A vállalkozók élhetnek-e a fogyasztókat megillető jogokkal?

Számos esetben kérdésként merülhet fel a vállalkozások körében, hogy milyen jogi védelemben részesülnek, ha a cégük számára vásárolt tartós fogyasztási cikk – például egy klímaberendezés – már másnap meghibásodik. Míg a fogyasztói jogokról sokat hallani, kevés szó esik arról, mi vonatkozik a vállalkozásokra.

Néhány példa a fogyasztókat megillető jogokról:

•        14 (tizennégy) napos elállási jog: internetes vásárlás esetén a fogyasztó indoklás nélkül visszaküldheti a terméket 14 (tizennégy) napon belül, és visszakapja a vételárat, feltéve, hogy a termék sértetlen.
•        Kötelező jótállás: meghatározott értékhatárok felett a tartós fogyasztási cikkekre egytől három évig terjedő, kötelező jótállás vonatkozik. Az eladó a terméket azonnal megjavíttatja, ha nem lehetséges akkor kicseréli, vagy visszaadja a vételárát.
•        Bizonyítási teher: a jótállás időtartama alatt az eladónak kell bizonyítania, hogy a termék a vásárlás pillanatában hibátlan volt.

Ezek a szabályok megnyugtató védelmet nyújtanak a fogyasztóknak. De vajon mi vonatkozik a vállalkozásokra?

A kérdés megválaszolására a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban „Ptk.”) szolgál válaszul. Bár a fogyasztókat megillető jogok számos más jogszabályban is szabályozva vannak, viszont visszautalnak a Ptk.-ban meghatározott alábbi fogalmakra:

•        fogyasztó: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy (Ptk. 8:1. § (1) bekezdés. 3. pont);
•        vállalkozás: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy (Ptk. 8:1. § (1) bek. 4. pont);

A jogalkotó tehát egyértelművé teszi: a fogyasztói jogok kizárólag természetes személyeket illetnek meg, amennyiben nem üzleti célból járnak el. Ez érthető, hiszen a fogyasztó laikus, nem rendelkezik megfelelő műszaki ismeretekkel, és nem is várható el tőle, hogy egy termék hibáit felismerje.

Elfogadható az is, hogy egy építőipari vállalkozó – aki ipari fúrógépeket, betonkeverőket, lézeres mérőműszereket vásárol – nem részesül kiemelt védelemben, hiszen ezek az eszközök szakmai, üzleti célú használatra szolgálnak, és elvárható, hogy a vállalkozó kellő szakértelemmel bírjon.

Más a helyzet azonban akkor, ha például egy vállalkozás egy televíziót vásárol irodai prezentációhoz, amely nem tartozik a vállalkozás szakterületéhez. A jelenlegi jogi szabályozás ezt nem veszi figyelembe: ha a vásárlás vállalkozóként történt, akkor a vevő nem minősül fogyasztónak, még akkor sem, ha teljesen laikus a megvásárolt eszközhöz.

Vállalkozói vásárlás esetén tehát nincs automatikus elállási jog vagy kötelező jótállás. A vásárlónak nagyobb körültekintéssel kell eljárnia, és lehetőség szerint előre kell tájékozódnia az eladó által biztosított feltételekről.

Példaként említhető az az eset, amikor egy étterem tulajdonosa klímaberendezést szereltet be az üzlethelyiségbe, amely később meghibásodik. Amennyiben a szerződéskötéskor nem vette figyelembe, hogy vállalkozóként nem minősül fogyasztónak, és a vállalkozási szerződés nem tartalmazott kifejezett rendelkezéseket az őt védő jogokról, úgy jogérvényesítési lehetőségei jelentősen korlátozottabbak lesznek.

Elöljáróban szükséges röviden áttekinteni a releváns jogi fogalmakat és a tényállást. A fent megkötött vállalkozási szerződés alapján a klímaszerelő elvégezte a feladatát, amit az étterem tulajdonos elfogadott ezért a klímaszerelő a teljesítés időpontjában szerződésszerűen teljesített. Viszont később a termék meghibásodott – a rendeltetésszerű használatra nem alkalmas – ezért ettől az időponttól a klímaszerelő szerződésszegést követett el mert hibásan teljesített. A hibás teljesítés jogkövetkezményei többek között a kellékszavatosság és a jótállás. Ilyen esetben ugyanis az étterem tulajdonos kizárólag a kellékszavatossági jogait érvényesítheti, amelyek a jótálláshoz képest korlátozottabb jogvédelmet biztosítanak.

A kellékszavatosság esetében a hibás teljesítést – azaz a klímák meghibásodását – a jogosultnak kell bizonyítania, vagyis azt, hogy a teljesítés időpontjában a szolgáltatás hibás volt. Vállakozók a teljesítés időpontjától számított 1 (egy) éven belül, fogyasztók esetében viszont 2 (kettő) éven belül érvényesíthetik kellékszavatossági jogaikat. A sikeres bizonyítást követően a jogosult elsőkörben kijavítást vagy kicserélést kérhet az arányosság elvének a figyelembevételével. Amennyiben az elsőkörben érvényesíthető jogok a kötelezett magatartására visszavezethető ok miatt nem teljesül, akkor a jogosult – szintén az arányosság elvének a figyelembevételével - árleszállítást követelhet, vagy a hibát maga kijavíthatja, kijavíttathatja a kötelezett költségére, vagy elállhat a szerződéstől. A kellékszavatossági igények érvényesítésének egyik leglényegesebb korlátja, hogy a hibás teljesítés bizonyítása a jogosultat terheli.

Ezzel szemben a jótállás esetén a bizonyítási teher megfordul, és a kötelezettnek kell bizonyítania, hogy a teljesítés szerződésszerű volt, azaz a szolgáltatás tárgya rendeltetésszerű használatra alkalmas volt a teljesítés pillanatában. A fogyasztókat kötelező jótállás illeti meg értékhatártól függően eltérő időtartamra, mint például egy 270.000,- Ft (kétszászhetvenezer forint) értékű klíma esetében ez a védelem 3 (három) évig áll fenn. Az előző példánál maradva, ha az étteremtulajdonos nem vállalkozásként, hanem fogyasztói minőségben vásárolta volna meg a klímát, úgy kötelező jótállás illette volna meg. A jótállás alapján a klímaszerelőt terhelte volna annak a bizonyítás, hogy a klíma rendeltetésszerű használatra alkalmas volt a teljesítés pillanatában.

A Ptk.-ban szabályozott kellékszavatossági jogok diszpozitív rendelkezések, amelyeknek alkalmazását a felek a szerződésben kizárhatják. A jótállás viszont kifejezett szerződéses nyilatkozattal vállalható, illetve fennállhat jogszabály alapján előírt kötelezettségként is.

A vállalkozások rendszerint gazdasági megfontolásokból – elsősorban adózási és számviteli szempontok miatt – választják azt az opciót, hogy egy terméket vagy szolgáltatást vállalkozói minőségben vásároljanak meg. Ennek egyik fő indoka, hogy a beszerzés így elszámolható költségként jelenhet meg a könyvelésben. Ugyanakkor a vállalkozói minőségben történő vásárlásnak jogi következményei is vannak: a vállalkozás ebben az esetben nem minősül fogyasztónak, így nem élvezik a fogyasztókat megillető jogokat. Érdemes vállalkozóként tájékozódni a terméket, vagy szolgáltatást értékesítő weboldalán közétett általános szerződési feltételei között, amellett, hogy különös figyelmet szükséges fordítani az aláírás előtt a szerződésben lefektetett kellékszavatossági jogok és jótállási feltételek rendelkezéseire.

Források:

-       polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény

-       az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet

-       a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet

-       a lakásépítéssel kapcsolatos a kötelező jótállásról szóló 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet