Bevezetés
Amennyiben általános adatvédelmi rendelet (a
továbbiakban: GDPR vagy Rendelet) 4. cikk 1. pontja
szerint személyes adat vonatkozásában bármilyen művelet megvalósul, úgy azt főszabály
szerint adatkezelésnek kell minősíteni. Ilyen műveletnek minősül különösen
érintett adatainak gyűjtése, rögzítése, tárolása, felhasználása, közlése és
továbbítása is.
Az adatkezelési tájékoztató legtöbb
társaságnál a mai napig olyan sablon dokumentumként jelenik meg, amelyet a
honlapon közzé kell tenni vagy az érintetteknek át kell adni. Azonban ez a
megközelítés félrevezető.
A GDPR rendszerében ez az adatkezelési
tájékoztató a jogszerű, tisztességes és átlátható adatkezelés megvalósulásának
egyik legfontosabb eszköze. A Rendelet 5. cikk (1) bekezdés a) pontja
egyértelműen rögzíti, hogy minden személyes adat kezelését jogszerűen,
tisztességesen, illetve az érintettek számára átlátható módon szükséges a
társaságoknak végezni. Ezzel összhangban a GDPR 12-14. cikk konkrét tartalommal
tölti fel az átláthatósági követelményt, hogy pontosan miről és milyen
minőségben, milyen szerkezetben és milyen hozzáférhetőséggel kell az
érintetteket tájékoztatni.
A 29. cikk szerinti, egyéneknek a személyes
adatok feldolgozása tekintetében való védelmével foglalkozó munkacsoport által
kiadott az (EU) 2016/679 rendelet szerinti átláthatóságról szóló iránymutatás (a
továbbiakban: Iránymutatás) három központi területtel
foglalkozik: a tisztességes adatkezeléssel kapcsolatos tájékoztatás
nyújtásával, az érintettek jogaival kapcsolatos tájékoztatás megvalósulásával,
illetve azzal, hogy az adatkezelő milyen módon segíti elő az érintettek
jogainak gyakorlását.
A kérdés valójában tehát nem az, hogy a
társaság rendelkezik-e adatkezelési tájékoztatóval, hanem az, hogy az
alkalmas-e a GDPR által meghatározott funkció betöltésére, tehát érintett az
alapján megértheti-e, hogy mi történik az adataival, előre láthatja-e az
adatkezelés következményeit, valamint megismerheti-e belőle a jogait és azokkal
ténylegesen élhet-e.
Az átláthatóság, mint alapelv
A GDPR rendszerében az átláthatóság alapelvi
rangú kötelezettség. A Rendelet kimondja, hogy személyes adatok kezelését
kizárólag jogszerűen, tisztességesen és az érintettek által átlátható módon
lehet végezni. Tehát az átláthatóság a jogszerű adatkezelés strukturális eleme.
Az átláthatóság elvét a Rendelet 12-14. cikke
tölti fel tartalommal. Azt, hogy az adatkezelőnek milyen információkat kell
közölnie az érintettekkel a 13 és 14. cikk rögzíti, míg a 12. cikk egyértelműen
deklarálja az elvárást, hogy ezen információkat hogyan kell közölni. Az
adatkezelési tájékoztatásnak tömörnek, átláthatónak, érhetőnek és könnyen
hozzáférhetőnek, míg a benne foglaltaknak világosnak és közérthetőnek kell
lennie.
Fentiekből következően a Rendelet
tájékoztatással szembeni elvárásként tartalmi minimumot és minőségi
követelményt Azonban a puszta információk közlése nem meríti ki a tájékoztató
funkcióját, a tájékoztatás mindezeken túlmenően az érintetti joggyakorlás előfeltétele
is, tehát az adatkezelőnek az érintetteket elő is kell segítenie a Rendelet
15-22. cikkében szereplő jogok gyakorlásában.
Az adatkezelési tájékoztató tehát nem önálló
dokumentumként, hanem a jogszerű, tisztességes és átlátható adatkezelés egyik
legjelentősebb eszközeként értelmezendő.
