Az értékpapír-kölcsönzés szabályai

Az értékpapír-kölcsönzés szabályairól elsődlegesen a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) rendelkezik, azzal, hogy az ott nem szabályozott kérdésekben a Ptk. pénzkölcsönre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

Az értékpapír-kölcsönzés fogalmát a Tpt. 5. § (1) bekezdésének 44. pontja határozza meg, amely szerint „értékpapír-kölcsönzés: értékpapír tulajdonjogának olyan átruházása, amelynek keretében a kölcsönbe adó a kölcsönbe vevő részére azzal a kötelezettséggel ruház át értékpapírt, hogy a kölcsönbe vevő köteles azonos darabszámú és azonos sorozatú értékpapírt egy, a szerződésben vagy a kölcsönbe adó által meghatározott jövőbeni időpontban visszaadni a kölcsönbe adó vagy az általa megjelölt harmadik személy részére.”

A Tpt. hatálya a Magyarország területén a befektetési alapkezelő, kollektív befektetési forma, befektetési vállalkozás, a központi értéktár, a pénzügyi intézmény, a biztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által végzett, Tpt. szerinti értékpapír-kölcsönzésre terjed ki.

Az értékpapír tulajdonosával kötött értékpapír-kölcsönzési keretszerződés vagy értékpapírkölcsön-szerződés kötelező tartalmi elemeit a Tpt. taxatíve felsorolja, valamint kimondja, hogy értékpapír csak akkor lehet kölcsönügylet tárgya, ha a kölcsönbe adó értékpapír feletti rendelkezési joga nem korlátozott. „Forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes, elővásárlási, vételi, visszavásárlási, óvadéki és zálogjoggal terhelt értékpapír kölcsönügylet tárgya nem lehet.” Nyomdai úton előállított értékpapírok esetében előfeltétel, hogy az értékpapír üres forgatmánnyal legyen ellátva, a dematerializált értékpapír esetében pedig ne legyen zárolt alszámlára vezetve azzal, hogy mindezeken túl is köteles szavatolni a kölcsönbeadó az értékpapír tehermentességét és forgalomképességét.

Az értékpapírkölcsönzésre vonatkozó megállapodással a kölcsönbe adott értékpapír tulajdonjoga átszáll a kölcsönbe vevőre, amely következményét - miszerint a kölcsön futamideje alatt az értékpapírban megtestesített és azzal kapcsolatos jogokat a kölcsönbe adó nem gyakorolhatja - figyelemfelhívó módon rögzíteni kell a felek közti szerződésben, valamint részvény esetében a szavazati jog gyakorlására vonatkozó megállapodásról is rendelkezni szükséges.

A fentiekre tekintettel a kölcsön futamideje alatt a kölcsönbeadó fedezetként sem tudja használni a kölcsönbe adott értékpapírokat.

Fontos kiemelni, hogy az értékpapír-kölcsönzés nem engedélyköteles tevékenység, azonban amennyiben befektetési vállalkozás, a befektetési alapkezelő, a kollektív befektetési forma, a központi értéktár, a pénzügyi intézmény, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény, a magánnyugdíjpénztár és a biztosító ilyen jellegű tevékenységet - kölcsönbe adó félként - kíván végezni, úgy azt, annak megkezdése előtt köteles a Felügyelet (MNB) felé bejelenteni.

A központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: KHR Tv.) 2. § (1) bekezdés f) pontja alapján referenciaadat-szolgáltatónak minősül az értékpapír-kölcsönzést végző befektetési vállalkozás, befektetési alap, befektetési alapkezelő, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, pénzügyi intézmény, központi értéktár és biztosító, akik - amennyiben az értékpapír-kölcsönzést nem referenciaadat-szolgáltatók részére végzik, - a fenti bejelentéshez kötelesek mellékelni a KHR igazolását a tagság fennállásáról, valamint az értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szerződés megkötését követően kötelesek írásban átadni a KHR részére a természetes személyek és vállalkozások KHR. Tv. mellékletében meghatározott adatait is.

Abban az esetben, ha a kölcsönbe vevő az értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szerződésben vállalt esedékességkor az értékpapírt visszaszolgáltatni nem tudja, úgy a Tpt. meghatározza a kölcsönbe adó részére fizetendő pénzbeli kártérítés legkisebb összegét, amelynél a kölcsönbe adás, illetőleg az esedékesség napjának árfolyamai közül a magasabbat kell figyelembe venni. Egyebekben az értékpapírkölcsön-szerződés nemteljesítésére a polgári jog szerződésszegésre vonatkozó általános szabályai az irányadók.

Felhasznált irodalom:

• a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény
• a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény
• Tpt. kommentár