Az építési beruházások megvalósítására kötött szerződések módosításának különös szabálya

Amint az köztudott az orosz-ukrán háború a koronavírus világjárvány hatásait követően tovább formálta hazánk gazdasági helyzetét, így különösen az építőipart azáltal, hogy az építőipari alapanyagárak növekedése nagymértékben tapasztalható. Ennek a háború előtt létrejött építőipari beruházások kapcsán van nagy jelentősége, mivel a háborút megelőzően számos körülménnyel kellő gondosság mellett sem számolhattak a felek, így különösen a háború következtében az építési anyagok árának extrém mértékben történő megemelkedésével. Ezen körülmények orvoslása a magánszférában sem egyszerű, azonban a felek egyetértése esetén ez szerződésmódosítással könnyedén megoldható. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a közszféra szerződései esetében nehezebb a kialakult helyzet kezelése.

Az építési beruházások megvalósítására kötött szerződésekkel összefüggésben a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) főszabályként rögzíti, hogy a szerződés új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosítható, ha a módosítás eredményeként az ellenérték növekedése – vagy több módosítás esetén azok nettó összértéke – nem éri el az alábbi értékek egyikét sem az uniós értékhatárt elérő értékű eredeti szerződés esetén az uniós értékhatárt; a szolgáltatás, árubeszerzés és építési vagy szolgáltatási koncesszió esetén az eredeti szerződés értékének 10%-át, építési beruházás esetén az eredeti szerződéses érték 15%-át; valamint a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét és illeszkedik az eredeti szerződés jellegéhez. Tehát a Kbt. alapján eddig is lehetőség volt a szerződés módosítására, a törvényben felsorolt esetekben.

A háborút megelőzően kötött szerződések módosítása kapcsán alkalmazható szerződésmódosítási indok lehet önmagában a háború kitörése, mint a felek által előre nem látható körülmény, azonban e tekintetben kérdésként merülhet fel, hogy ténylegesen milyen drágulást jelentett ezen esemény, mennyi ebből, ami ténylegesen nem volt előre látható, tehát ami a rendes üzleti kockázat körén kívül sorolandó, illetve milyen egyéb tényezők közrehatását lehet figyelembe venni.

A 2023. január 25. napján hatályba lépett az építési beruházások megvalósítására kötött szerződések módosításának kezdeményezéséről szóló 13/2023. (I. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 13/2023. (I. 24.) Korm. rendelet) a szerződésmódosítás lehetőségével összefüggésben a kialakult helyzet kezelését hivatott megkönnyíteni.

A 13/2023. (I. 24.) Korm. rendelet célja rendezni a háborút követő infláció következtében előállott, a rendes üzleti kockázatot meghaladó áremelkedéssel összefüggő költségek viselését, annak megosztását a felek között, továbbá a keletkezett többletköltség megrendelő általi átvállalhatóságát. Azonban még ez az új jogszabály sem teszi lehetővé az áremelkedés automatikus tovább-hárítását a megrendelő felé.

A 13/2023. (I. 24.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése rögzíti, hogy „rendes üzleti kockázat körébe tartozónak minősül azon költségnövekmény, amelynek mértéke nem haladja meg a szerződés teljesítése során felhasznált, a Magyarország szomszédságában zajló orosz-ukrán háború okozta áremelkedéssel érintett építőanyagok és beépítésre kerülő építőipari termékek piaci áremelkedésének azon együttes mértékét, amellyel az ajánlattevő a szerződéses összeg egésze tekintetében a szerződés megkötésekor számolhatott”.

A 13/2023. (I. 24.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése kimondja, hogy az áremelkedéssel érintett építőanyagok és termékek listáját az építésgazdaságért felelős miniszter rendeletében teszi közzé, amely azt a célt szolgálja, hogy legyen egy hivatalos lista arról, hogy mely anyagok és termékek árának változása okán lehet a szerződésmódosítását kezdeményezni.

Továbbra is kérdéses, hogy mekkora annak az áremelkedésnek a mértéke, amellyel az ajánlattevőnek már az ajánlata adásakor számolnia kellett, tehát amely még a rendes üzleti kockázat körébe esik. A 13/2023. (I. 24.) Korm. rendelet alapján ennek meghatározására miniszteri szakvélemény kérhető, mégpedig a megkötött szerződés sajátosságaira figyelemmel.

A 13/2023. (I. 24.) Korm. rendeletben foglaltak kizárólag olyan építési tárgyú szerződések kapcsán alkalmazhatóak, amelyek 2022. február 24. napját megelőzően jöttek létre, továbbá akkor, ha az érintett szerződés alapján lefolytatandó valamennyi műszaki átadás-átvételi eljárás lezárása még nem történt meg.

A szabályozás alapján a vállalkozó kezdeményezi a szerződésmódosítást, amelynek tartalmaznia kell a felhasználásra kerülő, az érvényesíteni kívánt áremelkedéssel érintett építőanyagok és termékek megjelölését, azok mennyiségét, továbbá az ajánlatadás során számolt költség mértékét az ajánlat részét képező árazott költségvetés figyelembevételével, továbbá a szerződésmódosítás keretében érvényesíteni kívánt többletköltséget.

A szerződésmódosítás alapján a megrendelő által átvállalt költségnövekedés megfizetésének időpontját a 13/2023. (I. 24.) Korm. rendelet az alábbiak szerint szabályozza. Egyrészt a 2024. június 30. előtti teljesítési véghatáridejű szerződések esetében egy alkalommal, a végszámla kiállításakor van lehetőség ennek megfizetésére, másrészt a 2024. július 1. napját követő teljesítési véghatáridejű szerződések esetén egy részszámlában és a végszámlában van lehetőség, amely esetben a részszámla kiállításának feltétele a kivitelezési munkák legalább 50%-os teljesítési készültsége.

A fentek alkalmazása során szem előtt kell tartani a Kbt. 142. § (3) bekezdésének azon szabályát, amely rögzíti, hogy semmis az olyan szerződésmódosítás, amely arra irányul, hogy az ajánlatkérő átvállalja a nyertes ajánlattevőt terhelő kockázatokat. Nem minősül indokolatlan kockázatátvállalásnak az ajánlatkérő részéről, ha a szakvéleményben meghatározott, a rendes üzleti kockázat mértékét meghaladó költségnövekedés legfeljebb 50%-át – az eredeti szerződéses érték 15%-át nem meghaladó összeg erejéig – átvállalja. Tehát ez azt jelenti, hogy az eredeti szerződéses ár legfeljebb 15 %-os emelkedését eredményező szerződésmódosításokra kerülhet sor, így amennyiben a vállalkozó oldalán jelentkező többletköltség ennél magasabb mértékű, azt a vállalkozónak kell viselnie. Ezzel tehát ténylegesen költségmegosztásra kerülhet sor a felek között.

Jogforrások:

a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény

az építési beruházások megvalósítására kötött szerződések módosításának kezdeményezéséről szóló 13/2023. (I. 24.) Korm. rendelet

https://jogaszvilag.hu/szakma/az-epitesi-beruhazasok-megvalositasara-kotott-szerzodesek-modositasanak-uj-szabalyai-az-orosz-ukran-konfliktus-kovetkezteben-eloallt-epitoanyag-dragulas-kovetkezteben/?hilite=orosz

https://epitesijog.hu/11903-a-haborus-veszelyhelyzet-alatt-a-kozbeszerzeseknel-is-lehet-arat-emelni-2