Kezességi szerződés

A kezességi szerződés részletszabályait a jogalkotó a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) XXI. címe alatt, a biztosítéki szerződések között állapítja meg. A kezesség már a római jogban is ismert és alkalmazott személyi biztosíték volt. A szerződéstípus a 2013-ban elfogadott (új) Ptk. a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényhez (régi Ptk.) képest sokkal részletesebben szabályozásra került.

A Ptk. 6:416. §-a szerint a „kezességi szerződéssel a kezes kötelezettséget vállal a jogosulttal szemben, hogyha a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni”. A Ptk. 6:416. § (3) bekezdése egyértelműen rögzíti, hogy a kezességi szerződést írásba kell foglalni, a szerződés érvényességéhez ez feltétlen szükséges. A kezesség a pénzügyi kockázat csökkentésére (hitelezői/jogosulti oldalon) szolgáló jogintézmény.

A kezességi szerződés a kezes és a jogosult közötti szerződés, amelyben a kezes helytállási kötelezettséget vállal valamely adós teljesítéséért. A kezesség olyan személyi biztosíték, illetve szerződést biztosító mellékkötelezettség, amelynek értelmében a hitelező a követelését már nem csak a főkötelezettől, hanem a biztosítékot nyújtó kezestől is követelheti, ez adja a jogintézmény járulékos jellegét. Tehát a kezes kötelezettsége igazodik ahhoz a kötelezettséghez, amelyért kezességet vállalt. A szabályozás értelmében a kezes kötelezettsége nem válhat terhesebbé, mint amilyen az a kezesség elvállaláskor volt, de az a kötelezett szerződésszegésének jogkövetkezményeire, illetve a kezesség elvállalása után esedékessé való mellékkövetelésekre is kiterjed. A kezes a jogosult követelésébe beszámíthatja a saját és a kötelezett ellenköveteléseit, emellett pedig érvényesítheti a saját személyében megillető kifogásokon túl azokat a kifogásokat is, amelyeket a jogosulttal szemben a kötelezett érvényesíthet. A kötelezettnek a kifogásról lemondó jognyilatkozat a kezesség elvállalása után a kezessel szemben nem hatályos. Fontos kiemelni, hogy amennyiben a kezes olyan követelés esetében vállal kezességet, amely bírósági eljárásban nem érvényesíthető, úgy a kezessel szemben bírósági úton nem lehet a követelést érvényesíteni.

A kezesség járulékos jellegéhez kapcsolódóan kiemelendő, hogy a kötelezett ellen indult csődeljárásban biztosított fizetési haladék, a kezes oldalán a kötelezettséget nem érinti. Felszámolási vagy csődeljárásban – amely a kötelezett ellen indult – kötött egyezség abban az esetben nem érinti a kezes kötelezettségét, ha a jogosult az egyezség megkötését megelőzően annak pontos feltételeiről tájékoztatta a kezest. A jogszerűen megtörtént tájékoztatást követően a kezes jogosult a kötelezett tartozásának a teljesítésére, így teljesítés esetén a felszámolási vagy a csődeljárásban a jogosult helyébe lép. Amennyiben a jogosult elmulasztja a kezes tájékoztatását, úgy a kezes kötelezettsége lecsökken az egyezségben meghatározott mértékre. Per és végrehajtási költségek abban az esetben terhelik a kezest, ha a keresetindítás előtt a jogosult teljesítésre való felhívása eredménytelen volt.

Tájékoztatási kötelezettség terheli a jogosultat a kezes felé alábbi esetekben:

a)       a kötelezett teljesítésének elmaradása esetén (késedelem nélkül);

b)      a biztosított kötelezettség teljesítési határidejének változása esetén;

c)       a kötelezett helyzetében beálló minden olyan változás esetén, amely a kezes kötelezettel szembeni megtérítési igényét hátrányosan befolyásolhatja;

A tájékoztatásnak minden esetben ki kell terjednie a tájékoztatás időpontjában fennálló (biztosított) kötelezettség pontos mértékére. Késdelem nélkül köteles tájékoztatni továbbá a jogosult a kezest, abban az esetben, ha a kezesség a kötelezettnek egy, illetve több meghatározott jogviszony alapján valamennyi kötelezettségét vagy a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló valamennyi kötelezettségét biztosítja, és a biztosított kötelezettség mértéke a kezességnek az elvállaláskor (utolsó jogosulti tájékoztatáskor) számított mértékéhez képest 20%-kal nőtt.

A kezesség fajtái: (i) sortartó (egyszerű) kezesség; (ii) készfizető kezesség; illetve a (iii) kártalanító kezesség.

(i) Sortartó (egyszerű) kezesség: A kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, ameddig a jogosult nem igazolja, hogy a követelést a főkötelezettel szemben megkísérelte behajtani, de az észszerű időn belül nem vezetett eredményre. A sortartó kezes akkor köteles a követelést teljesíteni, ha a főkötelezettől a követelés behajtása sikertelen. A kötelezett és a kezesek együttes perlését jelen rendelkezés nem gátolja.

A sortartási kifogás a kezes által a jogosulthoz intézett nyilatkozat, ezzel a kezes megtagadja a helytállási kötelezettségének a teljesítését, addig amíg a jogosult nem igazolja, hogy a követelés főkötelezettől történő behajtását megkísérelte, és ez a kísérlet eredménytelen volt. A kezes a sortartási kifogást magában foglaló nyilatkozatot a teljesítésre való felhívást (és a főkötelezettel folytatott egyeztetést) követően – ha nem a teljesítést választja – haladéktalanul köteles megtenni, elmulasztása szerződésszegés.

