Zártkörűen működő részvénytársaságok alaptőke leszállítása

Az alaptőke leszállításának szabályait főként a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:308. § - 3:317. §-a határozzák meg, azonban a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény is tartalmaz e tekintetben releváns rendelkezéseket. Jelen cikkünkben alapvetően a zártkörűen működő részvénytársaságok alaptőke leszállítását vizsgáljuk.

Az alaptőke leszállítására vonatkozó szabályozásnak központi eleme a hitelezők védelme tőkeleszállítás esetén, ugyanis a részvénytársaságban a részvényesek nem kötelesek helytállni a társasági tartozásokért, tehát a hitelezők követeléseire csak a társasági vagyon nyújt fedezetet. Minden olyan intézkedés, amely lehetővé teszi e vagyon csökkenését, szükségszerűen a hitelezők érdekeit sértheti. Az alaptőke változása esetén értelemszerűen változik a hitelezők kockázata is, hiszen alaptőke emelkedés esetén nagyobb vagyonnal képes csupán megfelelni a társaság a saját tőkére vonatkozó követelményeknek, az alaptőke csökkenése pedig oda vezet, hogy kisebb mértékű vagyonnal is eleget tehet a kötelező előírásoknak, a kisebb vagyon azonban növeli a hitelezői kockázatot.

A Ptk. 3:308. § (1) bekezdésre rögzíti, hogy a részvénytársaság az alaptőkéjét leszállíthatja, továbbá utal arra, hogy a Ptk. meghatároz olyan eset is, amelyben az alaptőke leszállítása kötelező. Az alaptőke nem szállítható le a Ptk.-ban előírt minimális összeg – zártkörűen működő részvénytársaság esetén ötmillió forint – alá, kivéve, ha a társaság az alaptőke leszállításával egyidejűleg elhatározott alaptőke-emelés is megtörténik, és így az alaptőke legalább a Ptk.-ban meghatározott minimális összegét eléri. A jogalkotó arra tekintettel helyezte el a Ptk.-ban ezt a kivételt, hogy ilyen esetekben csupán elméletileg történik meg az alaptőke minimum alá csökkentése, a valóságban azonban a társaság egy percig sem működik a Ptk.-ban előírt minimumnál kisebb alaptőkével. Mind a saját elhatározásból történő, mind a kötelező alaptőke leszállítás esetét a Ptk. a közgyűlés hatáskörébe utalja.

Az alaptőke leszállításáról egyszemélyes társaság esetén az alapító, többszemélyes zrt. esetén a közgyűlés dönt. Abban az esetben mellőzhető a közgyűlés döntése (határozata), amennyiben az adott részvény bevonásával történő alaptőke-leszállítás előfeltételei már az érintett részvények kibocsátása előtt az alapszabályban rögzítésre kerültek, így a részvényes abban a tudatban szerezte a részvényt, hogy a részvény bevonására sor kerülhet.

A közgyűlést összehívó meghívónak az általános kötelező tartalmi elemeken felül tartalmaznia kell az alaptőke leszállítás mértékére, az okára és a végrehajtásnak módjára vonatkozó tájékoztatást, amennyiben releváns, úgy az alaptőke feltételes leszállításának tényét is. Az alaptőke leszállítását elhatározó közgyűlési határozatban rendelkezni kell, hogy (i) az alaptőke leszállítása tőkekivonás vagy veszteségrendezés érdekében vagy a részvénytársaság saját tőkéje más elemének növelése céljából történik; (ii) azt az összeget, amellyel az alaptőke csökken, valamint az alaptőke-leszállítással érintett részvényeket; illetve (iii) az alaptőke-leszállítás végrehajtásának módját. Az alaptőke leszállításáról szóló döntés meghozatalával egyidejűleg értelemszerűen intézkedni kell a társaság alapszabályának módosításáról is. Az alaptőke leszállítását elhatározó közgyűlési határozat érvényességéhez szükséges, hogy az alaptőke-leszállítással – az alapszabály rendelkezéseinek megfelelően – érintettnek minősülő részvényfajta vagy részvényosztály részvényesei a döntéshez külön hozzájáruljanak.

Az alaptőke leszállításának végrehajtása a részvények darabszámának vagy névérétékének csökkenésével, továbbá ennek a két módszernek az együttes alkalmazásával történhet. Alaptőke leszállítás elhatározása esetén elsőként a társaság tulajdonában álló saját részvényeket kell bevonni (azaz a hozzájuk kapcsolódó jogokat megszüntetni). Fontos megjegyezni, hogy a saját részvények bevonása nem érinti a társaság adózás előtti eredményét. Amennyiben a társaság tulajdonában saját részvények, úgy az egyéb részvények névértékét, vagy számát kell csökkenteni, oly módon, hogy a megmaradó részvények névértékének összege kitegye a társaság alaptőkéjét. A gyakorlatban előfordul az a megoldás is, hogy a társaság egyszerre csökkenti a részvények darabszámát és a megmaradó részvényeknek vagy azok egy részének a névértékét is.

Az alaptőke leszállítás közzététele:

A társaság igazgatósága (vezérigazgatója) köteles az alaptőke leszállítását elhatározó határozatnak két alkalommal történő hirdetményi közzétételéről gondoskodni. Az első közzétételnek a határozat meghozatalától számított harminc napon belül meg kell történnie, a második közzététel az elsőtől számított harminc napon túl valósulhat meg. A hirdetmény kétszeri közzétételének elősegíti, hogy az információ nagyobb valószínűséggel juthat el az érdekeltekhez figyelemmel arra is, hogy a két közzététel között viszonylag hosszabb időnek kell eltelnie.

A közzétett hirdetménynek tartalmaznia kell magát az alaptőke leszállítást elhatározó döntést, valamint felhívást arra vonatkozóan, hogy a társaság hitelezői biztosítékot követelhetnek az alaptőkéjét leszállító társaságtól. A hirdetmény első alkalommal történő közzétételével egyidejűleg a társaságnak az ismert hitelezőknek címzetten és közvetlenül is meg kell küldenie a hirdetménnyel azonos tartalmú értesítést az alaptőke leszállításáról.

Biztosítékadási kötelezettség:

Az alaptőke leszállításáról szóló hirdetmény első közzétételét megelőzően keletkezett követelés jogosultja biztosítékot igényelhet társasgától, kivéve, ha

a)       már rendelkezik arányos biztosítékkal;

b)      a biztosítékadás indokolatlan a részvénytársaság alaptőke-leszállítás utáni pénzügyi, vagyoni helyzetére;

c)       az alaptőke leszállítására a részvénytársaság alaptőkéjén felüli lekötött tartalék javára történő átcsoportosítás céljából kerül sor, és az alaptőke-leszállításról hozott határozatot megelőző öt évben a társaság nem hajtott végre tartalékképzési céllal alaptőke-leszállítást; vagy

d)      az alaptőke leszállítása kötelező.

Tehát csak azokat a hitelezőket illetheti meg a biztosíték, akiknek a társasággal szembeni követelése az alaptőke leszállításáról szóló első hirdetmény előtt keletkezett, azonban kiemelendő, hogy a követelés esedékességének nincs jelentősége az igény bejelentés kapcsán.

Az igénybejelentésre nyitva áll határidőnek a Ptk. az alaptőke leszállításáról szóló hirdetmény második közzétételétől számított harmincnapos jogvesztő határidőt jelöli meg. A határidő lejárát követő nyolc napon belül a társaság köteles megfelelő biztosítékot nyújtani a kérelmező hitelező számára vagy amennyiben a kérelmet nem tartja megalapozottnak, úgy az indoklással ellátott határozatot köteles a hitelezőnek megküldeni. Az elutasítással érintett hitelező a határozat kézhezvételétől számított nyolcnapos jogvesztő határidőn belül az illetékes Cégbíróságtól kérheti annak a felülvizsgálatát. Az alaptőke leszállítása csak akkor jegyezhető be a nyilvántartásba, ha már minden arra jogosult hitelező megfelelő biztosítékot kapott, vagy az érintett hitelező kérelmét elutasító bírósági határozat már jogerőre emelkedett.

Az alaptőke leszállítás meghiúsulása:

Az alaptőke leszállítás érdemben akkor hiúsulhat meg, amennyiben az alaptőke leszállítást elhatározó társaság nem képes megfelelő biztosítékot nyújtani a hitelezői számára. Az igazgatóság köteles az illetékes Cégbíróságnak a meghiúsulástól számított harminc napon belül ennek a tényét bejelenteni.

Fontos kiemelni, hogy előfordulhat olyan helyzet, hogy az alaptőke leszállítás olyan esetben is meghiúsul, amikor az alaptőke leszállítása kötelező volt. Ilyen esetben a Ptk. további intézkedések megtételére kötelezi a társaságot. Az alaptőke leszállítás kötelező eseteiben a Ptk. szerint a hitelezőket nem illeti meg biztosíték iránti igény, így a hitelezői igények nem megfelelő kezelése nem lehet a meghiúsulás oka. A gyakorlatban itt olyan eljárás lebonyolítási hibák okozhatják a meghiúsulást, mint például az alaptőke leszállításról szóló hirdetmény nem megfelelő közzététele.

Az alaptőke leszállítás meghiúsulását követő kilencven napon belül a társaság köteles az átalakulásról, egyesülésről, szétválásról vagy jogutód nélküli megszűnéséről határozni, amennyiben a meghiúsuláshoz vezető okokat nem szüntetik meg.

Különbség nyomdai úton előállított, illetve dematerializált részvények esetén:

(A) „Nyomdai úton előállított részvények esetén a részvények darabszámát részvények bevonásával lehet csökkenteni, míg a névérték csökkentésére a korábban kibocsátott részvények alacsonyabb névértékű új részvényekre történő kicserélésével vagy a korábban kibocsátott részvényeken feltüntetett névérték felülbélyegzéssel történő megváltoztatásával kerülhet sor.”

Az alaptőke leszállításának cégjegyzékbe történő bejegyzése után az igazgatóság kötelezettsége hatvan napon belül a társaság alapszabályában meghatározott módon, felhívásban tájékoztatni a részvényeseket

- a bevonásra kerülő, felülbélyegzendő, illetve kicserélendő részvények átvételének helyéről, kezdő ás záró időpontjáról;

- a csere céljára előállított új vagy a felülbélyegzett részvények átadásának helyéről és kezdő időpontjáról.

A részvényesek számára legalább harminc napot kell biztosítani a részvények átadására. A záró időpontot követően az igazgatóság kötelezettsége gondoskodni a bevonás vagy kicserélés miatt átadott részvények megsemmisítéséről.

Amennyiben a rendelkezésre álló időtartamon belül a részvényes a bevonandó, felülbélyegzendő vagy kicserélendő részvényeket a részvényes nem adja át az igazgatóságnak, úgy az igazgatóság az érintett részvényeket érvénytelenné nyilvánítja, amely érvénytelenítéséről szóló határozatot közzé kell tenni. A határozat keltétől számítottan az érintett részvényekkel a részvényesi jogok nem gyakorolhatók. Az érvénytelenített részvények helyett a társaság új részvényeket állít elő – a bevont részvényeket leszámítva – ezen új részvények az érvénytelenné nyilvánított részvények tulajdonosait illetik, a részvényesek kiadására vonatkozó igény nem évül el.

(B) Dematerializált részvények esetén a társaság igazgatóságának az alaptőke leszállításának – illetékes cégbírósági - bejegyzését követő tizenöt napon belül kell értesítenie a központi értéktárat és a részvényes értékpapírszámla-vezetőjét az alaptőke leszállítása következtében a részvényes részvénytulajdonában beállt változásról, így az értékpapírszámla-rendszer adatainak a módosításával történik meg az alaptőke leszállítás következményeinek a részvényeken történő átvezetése.

Abban az esetben, ha a társaság célja az alaptőke leszállítással a tőkekivonás volt, úgy az alaptőke leszállítás végeredményeként a részvényesek számára vissza kell fizetni a társasági vagyon megfelelő részét. A hitelezői érdekeket védve ezt a Ptk. csak abban az esetben engedélyezi, ha az illetékes Cégbíróság már bejegyezte az alaptőke leszállítást, így elkerülve, hogy a kifizetésből eredő vagyoncsökkenés a hitelezői igényeket ne sértse.

Források:

• a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
• Kisfaludi András, In: Gárdos Péter, Vékás Lajos (szerk.): Nagykommentár a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényhez