Az egyszerűsített cégalapítás felelősségi kérdései és gyakorlati nehézségei

Az egyszerűsített cégalapítás a magyar társasági jog egyik legjelentősebb könnyítése, amelynek célja, hogy a gazdasági társaságok gyorsított eljárás keretében, elektronikus úton és alacsonyabb adminisztratív terhek mellett kerülhessenek bejegyzésre. Az eljárás szabályait elsősorban a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) és a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) határozza meg. Bár az egyszerűsített eljárás valóban gyorsabb megoldást kínál a felek számára, a gyakorlat azt mutatja, hogy számos olyan részletkérdés merülhet fel, amely akár a cégbejegyzés elutasításához vagy jelentős késedelemhez vezethet.

Cégnév

A cégalapítás során az egyik leggyakoribb probléma a cégnév megválasztásával kapcsolatban merül fel, ezért valamennyi esetben azzal indul az eljárás, hogy a rendelkezésre álló információk, nyilvántartások ellenőrzése mellett, megtörténik a kívánt cégnév jogi képviselő általi ellenőrzése, amely azonban önmagában nem garantálja a cégnév megfelelőségét, mivel azt kizárólag a névfoglalásra irányuló, a cégalapítást megelőző eljárással lehet biztosítani.

Az alapítandó társaság cégnevének a Ptk. és a Ctv. alapján meg kell felelnie a névkizárólagosság, a névvalódiság és a névszabatosság követelményének. Ez azt jelenti, hogy a választott cégnévnek egyértelműen megkülönböztethetőnek kell lennie minden más, már nyilvántartásba vett vagy bejegyzés alatt álló társaságtól. A gyakorlatban ez sokkal szigorúbb követelmény, mint azt az ügyfelek általában feltételezik. Az illetékes cégbíróság nem csupán az írásképet vizsgálja, hanem a hangzásbeli hasonlóságot és az összetéveszthetőség lehetőségét is. Előfordulhat tehát, hogy egy név azért kerül elutasításra, mert annak kiejtése túlságosan hasonlít egy már működő társaság nevéhez.

A vállalkozók gyakran abból indulnak ki, hogy ha az elektronikus cégjegyzékben nem található azonos nevű társaság, akkor a választott cégnév biztosan megfelelő lesz. Ez azonban téves feltételezés. Az e-cégjegyzékben történő keresés önmagában nem nyújt teljes bizonyosságot arra nézve, hogy a cégnév megfelel a jogszabályi követelményeknek. A gyakorlatban a névfoglalás jelentheti a legbiztosabb megoldást arra, hogy a cégbíróság a választott nevet elfogadhatónak tekinti. A névfoglalási eljárás során a cégbíróság előzetesen megvizsgálja a cégnév megfelelőségét, és sikeres foglalás esetén meghatározott időre fenntartja azt az alapítók számára. Ez különösen fontos lehet olyan esetekben, amikor kreatív, idegen nyelvű vagy hangzásában más társaságok nevéhez hasonló elnevezést kívánnak használni.

A létesítő okirat

Az egyszerűsített cégeljárás sajátossága, hogy a társaság alapítása a Ctv. 9/A. §. szerinti szerződésminták alkalmazásával történik. Ezen szerződésminták korábban Word-formátumú dokumentumként, a minta adta lehetőségeknek megfelelően szerkeszthető változatban álltak a jogi képviselők rendelkezésére, azonban a cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 21/2006. (V. 18.) IM rendelet mellékleteinek, valamint az elektronikus cégbejegyzési eljárás és cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 24/2006. (V. 18.) IM rendelet 5. § (2) bekezdése értelmében 2025. március 01. napi hatállyal  a Word formátumú mintaokirat megszűnt, és kizárólag a minta szerinti alapításhoz űrlapszerűen kitölthető formanyomtatvány használatos.

Mindezek alapján megállapítható, hogy a jogalkotó előre meghatározott minta-dokumentumokat biztosít a leggyakoribb társasági formák – különösen a korlátolt felelősségű társaság, a betéti társaság és a zártkörűen működő részvénytársaság – alapításához. A felek ilyenkor nem egyedi létesítő okiratot készítenek, hanem a szerződésmintában szereplő rendelkezések mentén, annak keretei között határozzák meg a létrehozni kívánt társaság működési struktúráját és szabályrendszerét.

Az egyszerűsített eljárás ugyanakkor csak addig marad egyszerűsített, amíg a felek a minta-dokumentum keretei között maradnak. Ha a létesítő okirat tartalmát egyedileg kívánják szabályozni, vagy a szerződésmintát érdemben módosítják, az eljárás automatikusan általános cégalapítási eljárássá alakul, ezért érdemes előre átgondolni, hogy az alapítandó társaság számára megfelelő megoldást biztosíthat-e a mintaokirat alkalmazása.

Elfogadó nyilatkozat

A cégalapítás egyik meghatározó dokumentuma a vezető tisztségviselő elfogadó nyilatkozata. Ennek jelentősége túlmutat azon, hogy a vezető tisztségviselő egyszerűen kijelenti, hogy elfogadja ezen tisztséget. A nyilatkozat legfőbb célja annak igazolása, hogy a vezető tisztségviselő személye megfelel a meghatározott törvényi feltételeknek, és vele szemben nem áll fenn olyan kizáró ok, amely akadályozná a tisztség betöltését. A vezető tisztségviselő ebben a dokumentumban nyilatkozik arról, hogy cselekvőképes, nem áll jogerős eltiltás hatálya alatt, vele szemben nem áll fenn vezető tisztségviselői tevékenységtől való eltiltás, továbbá nincs olyan összeférhetetlenségi ok, amely a társaság működését vagy a hitelezők érdekeit sértené vagy veszélyeztetné.

Az elfogadó nyilatkozat gyakorlati jelentőségét különösen az adóregisztrációs eljárás erősíti fel. A létrehozni kívánt társaság vonatkozásában az illetékes adóhatóság a cégbejegyzési eljárás részeként vizsgálja különösen, de nem kizárólagosan a vezető tisztségviselő korábbi társasági kapcsolatait, adózással összefüggő múltját és az esetlegesen fennálló adótartozásait.

Mindezekre tekintettel a vezető tisztségviselő nyilatkozata nem pusztán formai dokumentum, hanem a cégalapítás egyik legfontosabb eleme. Amennyiben a nyilatkozat hiányos, pontatlan vagy valótlan információt tartalmaz, az cégjogi és adójogi értelemben is akadályát képezheti a társaság bejegyzésének.

Tekintettel arra, hogy a vezető tisztségviselő elfogadó nyilatkozatában foglalt kijelentések valóságtartalma az eljáró jogi képviselő által teljes körűen nem ellenőrizhető, a nyilatkozat tartalmáért elsősorban a nyilatkozattevő vezető tisztségviselő felel.

Az előtársasági működés

A gazdasági társaság a létesítő okirat ügyvédi ellenjegyzését vagy közjegyzői okiratba foglalását követően – a cégbejegyzés előtt – előtársaságként működését megkezdheti. Az előtársasági működés azonban nem jelent teljes körű jogképességet: a társaság kizárólag olyan jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, amelyek a létrejövő társaság működéséhez kapcsolódnak, továbbá tevékenységét a jogszabályban meghatározott korlátok között gyakorolhatja.

Az előtársasági időszak jelentőségét különösen az adóregisztrációs eljárás adja, mivel a társaság végleges cégjogi státuszának megszerzéséhez nem elegendő a létesítő okirat elkészítése és a cégbejegyzési kérelem benyújtása, hanem szükséges az adószám kiadása és a társaság cégjegyzékbe történő bejegyzése is.

Az adóregisztrációs eljárás

Az egyszerűsített cégalapítás másik meghatározó eleme az adóregisztrációs eljárás. Az illetékes adóhatóság a cégbejegyzési kérelem alapján automatikusan vizsgálatot folytat annak megállapítására, hogy fennáll-e olyan körülmény, amely miatt a társaság nem kaphat adószámot. Az eljárás célja annak megakadályozása, hogy olyan személyek hozzanak létre új gazdasági társaságot, akik korábban jelentős adótartozással megszűnt vállalkozásokhoz kapcsolódtak vagy adóelkerülő magatartást tanúsítottak.

Az adóregisztrációs eljárás során az adóhatóság vizsgálhatja különösen a vezető tisztségviselőket, a többségi tulajdonosokat és az egyszemélyes társaság tagját. Ha az érintett személy korábban olyan társaság vezető tisztségviselője volt, amely jelentős adótartozással szűnt meg, vagy amelynek adószámát törölték, az akadályozhatja az új társaság adószámának kiadását. Ugyancsak problémát jelenthet, ha az érintett személynek jelentős fennálló adótartozása van, vagy jogerős adóhatósági eltiltás alatt áll.

Amennyiben az adóhatóság nem talál kizáró okot, az adószám kiadása akár egy munkanapon belül megtörténhet. Ha azonban az adóhatóság kockázatosnak minősíti az ügyet, az eljárás elhúzódhat, és akár nyolc munkanapos vizsgálat is indulhat. Az adószám kiadásának megtagadása esetén a cégbejegyzésre nem kerül sor, ezért végleges cégjogi státuszt nem szerezhet, így működését sem kezdheti meg.

Mindezek alapján jól látható, hogy bár az egyszerűsített cégalapítás gyors és kedvező megoldásnak tűnik, az eljárás számos olyan jogi és adminisztratív részletet tartalmaz, amely megfelelő előkészítés nélkül komoly problémákhoz vezethet. A cégnév gondos megválasztása, az érintett személyekkel kapcsolatos kizáró okok és adóregisztrációs kockázatok előzetes felmérése, valamint a megfelelő előkészítés a sikeres cégalapítás alapvető feltételei. Az egyszerűsített eljárás tehát nem a cégalapítás jogi bonyolultságát szünteti meg, hanem elsősorban az adminisztratív és formai keretek egyszerűsítésével gyorsítja a bejegyzést, miközben a törvényes működés garanciái változatlanul fennmaradnak.

Források:

a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi törvény,

a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény,

az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény,

a cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 21/2006. (V. 18.) IM rendelet,

 az elektronikus cégbejegyzési eljárás és cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 24/2006. (V. 18.) IM rendelet 

https://jogkodex.hu/formanyomtatvany/szerzodes-minta

https://ceginformaciosszolgalat.kormany.hu/szerzodesmintak