A befolyásoló részesedés megszerzésére irányuló MNB-felügyeleti eljárás jelentősége

A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: „MNB”) Magyarország központi bankja, azaz jegybankja. Az MNB a hazai pénzügyi rendszer stabilitásának fenntartásában és a pénzügyi közvetítőrendszer prudens működésének elősegítésében tölt be meghatározó szerepet.

Feladatai körében – egyebek mellett – felügyeli a bankok, biztosítók, befektetési szolgáltatók és egyéb pénzügyi intézmények jogszabályoknak, valamint prudenciális előírásoknak való megfelelését, és jogszabálysértés vagy szabálytalanság esetén hatósági intézkedéseket, illetve szankciókat alkalmazhat. Tevékenysége ezzel hozzájárul a pénzügyi intézményrendszerbe vetett bizalom, a pénzügyi fogyasztók érdekeinek, valamint a pénzügyi rendszer egészének stabilitásához.

Az MNB felügyelete jelentősen a pénzügyi intézményekhez kapcsolódik, amely a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: „Hpt.”) értelmében lehet hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás.

Hitelintézet az a pénzügyi intézmény, amely a Hpt. 3. §-ban meghatározott pénzügyi szolgáltatások közül legalább betétet gyűjt, vagy más visszafizetendő pénzeszközt fogad el a nyilvánosságtól – ide nem értve a jogszabályban meghatározott nyilvános kötvénykibocsátást –, valamint hitelt és pénzkölcsönt nyújt. A hitelintézet bank, szakosított hitelintézet vagy szövetkezeti hitelintézet lehet.

Pénzügyi vállalkozás az a pénzügyi intézmény, amely – a Hpt. 3. § (1) bekezdés d) és e) pontjában, valamint a 8. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenység kivételével –, egy vagy több pénzügyi szolgáltatást, vagy fizetési rendszer működtetését végzi, és a pénzügyi holding társaság.

Bank és szakosított hitelintézet részvénytársaságként vagy fióktelepként, szövetkezeti hitelintézet szövetkezetként, pénzügyi vállalkozás részvénytársaságként, szövetkezetként, alapítványként vagy fióktelepként működhet.

Az MNB a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény, azaz a jegybanktörvény alapján folyamatos felügyeletet gyakorol a pénzügyi ágazati törvények hatálya alá tartozó szervezetek és személyek felett. Ennek célja a kockázatok időben történő felismerése és megfelelő kezelése, valamint annak meghatározása, hogy az egyes intézmények esetében milyen felügyeleti intézkedés indokolt.

Az MNB ellenőrzi a pénzügyi intézmények pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos tevékenységét, továbbá fellép a fogyasztók védelme érdekében, és kiszűri az engedély nélkül, illetve jogellenesen működő intézményeket.

A szabályozott szektorok a következők: 

• Pénzpiac: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.);

• Tőkepiac: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt.); a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.); 2014. évi XVI. törvény - a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról (Kbftv.);

• Biztosítási piac: 2014. évi LXXXVIII. törvény a biztosítási tevékenységről (Bit.); a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény;

• Pénztári piac: a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény;

• Kriptopiac: a kriptoeszközök piacáról szóló 2024. évi VII. törvény.

Összegezve az MNB felügyeleti tevékenységének körébe az alábbiak tartoznak:

1. Mikroprudenciális felügyelet;

2. Fogyasztóvédelmi felügyelet;

3. Pénzmosás elleni küzdelem;

4. Makroprudenciális felügyelet;

5. Szanálási hatóság;

6. Alternatív vitarendezési fórum;

A Mikroprudenciális felügyelet célja az egyes pénzügyi szervezetek vagy pénzügyi csoportok felügyelése, amely magában foglalja az engedélyezési, ellenőrzési és jogérvényesítési szerepköröket is.

Az MNB-törvény a felügyeleti funkció ellátáshoz kapcsolódóan 5 (öt) alapvető eljárástípust határoz meg.

1. Engedélyezési eljárás, így különösen, de nem kizárólagosan;

1. Alapítási engedélyek;

2. Tevékenységi engedélyek;

3. Személyi engedélyek;

4. Részesedésszerzés engedélyezése;

2. Ellenőrzési eljárás;

3. Fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárás;

4. Piacfelügyeleti eljárás;

5. Felügyeleti ellenőrzés;

Az MNB-től engedélyt köteles kérni, aki az adott intézményben:

• befolyásoló részesedést kíván szerezni, vagy

• befolyásoló részesedést úgy kívánja módosítani, hogy az elérje az alábbi küszöbértékeket:

• Hpt., Bit., Bszt., Kbftv. esetében: 20%, 33% vagy 50%

• Tpt. esetében: 33%, 50%, 66%, 75%, vagy 100%.

Mi a részesedés?

Befolyásoló részesedés (575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott fogalom): Olyan közvetlen vagy közvetett részesedés egy vállalkozásban, amely a tőke vagy a szavazati jogok legalább 10%-át (tíz százalékát) képviseli, illetve amely lehetővé teszi a számottevő befolyás gyakorlását annak a vállalkozásnak az irányítása felett.

A szavazati jog a részvényesekhez vagy tagokhoz kapcsolódó alapvető jog, amely lehetővé teszi számukra, hogy részt vegyenek a társaság legfőbb döntéseiben.

Közvetett részesedés: egy vállalkozás tulajdoni hányadának, vagy szavazati jogának a vállalkozásban tulajdoni részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező más vállalkozás tulajdoni hányadán vagy szavazati jogán keresztül történő birtoklása vagy gyakorlása;

Közvetlen részesedés akkor áll fenn, ha egy személy (természetes vagy jogi) közvetlenül, saját nevében birtokol tulajdoni hányadot vagy szavazati jogot egy másik társaságban.

Egy személy vagy vállalkozás eltérő intézményekben történő befolyásoló részesedés szerzése eltérő jogszabályok hatálya alá tartoznak, amely esetekben a befolyás mértékének a meghatározása eltérő számítási módszer alapján történik, lásd lentebb: 

• A Bit. szerint a közvetett részesedés arányának megállapításához a köztes vállalkozásban fennálló tulajdoni hányadot meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak az eredeti vállalkozásban fennálló tulajdoni vagy szavazati hányadával.

• Ellenben a Tpt., Hpt., Bszt., Kbftv. esetében, ha a köztes vállalkozásban fennálló szavazati vagy tulajdoni hányad az 50%-ot (ötven százalékot) meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni.

Befolyásoló részesedést kizárólag az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén lehet megszerezni:

• Független minden olyan befolyástól, ami az adott intézmény prudens (óvatos, körültekintő, megbízható) működését veszélyeztetné.

• Jó üzleti hírnévvel rendelkezik.

• Képes biztosítani az adott intézmény megbízható, gondos irányítását és ellenőrzését tagként.

• Üzleti kapcsolatrendszere átlátható.

• Tagi (tulajdonosi) szerkezete átlátható.

• Nem akadályozza a felügyelet hatékony gyakorlását az adott intézmény felett.

Összefoglalva, a befolyásoló részesedés állami felügyelet alá rendelésének célja annak biztosítása, hogy pénzügyi intézményekben – így különösen biztosítókban és bankokban – kizárólag olyan személyek vagy gazdasági társaságok szerezzenek meghatározó befolyást, amelyek üzleti megbízhatósága, pénzügyi alkalmassága és működése megfelel a jogszabályi és felügyeleti követelményeknek. Ennek indoka, hogy ezen szervezetek jellemzően nem a saját forrásaikkal gazdálkodnak, hanem az ügyfelek, illetve a közbizalom által rájuk bízott pénzeszközökkel, ezért kiemelt közérdek fűződik a tulajdonosi és irányítási körük szűréséhez és ellenőrzéséhez. A felügyeleti kontroll így nem csupán a prudens működést, hanem a pénzügyi rendszer stabilitását, valamint az ügyfelek és a piac biztonságát is szolgálja.

Források: 

polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény;

a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.);

a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt.); 

a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.); 

2014. évi XVI. törvény - a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról (Kbftv.);

2014. évi LXXXVIII. törvény a biztosítási tevékenységről (Bit.); a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény;

a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény;

a kriptoeszközök piacáról szóló 2024. évi VII. törvény;

Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény;

https://www.mnb.hu/felugyelet/engedelyezes-es-intezmenyfelugyeles/engedelyezes/engedelyezesi-targyak/reszesedesszerzes-engedelyezese