Az építményi jog bevezetése és annak joghatásai
A gazdaság versenyképességének növelése érdekében történő törvénymódosítás keretében kerül bevezetésre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) által elérhető jogintézmények közé az építményi jog. Abevezetésre kerülő jogintézmény egy forgalomképes, vagyoni értékű jog, amely határozott időre, maximum 50 (ötven) évre alapítható az építményi jogosult és az építményi joggal terhelt ingatlan tulajdonosa között létrejövő, írásba foglalt szerződéssel. Az építményi jog létrejöttéhez annak ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése szükséges, a jog feltüntetésre kerül az érintett ingatlan tulajdoni lapján. Ennek lényege a bejegyzett, ingatlanhoz kapcsolódó építményi jog zálogjoggal való terhelésének lehetősége, amely egy adott beruházás hitelintézeti forrásbiztonságát tenné elérhetővé.
A jogszabálymódosítás elsősorban a nagy volumenű beruházások finanszírozását hivatott megkönnyíteni, kiküszöbölve az adott esetekben fennálló, hitelbiztosíték hiányából fakadó nehézségeket. Ebből fakadóan naperőmű beruházások, autópálya építések és számos egyéb beruházás megvalósításának egyszerűbbé tételét kívánja elérni a jogalkotó.
A jelenleg fennálló, megoldásra szoruló jogi akadály első sorban a finanszírozás mértékéhez viszonyított fedezet hiányából (pl. egy banki hitelezés során a fedezetként szolgáló ingatlan alacsony piaci értéke miatt) vagy a hitelt felvevőnek a fedezet feletti rendelkezési jog hiányából (pl. nem saját tulajdonban lévő ingatlan fedezetkénti terhelése) fakad.
Az építményi jog jogintézményének további előnye és funkciója, hogy a jogosult számára lehetővé teszi az építményi joggal terhelt ingatlanon történő épület létesítését, hasznosítását, a szóban forgó épület birtoklását, hasznosítását, hasznainak szedését. Az építményi jogból fakadó jogosultságok kiterjednek a hasznosított épületre, valamint annak alkotórészeire is. Több jogosult esetén a közös tulajdonra vonatkozó szabályok alkalmazandóak. Ez által megvalósul a rendelkezési jog, amely alkalmassá teszi a hitelbiztosítékként szolgáló funkciót, továbbá egyszerűsíti a beruházások megvalósítását.
A felek az építményi jogot alapító szerződést kötelesek írásba foglalni. A felek ebben a szerződésben tudnak rendelkezni az építményi jog részleteiről, amely során figyelemmel kell lenni az egyes jogszabályi keretekre, mint például a helyi építési szabályzatban és az ingatlan-nyilvántartásban foglalt rendelkezésekre.
Építményi jog határozott vagy határozatlan időre egyaránt, de legfeljebb 50 évre alapítható. A Ptk. módosuló bekezdése értelmében az építményi jog 50 év elteltével a törvény erejénél fogva megszűnik, függetlenül az ennél hosszabb határozott idejű szerződéses hatálytól.
Az építményi jog alapítása lehetséges ingyenesen vagy visszterhesen egyaránt. Utóbbi esetben a felek megállapíthatnak egyszeri és/vagy időszakonként visszatérő ellenszolgáltatást, amelynek mértékét és esedékességét a jogot alapító szerződésben kötelesek meghatározni.
Figyelembe véve a hitelbiztosíték funkciójának széleskörű alkalmazását, az építményi jog (újbóli) bevezetése jelentős mértékű, számos piacon jelen lévő piaci igényt tudna kielégíteni, amely közvetetten az ingatlanpiacra is pozitív hatást gyakorolna. Ez alátámasztja a tervezett jogszabálymódosítás gazdaságélénkítő hatását.
Az építményi joggal terhelt ingatlan átruházása vagy annak tekintetében további terhek bejegyzése az építményi jog fennállását, illetve magának az építményi jognak az átruházása vagy megterhelése az ingatlanra vonatkozó tulajdonjogot szintén nem érinti. Ezen felül, az építményi jogon alapított zálogjog nem korlátozza az érintett ingatlan átruházását vagy biztosítéki jogokkal való megterhelését, tehát a korábban már elterjedt jogintézményekkel együtt az építményi jog is az ingatlan dologi voltához kötődik, nem pedig jogosult személyéhez. Azáltal, hogy az építményi jog az általa terhelt ingatlan forgalomképességét nem korlátozza, a jogintézmény közvetetten, további gazdasági szegmensből is hozzájárul a nemzetgazdaság élénküléséhez.
További fontos szempont, hogy az építményi jog alapján épített épület tulajdonjoga, eltérő megállapodás hiányában az eredeti, építményi joggal terhelt ingatlan tulajdonosát illeti meg.
Az építményi jog bevezetését tovább erősíti az ingatlan-nyilvántartás teljes körű megújítása, amely időbeli egybeesés segíti a joggyakorlat gyorsabb és gördülékenyebb kialakulását.
forrás: