A tényleges tulajdonosi nyilvántartás aktualitásairól

A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Afad tv.) 2021. május 22-i hatálybalépését követően 2022. február 1. napjától újabb, a TT indexxel kapcsolatos rendelkezések léptek hatályba.

Az Afad tv. hatálya kiterjed az összes, Magyarországon nyilvántartásba vett gazdasági társaságra (kivéve egyes részvénytársaságokat), más gazdálkodó szervezetekre, civil szervezetekre, állami vagy önkormányzati gazdálkodó szervezetek esetében azokra, ahol az állami/önkormányzati tulajdon nem éri el a 75 %-ot, valamint bizonyos bizalmi vagyonkezelési jogviszonyokra.

Tényleges tulajdonosnak továbbra is az érintett szervezeten belül a szavazati jogok vagy tulajdoni hányad 25 %-val rendelkező természetes személy minősül. Ennek a kritériumnak megfelelő természetes személy hiányában az azonosítással érintett szervezet vezető tisztségviselőjét kell tényleges tulajdonosnak tekinteni.

A tényleges tulajdonosokra vonatkozó információkat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) által vezetett központi nyilvántartásban, a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban tárolják, az európai uniós joggal teljes összhangban. A nyilvántartás nem minősül közhiteles nyilvántartásnak.

A fizetési számlák vezetéséhez kapcsolódóan, a szolgáltatást nyújtó pénzintézetek 2021. október 1-jétől kezdődően jogosultak és kötelesek minden hónap végét követő 5 napon belül a nyilvántartásaikban rendelkezésre álló aktualizált adatokat a NAV részére továbbítani.

A nyilvántartásban rögzítik az adatszolgáltató szervezetek alább felsorolt adatait:

• nemzeti nyilvántartási szám (amely a nyilvántartásban első alkalommal történő rögzítés alkalmával generált egyedi azonosító);
• név, rövidített név;
• székhely, természetes személy bizalmi vagyonkezelő esetén lakcím, ennek hiányában tartózkodási hely;
• adószám;
• cégjegyzékszám, vagy nyilvántartási szám;
• európai egyedi azonosító;

továbbá az érintett szervezetek tényleges tulajdonosának alábbi adatait:

• családi és utóneve;
• születési családi és utóneve;
• állampolgársága;
• születési helye, ideje;
• lakcíme, ennek hiányában tartózkodási helye;
• érdekeltségének a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) (3. § 38. pont a) és b), valamint d)-f) pontjai) szerinti jellege és mértéke;
• a tényleges tulajdonosi adat TT indexe;

valamint az adatok változását, továbbá az adatbenyújtás és az adatváltoztatás időpontját.

A nyilvántartó szerv egy adott adatszolgáltatóról érkező több adatszolgáltatásból azokat az adatokat rögzíti, amelyeket a számlavezető későbbi időpontban vett nyilvántartásba. Ugyanarra a tényleges tulajdonosi adatra vonatkozó eltérés jelzést követő 30 napon belül nem küldhető ismételt jelzés.

A TT index a tényleges tulajdonos adatához rendelt megbízhatósági index, amely egy 1-10 közötti skálán jelzi tényleges tulajdonosok megbízhatóságát. A rendőrség, a nemzetbiztonsági szolgálat, a nyomozó hatóság, az adóhatóság, az ügyészség, a bíróság és a felügyeletet ellátó szerv jelezheti, míg a Pmt. alapján előírt ügyfél-átvilágítást végző szolgáltató (így többek között az ügyvéd, ügyvédi iroda) köteles jelezni a nyilvántartó szervnek, ha érdemi eltérést észlel az általa ismert és a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban rögzített tényleges tulajdonosi adatok között, és a jelzéssel egyidejűleg közölni az általa ismert tényleges tulajdonosi adatokat. A TT index értékét a hatóság által tett jelzések 2 ponttal, míg a szolgáltató által tett jelzések 1 ponttal csökkentik. A TT index értéke a nyilvántartásba vétel idején 10 pont, amely ha

• 8 pont alá csökken, úgy az érintett szervezet tényleges tulajdonosi adatai „bizonytalan”,
• 6 pont alá esik, úgy az érintett szervezet tényleges tulajdonosi adatai „megbízhatatlan” minősítést kapnak.

Ha az adatszolgáltató tényleges tulajdonosi adatai „bizonytalan” minősítést kapnak, a nyilvántartó szerv 5 munkanapon belül értesíti az adatszolgáltatót, és felhívja a figyelmét a Nyilvántartás adatainak módosításának vagy megerősítésének lehetőségére. Ha az adatszolgáltató tényleges tulajdonosi adatai „megbízhatatlan” minősítést kapnak, a nyilvántartó szerv 5 munkanapon belül értesíti erről az adatszolgáltatót és felszólítja, hogy a Nyilvántartás adatainak megerősítését vagy azok módosítását az értesítés átvételét követő 5 munkanapon belül végezze el számlavezetőjénél.

Ha az adatszolgáltató megerősíti vagy módosítja a tényleges tulajdonosi adatait, a nyilvántartást vezető szerv a TT index értékét 10 pontra módosítja.

Öt hónapos átmeneti idő után, 2022. július 1-jétől a megbízhatatlan minősítésű tényleges tulajdonosi adatokkal rendelkező szervezet a Pmt. alapján magas kockázatúnak minősül, és a Pmt.-ben meghatározott szolgáltatóknak meg kell tagadniuk az ilyen szervezet által kezdeményezett, a 4,5 millió forintot elérő ügyletek teljesítését. A fentieken túl a szabályozás további jogkövetkezmények bevezetését is előirányozza.

Jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása érdekében a hatóság, az ügyészség, a bíróság és a felügyeletet ellátó szerv az érintett adatszolgáltatók értesítése nélkül, haladéktalanul és ingyenesen, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) és a nyilvántartó szerv által meghatározott módon betekinthet a tényleges tulajdonosi nyilvántartás valamennyi adatába, ideértve az adatok módosulásait is. A szolgáltató a számára ügyfél-átvilágítási intézkedések vagy adatellenőrzési kötelezettségek teljesítése érdekében ingyenesen, a nyilvántartó szerv által meghatározott módon hozzáférhet az adatszolgáltatók tényleges tulajdonosi nyilvántartásban tárolt adataihoz.

Forrás: https://jogaszvilag.hu/szakma/a-tenyleges-tulajdonosok-kozponti-nyilvantartasa/, a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény