Az éves beszámolási kötelezettség és a mulasztás jogkövetkezményei

Minden cégjegyzékbe bejegyzett, kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaság köteles évente beszámolót készíteni, azt a tulajdonosokkal elfogadtatni, letétbe helyezni és nyilvánosságra hozni. E kötelezettség célja a vállalkozások pénzügyi átláthatóságának biztosítása. A beszámolók nyilvánossága révén a hatóságok, üzleti partnerek, hitelezők és befektetők megbízható képet kaphatnak a cég vagyoni és pénzügyi helyzetéről. Az alábbiakban áttekintjük a vonatkozó jogszabályi hátteret, a beszámoló elfogadását és közzétételét, a teljesítés határidejét, valamint a mulasztás esetére előírt jogkövetkezményeket.

Jogszabályi háttér

A beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettség jogalapját a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.), a közzététel technikai és eljárási szabályait a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.), a közzétételi kötelezettség elmulasztásának szankcióit az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) határozza meg.

A beszámoló elfogadása (jóváhagyása)

A beszámolót, annak elkészítését követően, a társaság legfőbb szerve határozattal fogadja el.  A társaság éves rendes ülésén a tulajdonosok megtárgyalják a beszámolót, illetve az eredmény felhasználására - osztalék fizetésére vagy eredménytartalékba helyezésére - tett javaslatokat. Majd a beszámoló elfogadásáról és az eredményfelosztásról született határozatot az ülésről készült jegyzőkönyvben rögzítik.

Fontos, hogy a közzététel csak elfogadott beszámolóval történhet. Az Sztv. kifejezetten a „jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott” beszámoló letétbe helyezését írja elő. Ennek megfelelően, ha a legfőbb szerv valamely okból nem fogadná el a beszámolót (például adatok pontosítását kérve elhalasztja a döntést), akkor a cég azt nem teheti közzé a hivatalos határidő lejártától függetlenül. Ilyen esetben újabb ülést kell tartani mielőbb a módosított beszámoló elfogadása céljából.

A beszámoló letétbe helyezése és közzététele

A beszámoló közzététele és letétbe helyezése elektronikus úton történik. A Ctv. 18. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a beszámolót a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól (a továbbiakban: Dáptv.) szerinti hivatalos elérhetőségen keresztül kell a cégeknek az információs szolgálat részére megküldenie. Ezzel egyidejűleg a beszámolót a Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat (a továbbiakban: Cégszolgálat) részére a társaság letétbe helyezi és a nyilvánosság számára közzéteszi – ma már ez a két aktus egy lépésben valósul meg elektronikus beküldéssel -.

Az Online Beszámoló és Űrlapkitöltő Rendszer (a továbbiakban: OBR) használatával a beszámoló benyújtása néhány lépésben elvégezhető. A cég képviselője vagy meghatalmazottja az Ügyfélkapun keresztül bejelentkezik az OBR felületre, kiválasztja a megfelelő űrlapot (pl. éves beszámoló 2024), kitölti a kért adatokat, feltölti a PDF mellékleteket, majd elektronikusan beküldi a dokumentumcsomagot. A rendszer a sikeres beküldésről azonnal visszaigazolást küld. A beszámoló elektronikus megküldésével a cég eleget tesz a letétbehelyezési és közzétételi kötelezettségének. A Cégszolgálat a beérkezett beszámolót haladéktalanul elérhetővé teszi a nyilvános e-beszámoló honlapon, és a Ctv. 18. § (2) bekezdésében foglaltak szerint továbbítja az adóhatóság felé. Ezzel biztosított, hogy egyidejűleg a cégbíróság (illetve a céginformációs szerv) nyilvántartásába és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) rendszerébe is bejegyzésre kerüljön a beszámoló benyújtásának ténye.

A közzétett beszámolók bárki által ingyenesen megtekinthetők és letölthetők a következő honlapon: https://e-beszamolo.im.gov.hu. A közzétételi nyilvántartásban (e-beszámoló portálon) cégjegyzékszám, adószám vagy cégnév alapján rákeresve a benyújtott beszámoló adatai szabadon hozzáférhetők.

Határidők a beszámoló benyújtására

A jogszabályok pontosan meghatározzák, hogy meddig kell a társaságoknak eleget tenniük a letétbehelyezési és közzétételi kötelezettségnek. A határidő attól függ, milyen típusú beszámolóról van szó és mi a társaság üzleti évének utolsó napja (mérlegfordulónap).

Éves beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló esetén általános esetben - feltéve, hogy az üzleti év a naptári évvel azonos, azaz december 31-én zárul - a beszámolót a következő év május 31. napjáig kell letétbe helyezni és közzétenni. Ez a mérlegfordulónapot követő ötödik hónap utolsó napját jelenti. Ha a cég eltérő üzleti évet alkalmaz - például egyes mezőgazdasági tevékenységet végző társaságok -, akkor értelemszerűen a fordulónaptól számított 5 hónap a határidő. Például, ha egy cég üzleti éve július 1-től június 30-ig tart, akkor a 2025. június 30-i fordulónapú beszámoló határideje 2025. november 30.

Fontos megjegyezni, hogy a május 31-i határidő nem a beszámoló elkészítésének, hanem a benyújtás határideje. Vagyis eddig az időpontig nemcsak a beszámolót kell összeállítani és elfogadni, hanem azt elektronikusan a Cégszolgálathoz is továbbítani kell. Érdemes nem az utolsó pillanatra hagyni a folyamatot, mert a rendszer túlterheltsége vagy előre nem látott technikai probléma esetén a késedelem jogkövetkezményekkel járhat.

A közzétételi kötelezettség elmulasztásának következményei

Ha egy társaság nem tesz eleget határidőben a beszámoló letétbehelyezési és közzétételi kötelezettségének, akkor előbb az adóhatóság, majd végső soron a cégbíróság automatikusan intézkedik a jogsértés orvoslása érdekében. Az Art. 227. §-a  háromlépcsős eljárást ír elő, amely során a mulasztás okát a hatóság nem mérlegeli, hanem előre meghatározott lépések szerint jár el:

Első felszólítás (póthatáridő kitűzése): Ha a NAV azt állapítja meg, hogy a cég a beszámolót határidőben nem nyújtotta be, akkor 30 napos határidővel írásban felszólítja az adózót a kötelezettségének teljesítésére. Ekkor, tekintettel arra, hogy ez az első figyelmeztetés, még nincs pénzbírság, a mulasztás pótlása szankciómentesen megtehető a megadott határidőn belül.

Második felszólítás (bírság kiszabásával): Ha a vállalkozás az első NAV-felszólításban adott póthatáridőt elmulasztja, a NAV újból felszólítja - ismét 30 napos határidővel -, de ekkor már mulasztási bírságot is kiszab. Az Art. 220. §-a értelmében a NAV a társaságot legfeljebb 1 000 000 Ft összegű mulasztási bírsággal sújthatja, azonban ezen összeg a gyakorlatban általában 200 000 Ft. Ezt a második felszólítással egyidejűleg kézbesítik. A mulasztó cégnek tehát nemcsak pótolnia kell a közzétételt ebben a szakaszban, hanem ki is kell fizetnie a bírságot. A NAV az adózókat megbízhatónak vagy kockázatosnak minősítheti adótörténetük alapján. Megbízható adózó esetén a jogszabály lehetővé teszi a kiszabott fix bírság összege felének elengedését, így ilyenkor csak 100 000 Ft bírság fizetendő, míg kockázatos adózó besorolásnál a bírság magasabb is lehet a standard összegnél.

Ha a második (bírsággal terhelt) határidő is eredménytelenül telik el, a NAV hivatalból törli a cég adószámát. Erről haladéktalanul értesíti elektronikusan a cégbíróságot, és kezdeményezi, hogy a bíróság a céget nyilvánítsa megszűntnek.

Fontos hangsúlyozni, hogy az adószám törlése nem pusztán adminisztratív intézkedés: ezzel a társaság elveszíti adóalanyiságát, vagyis többé nem vehet részt jogszerűen a gazdasági forgalomban. Az adószám hiányában a cég nem állíthat ki érvényes számlát vagy nyugtát, mivel már nem szerepel az adóhatósági nyilvántartásban, és nem jogosult gazdasági tevékenység végzésére.

