv. 3-4. §-ai rögzítik:

„3. § (1) A társulat a tagnak a társulati vagyonból való részesedéséről társulati érdekeltséget tanúsító igazolást állít ki. Az igazolásban fel kell tüntetni a tag tulajdonának a társulat használatában lévő összes erdőterülethez való arányát.

(2) A társulati érdekeltség a társulat vagyonából való részesedésen kívül kifejezi a társulati tagot megillető szavazati jogot, valamint a társulat használatában vagy tulajdonában lévő erdőn fennálló használat mértékét (használati illetőség).

(3) Társulati érdekeltséget – ha e törvény másként nem rendelkezik – csak a tulajdonjoggal együtt lehet átruházni, valamint örökölni.

(4) Az e törvény hatálybalépésekor működő erdőbirtokossági társulat (37. §) esetében a társulati érdekeltség alapja a tag használati illetősége.

4. § Jogi személy vagy külön jogszabály alapján devizakülföldinek minősülő személy társulati érdekeltséget a termőföldtulajdon szerzésére irányadó szabályok szerint szerezhet.”

 

Az Ebtv. 26. § és 30. §-a tartalmazza a társulati érdekeltség átruházására és az átruházással összefüggésben az elővásárlási jogra irányadó szabályokat:

„26. § (1) A társulati érdekeltség átruházásával vagy átszállásával a társulati tagság is átszáll a szerző félre.

(2) A társulati érdekeltség részbeni átruházása esetén, továbbá, ha a társulati érdekeltséget több személy örökli, és a szerző fél, illetve az örökösök érdekeltsége nem éri el az egy szavazatra jogosító legkisebb mértéket, tagsági jogaik gyakorlása érdekében az alapszabályban meghatározott módon kell eljárniuk.

30. § (1) A társulati tag tulajdonában lévő erdőterület az ahhoz kapcsolódó társulati érdekeltséggel együtt forgalomképes, de a tulajdonjog átruházása vagy átszállása az erdőgazdálkodót terhelő kötelezettségek teljesítését nem érinti.

(2) A társulati tagot elővásárlási jog illeti meg a társulat tulajdonában, illetve használatában álló erdőterület eladása esetén. A társulati tagot az elővásárlási jog a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott elővásárlásra jogosultak sorrendjében a földet használó földművest követően, a helyben lakó szomszéd földművest megelőzően illeti meg.

(3) Az elővásárlási jog gyakorlásának rendjét az alapszabály határozza meg.

(4) A társulat elnöke kérelemre, illetve megkeresésre igazolást állít ki arról, hogy az elővásárlási jog gyakorlására az alapszabályban meghatározott módon, az arra jogosult által került sor.”

 

Az Ebtv. 30. § (4) bekezdése körében a BH2013. 94. kimondta, hogy: „Semmis az erdőbirtokossági társulat tagjának tulajdonában és a társulat használatában álló erdő, valamint erdő és valamelyik más (vegyes) művelési ágú ingatlan tulajdonjoga átruházására irányuló szerződés, ha a társulat elnöke nem bocsátott ki igazolást arról, hogy az elővásárlási jog gyakorlására az alapszabályban meghatározott módon került sor.”

 

Források:

• a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény,
• az erdőbirtokossági társulatról szóló 1994. évi XLIX. törvény,
• https://www.nak.hu/tajekoztatasi-szolgaltatas/erdogazdalkodas/107929-kisokos-maganerdo-tulajdonosoknak-7-tarsult-erdogazdalkodas-lehetosegei-erdobirtokossagi-tarsulat-polgari-jogi-tarsasag
• BH2013. 94., ÍH 2017.71