A kötbérek együttes alkalmazásának korlátjai, illetve az együttes igények követelésének kizártsága

A kötbér egy kötelmi jogintézmény, amely az érvényesen létrejött és hatályos szerződések valamelyik fél általi szerződésszegésének szankcionálására köthető ki. Abból kiindulva, hogy a kötbér a felek által szabadon kiköthető és meghatározható szerződéses biztosíték, a jog mégis bizonyos korlátok közé szorítja, és egyes kötbér fajták együttes alkalmazását kizárja, amelynek oka egy adott jogsértés kétszeres szankcionálásának elkerülése. Kijelenthetjük, hogy a kötbér alkalmazása a mindennapokban rendkívül gyakori, legyen akár szó vállalkozási, vagy akár adásvételi szerződésekről, ezért fontos a tisztánlátás, hogy milyen kötbértípusokat lehet együttesen alkalmazni.

A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban „Ptk.”) 6:186. – 6:189. § szakaszai között rendelkezik a kötbér jogintézményéről. Jelen cikk a kötbér együttes alkalmazásának jogszabályi kereteinek bemutatására szolgál, ezért a jelen cikk nem tárgyalja sem a kötbér alóli mentesülés szabályait, sem a kötbért meghaladó kártérítés érvényesítésének lehetőségét, sem pedig a kötbér összegének mérséklésére vonatkozó rendelkezéseket, amelyet a bíróság a fél kérelmére mérsékelhet.

A kötbér kikötése – amely érvényesen kizárólag írásban köthető ki, a szankcionálni kívánt magatartás pontos meghatározásával – esetén a szerződést szegő fél pénzfizetésére kötelezi magát, miközben a másik félnek nem kell bizonyítani a szerződésszegésből eredő kárának összegét, ezért nevezik a kötbért kárátalányként is. Természetesen a kötbér érvényesítése nem zárja ki azt, hogy a másik fél a kötbér összeget meghaladó kárát is érvényesítse.

Kötbérrel bármely nevesített, és nem nevesített szerződésszegés szankcionálható.

A Ptk.-ban a nevesített szerződésszegések a következők:

1. Késedelem, amely mindkét fél által vállalt kötelezettség teljesítésével kapcsolatban bekövetkezhet.
2. Hibás teljesítés, amely a kötelezett főszolgáltatásának hibáját jelenti.
3. A teljesítés lehetetlenné válása, amely bekövetkezhet valamelyik vagy mindkét fél magatartása miatt, vagy a feleken kívülálló jogi tény miatt.
4. A teljesítés megtagadása, amely jelenti a kötelezett szerződésben vállalt kötelezettségei teljesítésének megtagadását.
5. A szerződésben vállalt jognyilatkozat tételének elmulasztása, amely elsősorban kötelezetti oldalon fordul elő.

A Ptk. szerződésszegési szankciói között különbséget tesz a kimentést nem engedő, azaz a szerződésszegés tényéhez kapcsolódó szankció (objektív szankció), illetve a kimentést engedő, azaz megfelelő bizonyítás melletti mentesülés között (szubjektív szankció). 

-         Jellegzetesen objektív szankció például a hibás teljesítéshez kapcsolódó kellékszavatosság.

-         Ezzel szemben szubjektív szankció például a kártérítés és a kötbér.

A Ptk. megállapít olyan szankciókat, amelyek bármely szerződésszegéshez kapcsolódhatnak. A nem nevesített szerződésszegésekhez – külön törvényi szankciók hiánya miatt – minden esetben, a nevesített szerződésszegésekhez akkor, ha a speciális szankciókkal összeférnek. A felek magánautonómiájára és szerződéskötési szabadságára tekintettel – jogszabályi keretek között – szabadon választhatják meg az alkalmazni kívánt szankciókat a szerződéseikben. A közös szankciók a következők:

-         Objektív szankcióként alkalmazható:

·       a természetbeni teljesítés követelésének joga

·       a saját szolgáltatás visszatartásának joga

·       elállási, illetve felmondási jog

-         Szubjektív szankcióként alkalmazható:

·       kártérítési igény

A természetbeni teljesítés követelésének jogánál a jogirodalom írja, hogy a jogosultat megilleti a szolgáltatás szerződésszerű követelésének joga akkor is, ha a kötelezett nem vagy késedelmesen teljesített, és akkor is, ha hibásan teljesített. Ez utóbbi esetben a törvény a külön megállapított kellékszavatossági jogok némelyikével (jótállási esetében a jótállási jogokkal) kívánja biztosítani a szolgáltatás természetben történő szerződésszerű teljesítését.

A kötbér 3 (három) típusa ismert: a meghiúsulási, a hibás teljesítési és a késedelmi kötbér. A Ptk. 6:187. § (1) és (2) bekezdései, illetve a Ptk. 6:189. § szakasza rendelkeznek arról, hogy a kötbér igény érvényesítése, mely további igények érvényesítését zárja ki, vagy engedi meg.

Az  alábbi fiktív példákon keresztül szemléltethető, hogy az egyes kötbértípusok mely szerződésszegési esetekben alkalmazhatók, illetve mely esetekben kizárt azok együttes érvényesítése.

A megrendelő megrendel a vállalkozótól egy egyedi méretre szabott mosógépet. A szerződésben rendelkeznek arról, hogy

• ha a vállalkozó nem tudja a mosógépet leszállítani bármilyen okból, akkor a megrendelő a mosógép vételárának 15 (tizenöt) %-át meghiúsulási kötbér jogcímén jogosult követelni,
• amennyiben a vállalkozó nem rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, mint például nem megfelelő méretben szállítja le, akkor a megrendelő a mosógép vételárának
• 15 (tizenöt) %-át hibás teljesítési kötbér jogcímén jogosult követelni, illetve
• ha a vállalkozó nem a szerződésben vállalt határidőre szállítja le a mosógépet, akkor a megrendelő jogosult követelni a mosógép vételárának napi 0,5 (nulla egész öt) %-át a vállalkozó szerződésszerű teljesítéséig késedelmi kötbér jogcímén, amely összeg felsőhatárát maximalizálták a mosógép vételárának 15 (tizenöt) %-ban. 

A fentiekből következik, hogy a megrendelő a vállalkozó szerződésszegését kívánja szankcionálni és egyben a teljesítési készségét (hajlandóságát) fokozni.

1.      Meghiúsulási kötbér

A meghiúsulási kötbért általában fix összegben határozzák meg a gyakorlatban. A nevesített szerződésszegések közül leggyakrabban a teljesítés lehetetlenné válására vagy a teljesítés megtagadására kötik ki.

A Ptk. 6:187. § (1) bekezdésének első mondata értelmében a teljesítés elmaradása esetére kikötött kötbér érvényesítése a teljesítés követelését kizárja. A fent említett nevesített szerződésszegések esetén a meghiúsulási kötbér megfelelően betölti rendeltetését, hiszen a teljesítés véglegesen meghiúsult, és a jogosult ezáltal már nem követelheti a szolgáltatás teljesítését.

Meghiúsulási kötbér egyidejű érvényesítése kizárja („elnyeli”) a késedelmi kötbér, illetve a hibás teljesítési kötbér érvényesítését. Ennek indoka az, hogy egy adott jogsértést nem lehet kétszeresen szankcionálni.

Viszont azon időszakra érvényesíthető késedelmi kötbér a meghiúsulási kötbér mellett, amikor a kötelezett a szolgáltatás teljesítésének késedelmére tekintettel póthatáridőt vállalt, és ennek eredménytelen eltelte miatt a késedelmi kötbér már esedékessé vált, a szerződés utóbbi meghiúsulása ettől független kötbérfizetési kötelezettséggel jár (BH1991.115.).

A fiktív példán bemutatva a vállalkozó az egyedi méretre szabott mosógépet nem tudja leszállítani, mert az egyik alkatrészt gyártó cég megszűnt, és máshonnan nem tudja beszerezni. Ezért a teljesítés lehetetlenné vált és a megrendelő meghiúsulási kötbér jogcímén jogosult a mosógép vételárának 15 (tizenöt) %-ára.

A megrendelő a meghiúsulási és a késedelmi kötbért együttesen abban az esetben érvényesítheti, ha a vállalkozó a teljesítést 2025. június 30-ig vállalta, azonban határidőre nem teljesített, és a megrendelő 2025. július 1-jén írásban póthatáridőt tűzött ki
2025. július 20-ig, jelezve, hogy annak eredménytelen eltelte esetén eláll a szerződéstől. Mivel a vállalkozó továbbra sem teljesített, a megrendelő 2025. július 21-én elállt a szerződéstől, így a teljesítés véglegesen meghiúsult.

a) Késedelmi kötbér (2025. június 30-tól 2025. július 20-ig)

i. 20 (húsz) nap késedelem,

ii. napi 0,5 (nulla egész öt) % x 20 (húsz) nap = 10 (tíz) % késedelmi kötbér.

b) Meghiúsulási kötbér (2025. július 21-től)

i. A mosógép szállítása végleg elmaradt és a megrendelő jogszerűen elállt a szerződéstől, így jár a 15 (tizenöt) % meghiúsulási kötbér.

2.      Hibás teljesítési kötbér

A gyakorlatban e kötbértípust gyakran a „minőségi kötbér” elnevezéssel is illetik. A nevesített szerződésszegések körében a hibás teljesítési kötbér – amely általában egy fix összeg – kifejezetten a hibás teljesítés szankcionálását célozza.

A Ptk. 6:157. (1) bekezdésének első mondata alapján a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Tehát amennyiben a kötelezett szerződésszegést követ el, pontosabban a nevesített szerződésszegés közül a hibás teljesítést, úgy hibás teljesítési/minőségi kötbérre jogosult. Hibás teljesítés esetén a természetbeni teljesítés követelésének joga objektív szankcióként érvényesül, amelyet a törvény az egyes szavatossági jogok – így különösen a kijavítás és a kicserélés – biztosításával tesz lehetővé a szerződésszerű állapot helyreállítása érdekében. Viszont amennyiben a jogosult a hibás teljesítési kötbért érvényesíti, úgy elesik a természetbeni teljesítés követelésének jogától, azaz a szavatossági jogainak érvényesítésétől mert a
Ptk. 6:187. § (2) bekezdése szerint a jogosult a hibás teljesítés miatti kötbér mellett nem érvényesíthet szavatossági igényt.

A késedelmi kötbér és a hibás teljesítési kötbér együttes alkalmazása a meghiúsulási kötbérre irányadó logika mentén lehetséges, amennyiben a kötelezett a szerződéses határidőre nem teljesít, a jogosult póthatáridőt tűz, majd a kötelezett e póthatáridőn belül ugyan teljesít, de hibásan.

Amennyiben viszont az elkészült munkák hibái miatt a jogosult szavatossági igényt érvényesít, akkor egyúttal – a hibák kijavításával összefüggő – teljesítési késedelemre alapított késedelmi kötbérigényt jogszerűen nem követelhet
(EBH2005. 1205.).

A fenti fiktív példán bemutatva, a vállalkozó a mosógépet határidőben leszállítja, viszont a szerződésben megfogalmazott egyedi kitételeknek nem felel meg. Ebben az esetben a megrendelő választhat, hogy

a) jogszerűen nem fogadja el a mosógépet (mert nem szerződésszerű), ezzel a kötelezett – a nevesített szerződésszegések közül – késedelembe esik és a megrendelő továbbra is követeli a szerződésszerű mosógép leszállítását, valamint ezzel együtt jogosult követelni a napi 0,5 (nulla egész öt) %-os késedelmi kötbért, vagy

b) elfogadja a nem szerződésszerű mosógépet és

i. jogosult követelni a kellékszavatossági jogait, mint például a kijavítást vagy kicserélést, de akkor a hibás teljesítési kötbér érvényesítésétől elesik, vagy

ii. érvényesíti a hibás teljesítési kötbérét, azaz a mosógép
15 (tizenöt) % az ellenértékét és megtartja a nem szerződésszerű mosógépet.

3.      Késedelmi kötbér

A kötelezett késedelmes teljesítésére kikötött kötbér, amelyet általában napi fix összegben határoznak meg a felek. Ebben az esetben a jogosult követeli a teljesítést és bízik abban, hogy a kötelezett mihamarabb teljesít.

A kötbér összegére nem lehet érvényesen késedelmi kamatot kikötni, kizárólag az esedékessé vált, de meg nem fizetett kötbér után jár késedelmi kamat. A késedelmi kötbérfizetési kötelezettség akkor válik esedékessé, amikor a késedelem megszűnik, vagy ha a késedelmi kötbér összege eléri a szerződésben kikötött maximumot.

Fiktív példa alapján: a vállalkozó a szerződéses határidőre nem szállítja le a mosógépet, és 10 (tíz) napon át késedelemben van. A 11. (tizenegyedik) napon teljesít, amelyet a megrendelő elfogad. A késedelmi időszakra tekintettel a megrendelő jogosult napi 0,5 (nulla egész öt) % mértékű késedelmi kötbérre, amely a 10 (tíz) nap alapján a mosógép ellenértékének
5 (nulla egész öt) %‑át teszi ki. A megrendelő felszólítja a vállalkozót a késedelmi kötbér kifizetésére, és annak esedékessé válását követően jogosult a késedelmi kamat érvényesítésére is. A kamatkövetelés az esedékességet megelőzően nem megalapozott.

4.      Összegezve:

• Meghiúsulási kötbér: nem alkalmazható egyidejűleg a késedelmi és a hibás teljesítési kötbérrel. Késedelmi kötbérrel csak abban az esetben alkalmazható, ha eltérő időszakról van szó, mint például a kötelezett késedelembe esik a teljesítéssel és póthatáridő tűzése mellet később a szerződés lehetetlenül.
• Hibás teljesítési kötbér: egyidejű alkalmazása kizárólag a késedelmi kötbérrel és póthatáridő kitűzése mellett jogszerű.
• Késedelmi kötbér: a kamatot és a kötbért egyidejűleg nem lehet érvényesíteni, viszont az esedékessé vált késedelmi kötbér összeg után már követelhető a késedelmi kamat.

Felhasznált irodalom:

• a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
• Kisfaludi András, In: Gárdos Péter, Vékás Lajos (szerk.): Nagykommentár a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényhez (a továbbiakban: Nagykommentár),
• Leszkoven László: Szerződésszegés a polgári jogban (Második, átdolgozott kiadás)
• Fuglinszky Ádám – Tőkey Balázs: Szerződési jog Általános és Különös rész
• BH1991.115.: A szerződésnek a teljesítési póthatáridő lejárta után bekövetkezett meghiúsulása esetén a jogosult a késedelmi és a meghiúsulási kötbért is érvényesítheti.
• EBH2005. 1205.: Amennyiben az elkészült munkák hibái miatt a jogosult szavatossági igényt érvényesít, egyúttal a hibák kijavításával összefüggő teljesítési késedelemre alapított kötbér igényt jogszerűen nem terjeszthet elő.