A felszámolási eljárás

A felszámolási eljárás egy olyan likvidációs célú fizetésképtelenségi – nemperes – eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen gazdálkodó szervezet jogutód nélkül megszűnjön, és meghatározott szabályok szerint a hitelezők kielégítést nyerjenek. A felszámolási eljárás szabályait a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) tartalmazza. Azon eljárási kérdésekben, amelyet a Cstv. eltérően nem szabályoz, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény, valamint a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. CXVIII. törvénynek a rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az adós felszámolását a bíróság hivatalból, illetve kérelemre rendeli el. Hivatalból rendeli el a bíróság az adós felszámolását, amennyiben az adós csődeljárásában csődegyezség nem jött létre, vagy az a jogszabályokban foglaltaknak nem felelt meg, továbbá a cégbíróság vagy a büntetőügyben eljáró bíróság értesítése alapján. A felszámolási eljárás elrendelhető továbbá az adós, a hitelezője, vagy az adós végelszámolójának kérelmére.

A bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha

• az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását – amelynek összege (kamatok és járulékok nélkül számítva) meghaladja a 200.000 forintot, a veszélyhelyzet ideje alatt a 400.000 forintot – a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette, vagy
• az adós a jogerős bírósági határozatban, fizetési meghagyásban megállapított teljesítési határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki, vagy
• az adóssal szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy
• az adós a fizetési kötelezettségét csődeljárásban vagy felszámolási eljárásban kötött egyezségben, reorganizációs eljárásban a bíróság által jóváhagyott reorganizációs tervben, szerkezetátalakításban a bíróság által jóváhagyott szerkezetátalakítási tervben foglaltak ellenére nem teljesítette, vagy
• a korábbi csődeljárást megszüntette, vagy
• a végelszámolási eljárásban az adós tartozásai meghaladják a vagyonát, illetőleg az adós a tartozását az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kielégíteni, és az adós gazdálkodó szervezet tagjai sem vállalják azok rendezését.

A hitelező által benyújtandó felszámolási kérelemhez csatolni kell az adós utoljára közzétett éves beszámolóját, továbbá a kérelemben meg kell nevezni az adós tartozásának jogcímét, a lejárat (esedékesség) időpontját, és annak rövid ismertetését, hogy a hitelező miért tartja fizetésképtelennek az adóst.

A felszámolási eljárás díjköteles, amit a kérelem benyújtásakor szükséges megfizetni. A jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezetek felszámolási eljárásának illetéke 80 000 forint, míg a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet esetében 30 000 forint, a közzétételi díj mértéke 25.000 forint.

Abban az esetben, ha a hitelező a szerződésen alapuló tartozásra alapítja a kérelmét csatolnia kell

• azokat az okiratokat, amelyek a felek közötti szerződés létrejöttét igazolják;
• a számlát, vagy azt az iratot, amelyben a Cstv. szerinti hatállyal rendelkező fizetési felszólítást megelőzően felhívta az adóst a fizetésre (amelyben gyakorlatilag közölte vele a követelését);
• a fizetési felszólítást és a felszólítás átvételének igazolására szolgáló iratot; továbbá
• ha az adós részéről van elismerő nyilatkozat, azt is csatolnia kell.

Itt fontos megjegyezni, hogy a fizetési felszólításnak az adós tartozásának jogcímén, összegén és a teljesítési határidőn kívül tartalmaznia kell azt a végső határidőt, amelynek eredménytelen elteltét követően a hitelező meg kívánja indítani a felszámolási eljárást vagy egyéb jogi úton kívánja érvényesíteni a követelését.

A bíróság az adós felszámolását végzéssel elrendeli, ha az adós fizetésképtelenségét állapítja meg. A bíróság a felszámolást elrendelő végzést az eljárás lefolytatására irányuló kérelem beérkezését követő 60 (hatvan) napon belül hozza meg.

A felszámolási eljárás során a bíróság az adós kérelmére a tartozás kiegyenlítésére legfeljebb 45 (negyvenöt) napos határidőt engedélyezhet. Ha az adós a tartozását kiegyenlíti, és a hitelező a kérelmétől eláll, a bíróság a felszámolási eljárást megszünteti.

A fizetésképtelenséget megállapító végzés jogerőre emelkedését követően a bíróság haladéktalanul kirendeli az adós felszámolóját, és végzést tesz közzé a Cégközlönyben az adós felszámolásának elrendeléséről.

A hitelezőknek az adóssal szemben fennálló követeléseiket a felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő 40 napon belül be kell jelenteniük a felszámolónak, aki azokat nyilvántartásba veszi és besorolja. A végzés közzétételét követő 40 napon túl, de 180 napon belül bejelentett követeléseket is nyilvántartásba veszi a felszámoló, azonban az csak akkor kerül kielégítésre, ha a felszámolási eljárás alatt keletkezett, felszámolási költségnek minősülő, valamint a 40 napos határidőben bejelentett igények kielégítése után van rá vagyoni fedezet.

Ilyen esetben arra, hogy a követelés megtérül, a gyakorlatban nagyon kicsi esély van. A hitelezői igény bejelentésével egyidőben regisztrációs díjat kell fizetni, ami a tőkekövetelés 1 %-a, de minimum 5.000 forint és maximum 200.000 forint.

A felszámoló felméri az adós vagyoni helyzetét és a vele szemben támasztott követeléseket, majd ezt követően az adós követeléseit, igényeit érvényesíti, és a vagyonát értékesíti.

A felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő 40 (negyven) nap eltelte után, a felszámolási zárómérleg benyújtásáig az adós és a hitelezők bármikor köthetnek egyezséget, amelyet be kell nyújtaniuk a bíróságra jóváhagyás végett. Ha az eljárás során az adós valamennyi nyilvántartásba vett, elismert vagy nem vitatott tartozását megfizeti, a vitatott követelésekre, továbbá a felszámoló díjának megfizetésére pedig biztosítékot nyújt, a bíróság a felszámolási eljárást megszünteti. Ha a felszámolási eljárás során az adós és a hitelezők között nem jön létre egyezség és a hitelezők követeléseinek kielégítésére sem kerül sor, a bíróság a felszámoló kérelmére az általa benyújtott felszámolási zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat alapján végzéssel határoz a felszámolási eljárás befejezéséről, az adós megszüntetéséről, a költségek viseléséről, a felszámoló díjazásáról és a hitelezői követelések (részbeni) kielégítéséről.

Források:

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény

Nagykommentár a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvényhez

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény indoklása

https://birosag.hu/ugyfeleknek/birosagi-eljarasok/csod-es-felszamolasi-eljarasok

https://jogaszvilag.hu/cegvilag/koveteleskezelesi-a-la-carte-felszamolas-vagy-fmh/