Tartalmi minimum és minőségi követelmény
A Rendelet értelmében konjuktív
feltétel, hogy a tájékoztatás egyszerre feleljen meg a GDPR 13-14. cikkben
megjelölt tartalmi minimumoknak és a 12. cikk szerinti minőségi elvárásoknak
is. Tehát egyértelműen rögzítésre kerül, hogy a tájékoztató önmagában
attól nem válik megfelelővé, hogy az adatkezelő felsorolja a kötelező
információkat.
A GDPR 13. és 14. cikk értelmében az
adatkezelő köteles különösen az alábbi információkat érintettek rendelkezésére
bocsátani (tartalmi minimum):
A 12. cikk értelmében pedig a fenti
információk közlésének az alábbi elvárásoknak kell megfelelnie (minőségi
követelmény):
A gyakorlatban tehát nem fogadható el olyan
tájékoztató, amely
A Rendeletben megjelölt tájékoztatási
kötelezettség célja tehát egyértelműen nem az információk formális közlése,
hanem az, hogy az adatkezelő az érintettek részére egy valós képet nyújtson a
személyes adataiknak kezeléséről.
A jogalap és a tájékoztatás
elválaszthatatlansága
A személyes adatok kezelésének jogalapjait a
Rendelet 6. cikke rögzíti. A jogalap és az átláthatóság egyértelműen nem
különíthető el az átláthatóság követelményétől. A jogalap megfelelősége
önmagában nem elegendő az adatkezelés jogszerűségéhez, ha az adatkezelő által
nincsen megfelelően biztosítva a tisztességes és átlátható adatkezelés,
valamint az tartalmilag és minőségileg is megfelelő tájékoztatás.
A tájékoztató nem kizárólagosan a jogalap
megnevezésére szolgál, hanem annak érdemi bemutatására, annak alátámasztására,
hogy az adott adatkezelés miért minősül jogszerűnek. Ennek megfelelően a
jogalap hibás vagy formális megjelölése szükségképpen a tájékoztatás
hiányosságát eredményezi, az adatkezelés átláthatóságának sérelméhez vezet.
Az alábbiakban példálózó jelleggel kerülnek
jogalapok bemutatásra.
A Rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pontja rögzíti
a „jogos érdek” jogalapot, amely alkalmazása az egyik leggyakoribb, de
egyben a gyakorlatban leginkább hibásan hivatkozott jogalap. A jogos érdek
jogalap alkalmazásának sajátossága, hogy minden esetben egyedi mérlegelést
igényel adatkezelőtől, amelynek eredményét dokumentálnia is kell
(érdekmérlegelési teszt). Az érdekmérlegelési teszt során adatkezelő összeveti
a saját érdekét az érintett alapvető jogaival, majd ezen összevetés alapján
döntik el, hogy az adatkezelés jogszerű-e. Ezen érdekmérlegelési tesztet nem
szükséges adatkezelési tájékoztatóban rögzíteni, azonban - a GDPR 5. cikk (2)
bekezdése szerinti elszámoltathatóság elvére tekintettel - javasolt a tesztnek
és eredményének írásbeli rögzítése, hogy adatkezelő képes legyen igazolni
érintett vagy NAIH irányába adatkezelés jogszerűségét.
A GDPR 6. cikk (1) bekezdés a) pontja
szerinti hozzájárulás gyakran alkalmazott jogalap, azonban kizárólag akkor
tekinthető érvényesnek, ha megfelel a 7. cikkben meghatározott feltételeknek. A
hozzájárulás kizárólag abban az esetben érvényes, amennyiben
A hozzájárulás csak akkor minősül önkéntesnek,
ha az érintett számára valódi választási lehetőség áll fenn, és a hozzájárulás
megtagadása vagy visszavonása nem jár számára hátrányos következményekkel.
Ennek megfelelően a hallgatás, az előre bejelölt jelölőnégyzet vagy a nem
cselekvés nem minősül érvényes hozzájárulásnak. A tájékoztatásnak ebben az
esetben egyértelműen ki kell terjednie arra is, hogy az érintett pontosan
milyen adatkezeléshez adja hozzájárulását, milyen célból, milyen
következményekkel, valamint hogyan gyakorolhatja a visszavonás jogát. Az olyan
megoldások, amelyekben a hozzájárulás „beépül” egy szerződés rendelkezésébe
vagy a szolgáltatás igénybevételének feltételeként jelenik meg, rendszerint nem
felelnek meg a GDPR követelményeinek.
A GDPR 6. cikk (1) bekezdés b) szerinti
szerződés és c) pontja szerinti jogi kötelezettség jogalapok esetében az
adatkezelés jogszerűségének központi eleme a szükségesség.
Szerződéses jogalap esetén az adatkezelőnek
világosan be kell mutatnia, hogy az adatkezelés valamely konkrét szerződés
teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy a szerződés
megkötését megelőző, az érintett kérésére történő lépések megtételéhez
szükséges. E jogalap nem alkalmazható olyan adatkezelések igazolására, amelyek
a szerződés teljesítéséhez nem szükségesek; ilyen esetekben más jogalap –
tipikusan hozzájárulás vagy jogos érdek – alkalmazása indokolt.
Jogi kötelezettség jogalap esetén az
adatkezelőnek azt kell egyértelműen megjelölnie, hogy mely uniós vagy tagállami
jogszabály írja elő az adatkezelést, és az milyen terjedelemben szükséges.
Ennek hiányában az érintett nem tudja megítélni az adatkezelés indokoltságát,
ami az adattakarékosság elvének sérelméhez vezethet.
A fentiek alapján megállapítható, hogy a
jogalap nem pusztán formális jogi kategória, hanem az adatkezelés egyik olyan
központi eleme, amelynek a tájékoztatásban érdemi és ellenőrizhető módon
„láthatóvá kell válnia”.
Az adatkezelési tájékoztató akkor felel meg a
GDPR követelményeinek, ha az érintett számára egyértelműen rekonstruálható:
Ennek hiányában a jogalap puszta megjelölése
nem elegendő, és az adatkezelés nem tekinthető átláthatónak, amely a GDPR 5.
cikk (1) bekezdés a) pontjának sérelmét eredményezi.
NAIH gyakorlata: példák nem megfelelő
adatkezelési tájékoztatókra
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság
Hatóság gyakorlata következetesen azt mutatja, hogy a tájékoztatási
kötelezettség megsértése ritkán elkülönült hiba. A hiányos vagy nem megfelelő
adatkezelési tájékoztató jellemzően együtt jár a jogalap hibás
megválasztásával, a célhoz kötöttség sérelmével, valamint az érintetti jogok
gyakorlásának korlátozásával.
A következő ügyek jól szemléltetik, hogy a
hatóság milyen tartalmi és minőségi elvárásokat támaszt az adatkezelési
tájékoztatóval szemben.
Sziget-ügy: a tájékoztatás hiánya az
adatkezelés egészét érintheti
A Sziget Fesztivál szervezője olyan
beléptetési rendszert vezetett be, amely a résztvevők arcképfelvételén alapuló
azonosítást alkalmazott. A rendszer használata a fesztiválra történő belépés
feltétele volt, így az érintettek ténylegesen nem tudták elkerülni az
adatkezelést.
A hatóság hangsúlyozta, hogy a tájékoztatás
hiánya és a jogalap hibája egymást erősítő jogsértések.
Jogkövetkezmény: a NAIH
jelentős összegű adatvédelmi bírságot szabott ki (több tízmillió forintos
nagyságrend), valamint kötelezte az adatkezelőt az adatkezelési gyakorlat
átalakítására.
Tanulság: ha az
adatkezelés „kényszerhelyzetben” történik, a hozzájárulás tipikusan nem
alkalmazható, és a tájékoztatásnak különösen részletesnek kell lennie.
Forbes-ügy: a leggazdagabb magyarok lista
és jogos érdek hibás alkalmazása
A Forbes Magyarország listát publikált
Magyarország leggazdagabb magánszemélyeiről, amely során természetes
személyekre vonatkozó, részben becslésen alapuló vagyoni adatokat kezelt és
tett közzé. Az adatkezelő a jogos érdek jogalapjára hivatkozott.
A NAIH 2020/838/2. számú határozatában megállapította,
hogy:
A hatóság kiemelte, hogy a jogos érdek jogalap
nem alkalmazható automatizmusként, különösen nem olyan esetekben, amikor az
adatkezelés az érintettek magánszféráját jelentősen érinti.
Jogkövetkezmény: a NAIH
több millió forintos adatvédelmi bírságot szabott ki, és kötelezte az
adatkezelőt az adatkezelési gyakorlat felülvizsgálatára.
Tanulság: a jogos
érdek alkalmazásához nem elegendő egy általános hivatkozás; az adatkezelőnek az
érintett szempontjait is érdemben mérlegelnie és ezt a tájékoztatásban
megjelenítenie kell.
Kamerás megfigyelés: utólagos
„papírozás” nem elegendő
Az ügyben egy gazdasági társaság
kamerarendszert üzemeltetett, amely munkavállalók és látogatók megfigyelésére
is alkalmas volt. A rendszer működéséhez kapcsolódóan nem készült előzetes,
megfelelő dokumentáció.
Az adatkezelő a hatósági eljárás során utólag
próbálta pótolni a hiányosságokat:
A NAIH 3748-1/2021. számú határozatában azonban
megállapította, hogy:
Jogkövetkezmény: a hatóság
bírságot szabott ki (több millió forintos nagyságrend), és kötelezte az
adatkezelőt az adatkezelés jogszerű feltételeinek megteremtésére.
Tanulság: az
adatkezelés megfelelőségét nem lehet utólag „rendbe tenni”; az átláthatóságnak
és a jogalapnak már az adatkezelés megkezdésekor fenn kell állnia.
Ügyfélelégedettség-mérés: rejtett
adattovábbítás
Az ügyben egy szolgáltató az ügyfelei adatait
ügyfélelégedettségi felmérés céljából egy harmadik fél részére továbbította. Az
érintettek ugyan szerződéses kapcsolatban álltak az adatkezelővel, azonban nem
kaptak megfelelő tájékoztatást arról, hogy adataik ilyen célból és ilyen módon
felhasználásra kerülnek.
A NAIH 2857-20/2021 számú határozatában
megállapította, hogy:
A hatóság kiemelte, hogy az adattovábbítás
önálló adatkezelési művelet, amely külön tájékoztatást igényel.
Jogkövetkezmény: a NAIH
bírságot szabott ki, és kötelezte az adatkezelőt az adatkezelési tájékoztató és
gyakorlat módosítására.
Tanulság: az
érintettnek pontosan tudnia kell, hogy az adatai kinek és milyen célból
kerülnek továbbításra; ennek hiánya az átláthatóság súlyos sérelme.
Források:
A 29. cikk szerinti munkacsoport Iránymutatás
az (EU) 2016/679 rendelet szerinti átláthatóságról
a természetes személyeknek a személyes adatok
kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról,
valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi
rendelet) szóló AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2016. április 27-i (EU)
2016/679 RENDELETE
NAIH 2019/55/5. számú határozata: A Sziget
Zrt. által szervezett rendezvényeken folyatott, beléptetéssel összefüggő
adatkezelések vizsgálata
NAIH 2020/838/2. számú határozata
NAIH 3748-1/2021. számú határozata
NAIH 2857-20/2021 számú határozata
dr. Osztopáni Krisztián (NAIH, vizsgáló):
Jogalapok rendszere a GDPR-ban (https://naih.hu/files/3_osztopani_k_jogalapok_gdpr.pdf)
https://www.edpb.europa.eu/sme-data-protection-guide/process-personal-data-lawfully_hu
Kollár Gergő - Az adatkezelési jogalapok
alkalmazhatóságával kapcsolatban bekövetkezett változások a GDPR hatályba
lépése óta (https://real.mtak.hu/136100/1/KOZIGINFOKOMM%202021%281%29%20KG.pdf)
Az adatkezelés jogalapjairól általában (https://jogaszvilag.hu/szakma/az-adatkezeles-jogalapjairol-altalaban/)