Az Azonnali fizetési rendszer a gyakorlatban
A Magyar Nemzeti Bank elindítja az úgynevezett Azonnali Fizetést, melynek jogszabályi háttere a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 35/2017. (XII. 14.) számú MNB rendelet, melynek módosítása 2020. március 2. napján lép hatályba. Ezen, pénzügyi kultúrát alapjaiban megváltoztató innováció alapján a 10 millió forint alatti elektronikus úton indított egyedi belföldi forintátutalások az év minden napján, 0-24 óráig, mindösszesen 5 másodperc alatt jutnak el a fizetési művelet összege a kedvezményezett számlájára, és ott azonnal felhasználhatóvá válik.
Az Azonnali Fizetés újdonsága, hogy elfelejthetjük a bonyolult számlaszámokat is: ezentúl számlaszám helyett akár egy előre regisztrált e-mail címet, vagy telefonszámot is megadhatunk másodlagos azonosítóként. A másodlagos azonosító(ka)t a fogyasztóknak a saját bankjuknál kell regisztrálniuk. Érdekességként megjegyeznénk, hogy ez a rendelkezés lehetővé teszi egyes szerződésekben, hogy bankszámlaszám helyett e-mail címet, vagy telefonszámot rögzítsenek a felek, ha esetleg úgy döntenek, hogy bankszámlaszámukat nem szívesen adnák meg a tranzakció során.
A 10 millió forint alatti tranzakciók során tehát jelentősen egyszerűsödik a pénzügyi teljesítések bizonyításának módja, az ügyfelek – a megfelelő értékhatár alatti ügyletek során – a letét intézményétől megszabadulva, ügyletkötésük helyszínén bizonyosságot nyerhetnek az ellenérték jóváírásának megtörténtéről, ami jelentős adminisztratív könnyebbséget jelent az ügyfeleknek éppúgy, mint az ügyvédek számára. Az ünnepi időszakok és a hosszú hétvégék sem lassítják a jövőben a tranzakciókat, márpedig a gazdasági életben örökérvényű igazság Benjamin Franklin gondolata, mely szerint „az idő pénz”.
Példaként említve egy 10 millió forint alatti ingatlan – pl. garázs – vásárlását, immáron nincs szükség arra, hogy az ügyfelek nagy összegű készpénzt tartsanak maguknál, ha el akarják kerülni a tulajdonjog függőben tartásának – és ezzel szükségszerűen együtt járó okirati letét – jogintézményét. A függőben tartás ilyen típusú tranzakciók során, banki átutalás esetén jellemzően az eladó bankszámláján történő jóváírásig tart, ami a gyakorlatban 1 munkanapot jelent jelenleg. Vagyis általában a másnapi jóváírást követően nyújtható be a bejegyzési engedély az illetékes földhivatalhoz, ugyanakkor az Azonnali fizetési rendszer lehetővé teszi, hogy az okiratszerkesztő ügyvéd az adásvételi szerződésbe szerkessze a tulajdonjog bejegyzésére vonatkozó eladói engedélyt, így az ügyfelek ügyintézésre, adminisztrációra fordítandó ideje jelentősen csökken.
A pénzügyi élet egyszerűsödését hozza várhatóan magával olyan szempontból is a rendelkezés, hogy egy kölcsön visszafizetés esetén a teljesítés időpontja egyértelműen meghatározható. Ez pedig azt eredményezi, hogy a teljesítés napjáig járó kamat napra pontosan kiszámolhatóvá válik, nem kell számolni azzal a kockázattal, hogy a jóváírás későbbi időpontban történik meg. Követelés engedményezése során szintén egyszerűsíti a folyamatot az azonnali jóváírás, hiszen a követelés a Ptk. értelmében a teljesítéssel száll át a jogutódra. A pénzletét kezelése során szintén könnyebbség, hogy – természetesen ha a pénzletét összege nem haladja meg a 10 millió forintot -, a letét kiadása és a kedvezményezett oldalán történő jóváírás időben egybe esik az Azonnali fizetési rendszer bevezetésével.
Felhívjuk ugyanakkor ügyfeleink figyelmét azonban arra, hogy a bevezetéssel párhuzamosan új típusú csalási módok megjelenésére lehet számítani. Hamis banki applikációk, megtévesztő e-mail és sms-üzenetek nehezíthetik meg a bankok dolgát abban, hogy megítéljék egy tranzakció valódiságát – hívták fel a figyelmet az EY tanácsadói a cég szakmai konferenciáján.
A visszaélés gyanús fizetési megbízások kiszűrésére szolgáló “fraud monitoring” rendszert a pénzforgalmi szolgáltatóknak saját maguknak kell kifejleszteniük és alkalmazniuk. Ehhez szempontokat, illetve elvárásokat az interneten keresztül nyújtott pénzügyi szolgáltatások biztonságáról szóló 15/2015. számú MNB ajánlás tartalmaz. Az úgynevezett erős ügyfélhitelesítés (pl.: kétlépcsős azonosítás) alkalmazása nem zárja ki a visszaélés (fraud) lehetőségét, ezért a pénzforgalmi szolgáltatónak a visszaélés gyanújára okot adó körülményeket mérlegelve kell döntenie, hogy a fizetési megbízás teljesítését azonnal visszautasítja-e vagy további vizsgálatot végez.