A fizetési meghagyásos eljárás

A fizetési meghagyásos eljárás olyan egyszerűsített nemperes eljárás, amely több évtizede hatékony és elterjedt módja a pénzkövetelések behajtásának mind Magyarországon, mind az Európai Unió tagállamainak többségében. A fizetési meghagyásos eljárás szabályait a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (a továbbiakban: Fmhtv.) tartalmazza. A fizetési meghagyásos eljárás mögöttes joganyaga a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény, melynek rendelkezései mindazon eljárási kérdésekre alkalmazandóak, melyet az Fmhtv. nem rendez.

A fizetési meghagyásos eljárás kizárólag lejárt pénzkövetelések gyors és hatékony érvényesítésére szolgál. A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem benyújtható írásban, papír alapon, illetve elektronikus úton, valamint előterjeszthető szóban. A fizetési meghagyásos eljárás lefolytatására valamennyi közjegyző az ország egész területére általános illetékességgel rendelkezik, tehát a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem bármelyik közjegyzőnél benyújtható papír alapon, illetve előterjeszthető szóban. Az elektronikus úton benyújtott fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmek elosztása a MOKK rendszerének alkalmazásával automatikusan a közjegyzői székhelyek között egyenlő arányban történik. A jogi személyek és az elektronikus ügyintézésre kötelezett egyéb személyek beadványukat kizárólag elektronikus úton terjeszthetik elő.

A fizetési meghagyásos eljárásban bármely tágan értelmezett polgári jogi jogviszonyból (tehát személyi jogi, családjogi, dologi jogi, kötelmi jogi, öröklési jogi, társasági jogi és szövetkezeti jogi, továbbá bizonyos körben munkajogi jogviszonyból) eredő pénzkövetelés érvényesíthető. A fizetési meghagyásos eljárás kizárólag lejárt és összegszerűen meghatározott pénzkövetelés érvényesítésére szolgál. Főszabály szerint csak fizetési meghagyás útján érvényesíthető a kizárólag pénz fizetésére irányuló olyan lejárt követelés, amelynek összege a 3.000.000 (hárommillió) forintot nem haladja meg.

Nincs helye fizetési meghagyásos eljárásnak, amennyiben

• a követelés összege a 30.000.000 (harmincmillió) forintot meghaladja,
• a feleknek nincs ismert belföldi kézbesítési címe,
• zálogjogi jogviszonyból fakadó igény esetén,
• tág értelemben vett munkaviszonyból vagy közigazgatási szerződéses jogviszonyból származik, és az ügy tárgya a jogviszony keletkezése, módosulása, megszűnése vagy a munkaviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes megszegése miatt alkalmazott jogkövetkezmény, illetve fegyelmi vétség miatt alkalmazott jogkövetkezmény.

Ezekben az esetekben a követelés érvényesítése kizárólag peres úton, bíróság előtt lehetséges.

Az eljárás díjköteles, amit a kérelem benyújtásakor köteles megfizetni a jogosult. Mértéke a pénzkövetelés eljárás megindításakor fennálló, járulékok nélkül számított összegének (díjalap) 3 (három) %-a, minimum 8.000 (nyolcezer) forint, de maximum 300.000 (háromszázezer) forint.

Az eljáró közjegyző a papíralapon vagy szóban előterjesztett kérelem alapján legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított 15 (tizenöt) napon belül, elektronikus úton előterjesztett kérelem esetén pedig 3 (három) munkanapon belül fizetési meghagyást bocsát ki a kötelezett részére, amennyiben a jogosult fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelme az Fmhtv.-ben előírt alakiságoknak megfelel. Amennyiben a kötelezett a jogosult követelését elismeri vagy arra nem nyilatkozik, a fizetési meghagyás a kézhezvételt követő tizenhatodik napon jogerőssé válik. Ha a jogerő ellenére a kötelezett nem fizet, a jogosult végrehajtást kezdeményezhet a fizetési meghagyásban megjelölt összeg tekintetében.

Ha a kötelezett a jogosult követelését nem ismeri el, azaz annak kellő időben (akár részben) ellentmond, az eljárás az ellentmondással érintett részben perré alakul. Ekkor az eljárás kikerül a közjegyző hatásköréből, s mint peres eljárás, a bíróságon folyik tovább. Az ellentmondást az eljáró közjegyzőhöz kell megküldeni a fizetési meghagyás kézhezvételét követő 15 (tizenöt) napon belül.

A közjegyző a kötelezett részére, indokolt kérelme alapján, kivételesen fizetésre halasztást vagy részletfizetést engedélyezhet, amennyiben az a felek méltányos érdekeinek mérlegelése alapján vagy a kötelezettség természetére való tekintettel indokoltnak mutatkozik. A fizetésre halasztás vagy részletfizetés engedélyezése iránti kérelem előterjesztésére kizárólag az ellentmondásra nyitva álló határidőn belül van lehetőség. A közjegyző a kérelem elbírálásánál figyelembe veszi a feleknek az ügy vitelében megnyilvánult jó- vagy rosszhiszeműségét. Részletekben való teljesítés engedélyezése esetében bármely részlet megfizetésének elmulasztása esetében az egész tartozás esedékessé válik. A közjegyző a kérelemről történő értesítés kézbesítésével egyidejűleg felhívja a jogosultat, hogy 8 (nyolc) napon belül nyilatkozzék a közjegyzőnek a kérelemben foglaltakra. Az, hogy a jogosult ellenzi a kérelem teljesítését, ugyanúgy nem köti a közjegyzőt, mint az, ha egyetért vele. Értelemszerűen a kérelem visszautasítása esetén a közjegyző hivatalból dönt, így nem kerül sor a jogosult nyilatkoztatására. A részletfizetést, illetve fizetésre halasztást engedélyező végzés ellen fellebbezésnek van helye. A részletfizetés, illetve fizetésre halasztás engedélyezése iránti kérelem visszautasítása, illetőleg elutasítása tárgyában hozott végzés ellen a kötelezett fellebbezhet.

Összességében tehát a fizetési meghagyásos eljárás gyors és költséghatékony eszköze a lejárt, alacsonyabb összegű pénzkövetelések érvényesítésének. A fizetési meghagyásos eljárásban a közjegyző a jogosult egyoldalú kérelmére a kötelezettet a kérelemben foglalt követelés teljesítésére vagy az azzal szembeni ellentmondásra hívja fel. Ha a kötelezett a meghagyást tudomásul veszi, nem lép fel azzal szemben, akkor a fizetési meghagyásos eljárás elérte célját, a jogerős határozat létrejöttét. Ezzel ellentétben, ha a kötelezett a fizetési meghagyással szemben ellentmondással él, akkor a közjegyzői nemperes eljárás perré alakul át.

Források:

A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény

Szécsényi-Nagy Kristóf: Nagykommentár a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvényhez

https://mokk.hu/a-fizetesi-meghagyasos-eljaras-fmh/

https://miskolcitorvenyszek.birosag.hu/sites/default/files/field_attachment/fizetesi_meghagyas.pdf