E státusz következményeként:

• a társaság elveszíti az áfa levonására való jogosultságát,
• nem igényelhet vissza áfát még akkor sem, ha az jogosan járna neki (például export- vagy beruházási tevékenység után), 
• az adóhatóság visszatarthatja a korábban benyújtott, de még ki nem utalt áfa-visszaigényléseket, mivel az adóalany formálisan már nem létezik az adórendszerben.

Ezáltal a cég működése gyakorlatilag ellehetetlenül: bár jogilag még szerepel a cégjegyzékben, tényleges üzleti tevékenységet nem folytathat. Amennyiben a helyzetet nem orvosolja haladéktalanul, elkerülhetetlenné válik a kényszertörlési eljárás megindítása és a társaság jogutód nélküli megszüntetése. 

A NAV eljárásának harmadik lépcsőjével párhuzamosan megindul a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárása. Miután az adóhatóság értesíti a cégbíróságot arról, hogy a cég nem tett eleget közzétételi kötelezettségének és adószámát törölték, a cégbíróság a Ctv. 91. §-a alapján rendkívül gyors eljárást folytat le: legkésőbb a NAV értesítésének beérkezésétől számított 20 munkanapon belül a céget megszűntnek nyilvánítja, és elrendeli a kényszertörlési eljárás megindítását.

A kényszertörlési eljárás a cég jogutód nélküli megszüntetését jelenti, lényegében a cégbíróság által lefolytatott egyszerűsített „felszámolás”. Az eljárás során a cég vezető tisztségviselőjének záró beszámolót kell készítenie a kényszertörlés kezdő időpontjáig terjedő időszakról, azonban ennek elfogadásáról a tulajdonosoknak már nem szükséges határozniuk.

A kényszertörlés a Ctv. legszigorúbb szankciója: a cég jogalanyiságának kényszerű megszüntetésével jár, amelynek következtében az érintett vállalkozás jogilag megszűnik, és a továbbiakban nem működhet.

Fontos kiemelni, hogy a folyamat visszafordítható, amennyiben a cég időközben pótolja a mulasztást. Ha még azelőtt benyújtják a beszámolót, hogy az adószám törléséről szóló határozat jogerőre emelkedne, a NAV eláll az adószám tényleges törlésétől, így a cég megmenekül a kényszertörléstől. Ugyanakkor a késedelmesen benyújtott beszámoló után kiszabott bírságot ebben az esetben is meg kell fizetni. Amennyiben a NAV értesítése nyomán már megindult a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárása, de a cég még ez alatt pótolja a beszámolót, az eljárás ugyan megszüntethető, azonban a cégnek 50 000 Ft összegű felügyeleti illetéket kell fizetnie. Ez az összeg az eljárás adminisztratív költsége, és a mulasztás tényére tekintettel akkor is fizetendő, ha a beszámoló pótlása miatt az eljárás végül megszűnik. Az illeték meg nem fizetése esetén az összeg behajtható, és további jogkövetkezményeket - végső soron akár a cég törlését - is vonhatja maga után.

Összegzés

A gazdasági társaságok éves beszámolóinak letétbe helyezése és közzététele nem csupán adminisztratív jellegű feladat, hanem a vállalkozások működésének átláthatóságát szolgáló, törvényben előírt jogi kötelezettség. Ennek elmulasztása súlyos következményeket vonhat maga után. A hatályos jogszabályi rendelkezések szankciórendszere azt a célt szolgálja, hogy a gazdálkodó szervezetek maradéktalanul teljesítsék e kötelezettségüket. Ellenkező esetben fennáll annak a veszélye, hogy a vállalkozás működését a hatóság megszünteti. Az adószám törlésével járó jogkövetkezmények pedig további adózási és üzleti hátrányokat eredményezhetnek. Összességében megállapítható, hogy a szankciók alkalmazásával a jogalkotó a pénzügyi beszámolók nyilvánosságának és a gazdasági transzparencia elvének fontosságát hangsúlyozza. A vállalkozásoknak elemi érdeke tehát, hogy pontosan és határidőre eleget tegyenek beszámoló-közzétételi kötelezettségüknek, elkerülve a fenti jogkövetkezményeket.

Források:

• a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény
• a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény
• a közzétételi kötelezettség elmulasztásának szankcióit az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény
• https://e-beszamolo.im.gov.hu/gyakran_ismetelt_kerdesek