(ii) Készfizető kezesség: A kezest nem illeti meg a sortartás kifogása, ha

a)      „a követelés kötelezettől való behajtása a kötelezett lakóhelyének, szokásos tartózkodási helyének, telephelyének vagy székhelyének megváltozása következtében lényegesen megnehezült;

b)      a jogosult a kötelezettel szembeni egyéb követelése behajtása végett végrehajtást vezetett a kötelezett vagyonára és a végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést; vagy

c)       a kötelezett csődeljárásban fizetési haladékot kapott vagy ellene felszámolás indult”.

(iii) Kártalanító kezesség: Abban az esetben, ha a kezes kifejezetten a követelésnek a kötelezettől be nem hajtható részéért vállalt felelősséget, a jogosult akkor követelheti a kezestől a biztosított követelés kielégítését, ha végrehajtást vezetett a kötelezett vagyonára, és a végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést. A kezes tehát nem pusztán kifogásként érvényesítheti a sortartás kedvezményét, hanem a kötelezett elleni sikertelen végrehajtás a feltétele annak, hogy tőle a jogosult a követelés kielégítését követelje. A kártalanító kezesség a Ptk.-ban új típusként került kodifikálásra, a kezesség ezen formája a sortartó kezességhez erősíteni a kezes pozícióját. Összehasonlítva a sortartó kezességgel, kijelenthető, hogy abban az esetben a követelés behajtása eredménytelen kísérletének a ténye szükséges ahhoz, hogy a jogosult felléphessen a kezessel szemben, addig kártalanító kezesség esetén csak abban az esetben fordulhat a jogosult a kezes ellen, ha alátámasztásra, illetve igazolásra kerül, hogy a jogosult sikertelenül vezetett végrehajtást a követelés behajtása végett a kötelezett vagyonára.

A kezes abban az esetben köteles teljesíteni, ha a jogosult felszólította a teljesítésre. A Ptk. a kezes kötelezettségeként rögzíti, hogy késedelem nélkül tájékoztassa a kötelezettet a jogosulttól kapott fizetési felszólítás kézhezvételéről és ezzel egyidejűleg tájékoztatást kérjen a kezességgel biztosított kötelezettség mértékéről, illetve a kötelezettet – a jogosulttal szemben – megillető kifogásokról és követelésekről. A kötelezett tájékoztatásával elkerülhető a kétszeri teljesítés, illetve a kötelezett is tudomást szerez a jogosult kezessel szemben történő fellépéséről. További kötelezettsége a kezesnek, hogy késedelem nélkül teljesítsen a jogosultnak, és ennek a tényéről értesítse a kötelezettet, amennyiben a teljesítést megtagadja a kezes, úgy erről is haladéktalanul köteles értesíteni mind a kötelezettet, mind a jogosultat, a teljesítés megtagadásának indokának egyidejű megjelölése mellett. A kezes teljesítését követően a jogosult kötelessége késedelem nélkül átadni minden okiratot, illetve megadni minden tájékoztatást, amely a kezes kötelezettel szembeni igény-érvényesítéséhez szükséges.

A Ptk. lehetőséget teremt továbbá arra is, hogy a kezes kötelezettségéért kezességet vállalt személy elégítse ki a jogosult követelését (alkezes teljesítése).

Kezesség határozott, illetve határozatlan időre is vállalható a Ptk. rendelkezéseinek megfelelően. Határozott idő esetén értelemszerűen a kezes a vállalt időtartam leteltét követően szabadul a kötelezettség alól, a határozatlan időre vállalt kezességnek azonban csupán egy meghatározott esetkörében biztosítja a Ptk. a kezes felmondási jogát. Felmondási jog csak a szűken vett keretjellegű kezesség esetén illeti meg a kezest, azaz akkor, amikor a kezesség az adós és hitelező között bármely jogviszony alapján fennálló, illetve keletkező minden követelésre kiterjed. Határozatlan idejű kezesség esetén sincs tehát a kezesnek felmondási joga, ha a kezesség egy vagy több egyedileg meghatározott követelést biztosít, még akkor sem, ha e követelések határozatlan idejűek, és még abban az esetben sem, ha a biztosított követelések egy meghatározott jogviszonyra való utalással vannak meghatározva. A kezes felmondási jogára vonatkozó speciális szabály tehát eltér a tartós jogviszonyt keletkeztető határozatlan időtartamú szerződések általános felmondhatóságát kimondó rendelkezéstől [Ptk. 6:213. § (3) bekezdés].

Egyetemlegesen kell, hogy helyt álljanak a kezesek a jogosulttal szemben, abban az esetben, ha ugyanazért a kötelezettségért többen vállalják a kezességet. Fontos kiemelni, hogy ha a több kezes egymásra tekintet nélkül vállalja a kezességet, úgy a kötelezettség abban a sorrendben terheli őket – egymás közötti viszonyukban –, amilyen sorrendben azt elvállalták.

A jogszabály alapján fennálló kezességre a kezességi szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Összefoglalva a kezesség fogalmához kapcsolódóan az alábbi fő elemek jelentősége vitathatatlan:

(i)                  a kezesség biztosíték, tehát a kötelezett teljesítési képességének megrendülése esetére nyújt védelmet a jogosult számára;

(ii)                 a kezesség olyan kötelezettségvállalás, amely a főkötelezettséghez szorosan kapcsolódik, de attól elkülönülő, saját jogcímmel rendelkezik;

(iii)               a kezesség másodlagos, tehát mögöttes helytállási kötelezettséget teremt;

(iv)               a kezesség biztosítéki funkciója alapján beszélhetünk járulékosságról.

Források:

a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény

Gárdos István, Gárdos Péter, In: Gárdos Péter, Vékás Lajos (szerk.): Nagykommentár a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényhez