A bizalmi vagyonkezelés és a társasági jog kapcsolata
A bizalmi vagyonkezelés jogintézményét a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) és a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény (a továbbiakban: Bizalmi vagyonkezelői tv.) szabályozza.
A bizalmi vagyonkezelés elterjedése többek között sokoldalú alkalmazhatóságának köszönhető, mivel társasági jogi, tőkepiaci, munkajogi alkalmazhatósága lehetséges. Leggyakoribb előfordulása a társasági részesedések és más pénzpiaci eszközökből álló portfólió kezelése és hasznainak a kedvezményezettek között történő felosztásaként (befektetési vagyonkezelés), valamint a társasági részesedések kezeléseként és az azokhoz kapcsolódó tagsági jogok gyakorlásaként valósul meg. Jelen cikk a bizalmi vagyonkezelés társasági jogi vetületét kívánja röviden összefoglalni és bemutatni.
A Ptk. 6: 310 – 330. § szakaszai rendelkeznek a bizalmi vagyonkezelés jogintézményéről. Ennek értelmében írásbeli szerződés jön létre a vagyonrendelő és a vagyonkezelő között, amely alapján a kezelt vagyon a vagyonkezelő tulajdonába kerül, aki annak saját nevében, de a szerződésben meghatározott kedvezményezett javára történő kezelésére köteles díj ellenében.
A bizalmi vagyonkezelés egyik előfordulása a cégekben fennálló tagsági jogállás bizalmi vagyonkezelésen keresztüli gyakorlása. Ennek egyik előfordulása, a korábban már a vagyonrendelő által betöltött tagságot az arra vonatkozó társasági részesedés megszerzésével bizalmi vagyonkezelő tölti be. Egy másik lehetőség, hogy a bizalmi vagyonkezelő az érintett társasági részesedést az általa kezelt vagyonból szerzi meg át- és ráruházás által. További előfordulási eset, hogy a bizalmi vagyonkezelő maga vesz részt gazdasági társaság alapításában az általa kezelt vagyonból teljesített vagyoni hozzájárulással, vagy egyedül alapít gazdasági társaságot a kezelt vagyonból.
A bizalmi vagyonkezelésbe vett tagság kétszeresen közvetett tulajdonjogot keletkeztet a vagyonrendelő javára a társaság vagyonát illetően. Ennek első lépcsője, hogy a társasági vagyon (kezelt vagyon) közvetett tulajdonosa a tag (bizalmi vagyonkezelő). Erre épül a második lépcső, azaz a vagyonkezelő tulajdonában álló vagyon közvetett tulajdonosa a vagyonrendelő.
Az említett joggyakorlás a részesedések közvetett tulajdonlásán keresztül történik, így lényegében a részvényesi meghatalmazott jogintézményével párhuzamba állítható jogi megoldást képez.
A Ptk. 6:138. § rendelkezése alapján:
„A vagyon kezelése magában foglalja a vagyonkezelőre átruházott tulajdonjogból, más jogokból és követelésekből fakadó jogosultságok gyakorlását és az azokból fakadó kötelezettségek teljesítését.”
Értelemszerűen a tagot terhelő kötelezettségek kiterjednek a vagyonkezelő személyére is, akár jogszabályi kötelezettség, akár a társaság létesítő okiratában és egyéb szabályzataiban előírt kötelezettség tekintetben. A bizalmi vagyonkezelés vizsgálata során érdemes a Ptk. rendelkezései közül az üzletrész és a részvény közös tulajdonlására vonatkozó rendelkezéseket [Ptk. 3:165. § (1) bekezdése és 3:213. § (2) bekezdése] vizsgálni.
A hatályos szabályozás értelmében mind az üzletrész, mind a részvény esetében, ha azoknak közös tulajdonlásból fakadóan több jogosultja van, abban az esetben a tulajdonosok a társasággal szemben egy tagnak számítanak, jogaikat közös képviselőjük útján gyakorolhatják. Mind az üzletrész, mind a részvény esetében a tulajdonostársak együttműködésére a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó rendelkezései (Ptk. 5:78. §) irányadóak. Amennyiben az érintett társaság részvénytársaság, úgy további rendelkezéseket tartalmaz a Ptk. részvénytársaságban betöltött tagsági jogviszonyból [Ptk. 3:90. § (4) bekezdése] fakadó jogok bizalmi személy általi gyakorlására (Ptk. 3:255. §) a részvényes megbízáson alapuló képviseletének szabályozásával.
Ez által a hatályos szabályozásból fakadóan lehetséges a részvényes számára, hogy jogainak a társasággal szemben való gyakorlására részvényesi meghatalmazottat bízzon meg, aki a részvénytársasággal szemben a részvénykönyvbe való bejegyzést követően a részvényesi jogokat saját nevében, a részvényes javára gyakorolja (Ptk. 3:256. §).
Az üzletrészek átruházására vonatkozó előírások mentén figyelembe kell venni, hogy a bizalmi vagyonkezelés útján történő részesedés szerzés a nem tekinthető pénzszolgáltatás ellenében történő átruházásnak. Annak ellenére, hogy a vagyonkezelő ezen ügyletből vagyoni értékű jogokat szerez, azok nem a vagyonrendelő személyes vagyonából kerülnek átruházásra, így nem egyértelmű, hogy a bizalmi vagyonkezelés jogcímén történő átruházás visszterhesnek minősül-e, ami nem összekeverendő a bizalmi vagyonkezelő szolgáltatásának a visszterhességével vagy ingyenességével. Ennek fontosságát a tagsági részesedéseket érintő elővásárlási jogok alakulása során érdemes figyelembe venni.
A fentiek észben tartása mellett tekintettel kell lenni arra, hogy kft. esetében érvényesen nem zárható ki az üzletrész pénzszolgáltatás ellenében kívülálló személyre történő átruházása, amely alapján felmerül a kérdés, hogy kizárható-e érvényesen a bizalmi vagyonkezelés jogcímén való átruházás [Ptk. 3:167. § (7) bekezdése]. Egyes értelmezés alapján a bizalmi vagyonkezelés jogcímén történő átruházás nem tekinthető pénzszolgáltatás ellenében történő átruházásnak, mivel a vagyonkezelő személyes vagyonából semmilyen vagyontárgyat sem ad az üzletrészért cserébe, hanem a vagyonrendelő a kezelt vagyont illetően szerez vagyoni értékű jogokat.
Tekintettel arra, hogy a Ptk. nem mond ki sajátos szerződésátruházási szabályokat sem tömeges, sem egyedi átruházásuk esetére, így a tagság(i jogállás) megszerzésére az általános Ptk.-beli társasági jogi szabályok szerint kerülhet sor akkor is, ha a társaság tagjává a jogalany bizalmi vagyonkezelői minőségében válik.
Fontos szem előtt tartani, hogy minden társasági forma esetén megilleti a tagot (vagyonkezelőt) e jogállásából fakadóan a közvetett rendelkezési jog a társaság vagyona felett a legfőbb szervi döntéshozatalban való részvételi, szavazati jogán keresztül, ugyanakkor ezt a rendelkezési jogot a vagyonrendelő és/vagy a kedvezményezett javára, a bizalmi vagyonkezelésben meghatározott rendelkezések korlátjai között gyakorolhatja.
A bizalmi vagyonkezelés egyik előnye, hogy nincs jogszabályi korlát arra vonatkozóan, hogy a tagságból kizárt személy – a közvetett taggá válásának érdekében – vagyonrendelőként bizalmi vagyonkezelőt bízzon meg tagsági jogainak gyakorlására.
További előnyként fogalmazható meg a társasági részesedés, közvetett tulajdonosának – átruházás és közvetlen tulajdonosváltozás nélküli – megváltoztatásának lehetősége.
Ennek keretében (kft. esetében) a tagnak lehetősége van a Ptk. 6:329. § (1) bekezdése alapján egyoldalú jognyilatkozattal az átruházni kívánt üzletrészt, átruházás nélkül saját személyes vagyonából bizalmi vagyonkezelésébe tartozó kezelt vagyonába venni, hogy szerződésátruházással a vagyonrendelői jogállását harmadik személyre vagy másik tagra ruházza át. Ezt követően bizalmi vagyonkezelőként marad tag az érintett társaságban, ugyanakkor a bizalmi vagyonkezelési jogviszony társaság részére történő be nem jelentésével – holott az egy, a vagyonrendelő és a vagyonkezelő között fennálló érvényes, hatályos és kikényszeríthető jogviszony – a társaság nem értesül ennek tényéről, így a tag bizalmi vagyonkezelői jogállása nem kerül feltüntetésre a cégjegyzékben. Ugyanez az eljárás alkalmazható részvény vonatkozásában is.
Ehhez hasonló megoldást kínál, ha egy fennálló bizalmi vagyonkezelési jogviszony esetén a bizalmi vagyonkezelői jogállást betöltő személy a személyes vagyona javára szerzett társasági részesedést egyoldalú jognyilatkozattal saját bizalmi vagyonkezelésébe utalhatja, amelyet követően a vagyonrendelői jogállást a korábban említettek szerint átruházhatja más személyre a szerződésátruházás jogintézményének alkalmazásával. Ennek „fordított” lehetősége, amikor a vagyonkezelő a személyes vagyona javára megszerzett társasági részesedést, fennálló bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján kezelt vagyonába utalja. Ez esetben az átruházás jogcíme adásvétel vagy ajándékozás helyett bizalmi vagyonkezelés lesz, mivel a Ptk. 6:2. § (2) bekezdése alapján egyoldalú jognyilatkozattal senki nem köthet önmagával adásvételi vagy ajándékozási szerződést jogszabály felhatalmazása hiányában, azonban a Ptk. 6:329. § (1) bekezdése lehetőséget biztosít a vagyonkezelő részére, hogy a más személlyel kötött bizalmi vagyonkezelési jogviszonyba annak módosítása mellett vagyonrendelőként belépjen.
A jogintézmény további sajátossága, hogy a Ptk. 3:221. §-a szerinti, a részvény jogosultjának megállapítása nem terjed ki a részvényes tényleges, mögöttes, közvetett tulajdonosára (kedvezményezettre, vagyonrendelőre), csupán a részvény felett közvetlen tulajdonjogot gyakorló vagyonkezelőre.
További lehetőségként nyújtja a bizalmi vagyonkezelés jogintézménye, hogy habár a Ptk. 3:213. § (1) bekezdése alapján a részvény kizárólag névre szóló lehet, ellenben a vagyonkezelő személyének a részvényen jogosultként való feltüntetése teljesíti ezt a követelményt. Ugyanakkor, a részvényes tényleges jogosultjának személye a cégbíróság, illetve nyomozó hatóság számára „láthatatlanul” is tud változni, akár a kedvezményezettek jelölésének módosításával, akár a vagyonrendelő jogállásának szerződésátruházás általi módosításával.
A fenti lehetőségek kapcsán érdemes megemlíteni, hogy az üzletrész – akár bizalmi vagyonkezelés jogcímén való – megszerzője is, a szerzéstől számított nyolc napon belül köteles bejelenteni a társaságnak az üzletrész tulajdonosában bekövetkező változást. Ehhez kötődik a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 25. § (1) bekezdés z) pontja szerinti követelményt, amely szerint a cégjegyzék szükség szerint tartalmazza a társaság tagsági jogállásának bizalmi vagyonkezelőként való megszerzését. Ebből fakadóan a Ctv. 2. számú melléklet I. 13. pontja határozza meg az ehhez szükségesen benyújtandó okiratokat.
Ugyanakkor, a bizalmi vagyonkezelés alkalmazásával akár az érintett vagyontárgy kezelt vagyon és saját vagyon közötti mozgatásával, akár a vagyonkezelői és vagyonrendelői pozíció átruházásával épp ez a kötelezettség hidalható, amely a tényleges tulajdonos védelmét szolgálják. Ez által elkerülhető, hogy a vagyonkezelő a vagyonelkülönítési kötelezettsége alapján kérje az elkülönülő vagyontárgyak feltüntetését mind a társaság tagjegyzékében, mind a közhiteles, illetve egyéb nyilvántartásokban (Ptk. 6:312. § (1) bekezdése).
Forrás:
Miczán Péter: A gazdasági társaságbeli tagi jogállás bizalmi vagyonkezeléséről, 2022.09.06., (https://jogaszvilag.hu/szakma/a-gazdasagi-tarsasagbeli-tagi-jogallas-bizalmi-vagyonkezeleserol/)
Miczán Péter: A gazdasági társaságbeli tagi jogállás bizalmi vagyonkezeléséről – 2. rész, 2022.09.13., (https://jogaszvilag.hu/szakma/a-gazdasagi-tarsasagbeli-tagi-jogallas-bizalmi-vagyonkezeleserol-2-resz/)