2026. Július 17.

Az ingyenes ügyvédi szolgáltatás hivatásrendi, adózási és számviteli keretei

Bevezetés

Az ügyvéd által nyújtott jogi szolgáltatás társadalmi értéke gyakran éppen akkor a legnagyobb, amikor a megbízó nem tud díjat fizetni. A jó szándék azonban nem teszi szabályozatlanná a szolgáltatást, a díjmentes eljárás kamarai jogcímét, adóhatását és dokumentációját ugyanúgy vizsgálni kell, mint az ellenszolgáltatásért végzett megbízásokét.

Az ingyenes jogi segítségnyújtásnak számos jogszerű formája lehet. Ügyvéd vállalhat közérdekű önkéntes munkát, támogathat szociálisan rászoruló személyt, segíthet hozzátartozójának, illetve eseti jelleggel olyan magánszemélynek is, akihez igazolhatóan szoros személyes kapcsolat fűzi. Egy induló vállalkozás vagy egy civil szervezet esetében pedig előfordulhat, hogy a díjmentes első lépés későbbi megbízás lehetőségéhez kapcsolódik.

A „pro bono” vagy „ingyenes” megjelölés ugyanakkor önmagában nem jogcím és nem adómentességi kategória. Három külön kérdést kell megválaszolni: milyen jogviszonyban végezhető az ügyvédi tevékenység; a Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) szabályai szerint elhagyható-e az ellenérték; végül milyen áfa-, jövedelemadó-, társaságiadó- és számviteli következménnyel jár a nulla forintos díj. A helyes sorrend azért fontos, mert egy adójogilag kezelhető juttatás még nem feltétlenül megengedett hivatásrendi szempontból, és a kamarailag megengedett díjmentesség sem válik automatikusan adómentessé.

Mikor nyújtható ügyvédi szolgáltatás díjmentesen?

Az Üttv. szerinti jogviszony az első lépés

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 27. §-a szerint ügyvédi tevékenység megbízás, kirendelés, illetve az Üttv.-ben meghatározott munkaviszony, szolgálati vagy közérdekű önkéntes jogviszony alapján végezhető. A hétköznapi ügyfélkapcsolatokban a tipikus alap a megbízás. A megbízás tartalmát a felek szabadon határozzák meg, és az ügyvédi munkadíjban is szabadon állapodnak meg.

A díjszabadság azonban nem jelenti azt, hogy az ügyvéd bármely ügyben, bármely személy részére korlátozás nélkül vállalhat nulla forintos megbízást. Az Üttv. kereteit a hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: MÜK szabályzat) tölti ki. Ez a szabályzat határozza meg, hogy az ügyvédi tevékenység mikor végezhető ellenérték kikötése nélkül.

A MÜK által nevesített díjmentes esetek

A MÜK szabályzat 6.2. pontja alapján az ügyvéd ellenérték nélkül járhat el:

közérdekű önkéntes jogviszony keretében;
az a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti szociálisan rászoruló természetes személy részére;
a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti hozzátartozója részére;
alkalomszerűen olyan természetes személy részére, aki nem üzletszerű gazdasági tevékenysége körében jár el, és az ügyvédhez igazolhatóan szoros személyes kapcsolat fűzi.

A felsorolás több fontos korlátot is tartalmaz. A „baráti ügy” csak akkor illeszkedhet a negyedik esetkörbe, ha a segítség alkalomszerű, a kapcsolat valóban szoros és igazolható, a kedvezményezett pedig az adott ügyben nem üzletszerű gazdasági tevékenysége körében jár el. Egyéni vállalkozó is lehet közeli barát, de a vállalkozása szerződésének ingyenes elkészítése ettől még nem válik a MÜK szabályzat 6.2. d) pont szerinti magánüggyé. Ugyanígy a munkavállalói jogviszony önmagában nem szerepel a díjmentesség kamarai jogcímei között.

A szociális rászorultságot sem érdemes puszta nyilatkozattal azonosítani. Az Szja tv. 3. § 36. pontja azt a magánszemélyt tekinti szociálisan rászorulónak, akinek - vagy eltartottjainak - létfenntartása olyan mértékben veszélyeztetett, hogy azt csak külső segítséggel képes biztosítani. A minősítésnél a vagyoni viszonyokat is figyelembe kell venni; ezért a jogcím alkalmazását célszerű érdemben alátámasztani.

Jövőbeli megbízás és szervezett pro bono program

A MÜK szabályzat 6.3. pontja külön kezeli azt az esetet, amikor az ügyvéd a jövőbeli megbízás lehetőségére tekintettel végez díjmentesen ügyvédi tevékenységet. Rendeltetésszerű joggyakorlás mellett ez nem minősül ellenérték nélkül végzett ügyvédi tevékenységnek, ha a körülményt a megbízási szerződésben kifejezetten rögzítik, ez a rögzítési követelmény nem vonatkozik a kizárólag jogi tanácsadásra irányuló tevékenységre. Ez nem általános „marketingkivétel”: a későbbi megbízás lehetőségének valósnak, az eljárásnak arányosnak, a dokumentációnak pedig az ügy tényeivel összhangban állónak kell lennie.

Szervezett jogsegélyprogramoknál a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény szerinti fogadó szervezet és önkéntes szerződés adhat jogviszonyi alapot. A MÜK szabályzat 6.11. pontja emellett rendezi azt a konstrukciót is, amikor az ügyvéd állami vagy önkormányzati szervvel, civil vagy más közhasznú szervezettel fennálló jogviszony alapján, külön díjazás nélkül vállal harmadik személy javára ügyvédi tevékenységet. Ilyen esetben a harmadik személytől az ügyvéd nem fogadhat el díjazást, és az összeférhetetlenségi szabályokat, valamint az ügyfélszerzési és reklámkorlátokat is meg kell tartania.

A MÜK szabályzat 6.7. pontja szerint a díjmentes ügyvédi tevékenység nem zárja ki, hogy az ügyfél a felmerült költséget vagy költségátalányt megtérítse. A munkadíj elengedése tehát nem feltétlenül jelenti azt, hogy az ügyvédnek a hatósági díjakat, illetékeket, fordítási vagy utazási költségeket is viselnie kell.

Az írásbeli megbízás kötelezettsége a díjazás hiányától függetlenül

Az Üttv. 29. §-a alapján a megbízási szerződést főszabály szerint írásba kell foglalni; kivétel, ha a megbízás kizárólag jogi tanácsadásra irányul. Az írásbeliség hiánya a megbízás érvényességét nem érinti, de annak tartalmát a megbízottnak kell bizonyítania. Díjmentes ügyben különösen indokolt rögzíteni a tevékenység tárgyát, a díjmentesség MÜK szerinti jogcímét, az esetleges költségtérítést, továbbá - a 6.3. pont alkalmazásakor - a jövőbeli megbízás lehetőségét.

Mit jelent a díjmentesség adójogilag?

Az adójogi minősítésnél nincs egyetlen, minden ingyenes ügyre alkalmazható válasz. Más kérdést vizsgál az áfa a szolgáltatást nyújtó iroda oldalán, mást az Szja tv. a magánszemély kedvezményezettnél, és megint mást a Tao tv. és a számviteli törvény a szolgáltatást nyújtó, illetve igénybe vevő szervezetnél. Az értékeléshez használt összeg sem feltétlenül azonos, mivel az áfaalapnál a szolgáltató kiadása, míg a magánszemély vagyoni előnyénél és a kedvezményezett számviteli elszámolásánál jellemzően a szokásos piaci érték kerül előtérbe.

Áfa: mikor válik az ingyenes ügylet adókötelessé?

Az Áfa tv. 14. § (2) bekezdése alapján az ingyenes szolgáltatás akkor minősülhet ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnak, ha az adóalany a szolgáltatást saját vagy alkalmazottai magánszükségletére, illetve általában a vállalkozásától idegen cél elérésére nyújtja, és a szolgáltatáshoz kapcsolódóan egészben vagy részben adólevonási joga volt. A három feltételt együtt kell vizsgálni. Az ingyenesség tehát önmagában nem eredményez fizetendő áfát, de a magán- vagy vállalkozásidegen cél és a kapcsolódó levonási jog együtt áfakötelezettséget teremthet.

Ügyvédi irodánál a szolgáltatás gyakran belső munkaidővel teljesül, ugyanakkor az irodabérlet, az informatikai rendszer, az adatbázis-előfizetés és más általános költség is részt vesz a teljesítésben. Ha ezek előzetesen felszámított áfáját az iroda levonásba helyezte, a vállalkozásidegen célú ingyenes ügyletnél az áfakockázat akkor is fennmaradhat, ha nincs külön külső költség. Amennyiben az ügylet az Áfa tv. 14. § (2) bekezdése alá esik, a 69. § alapján az adó alapja a teljesítés érdekében a szolgáltatónál felmerült kiadás. Ezért a ráfordított idő és a belső önköltség dokumentálása nem puszta adminisztráció.

Az Áfa tv. a közcélú adományt külön kezeli, a törvényi feltételeknek megfelelő közcélú adomány a 14. § (3) bekezdése alapján nem minősül ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnak. Ettől azonban még nem válik minden civil vagy pro bono ügy közcélú adománnyá; a kedvezményezett, a cél, az igazolás és a törvényi feltételek teljesülését külön kell ellenőrizni.

A dokumentált ügyfélszerzési, marketing-, reputációs vagy CSR-cél amellett szólhat, hogy a szolgáltatás nem vállalkozásidegen. Ez azonban ténykérdés, egy utólag készített általános indokolás nem helyettesíti az ügy elfogadásakor rögzített, valós üzleti célt. A „pro bono” címke önmagában áfamentességet sem keletkeztet.

Magánszemély kedvezményezett: jövedelem keletkezhet

Az Szja tv. főszabálya szerint, ha a magánszemély egy szolgáltatásért nem fizet, vagy a szokásos piaci értéknél kevesebbet fizet, a meg nem fizetett rész jövedelem lehet, kivéve, ha a törvény kifejezett adómentességet vagy más különös szabályt rendel hozzá. A jövedelem jogcímét a felek közötti kapcsolat és a juttatás oka határozza meg.

Munkavállaló magánügye esetén a szolgáltatás - ha azt a munkaviszonyra tekintettel kapja - főszabály szerint munkaviszonyból származó jövedelem lehet, amelyhez személyi jövedelemadó-, járulék- és szocho (szociális hozzájárulási adó) fizetési kötelezettség kapcsolódhat.
Magánszemély ügyfél vagy harmadik személy esetén adómentes vagy más külön jogcím hiányában a piaci érték, illetve annak meg nem fizetett része adóköteles vagyoni előny, adott esetben egyéb jövedelem lehet.
Üzletszerű gazdasági tevékenységet végző magánszemélynél azt is vizsgálni kell, hogy az előny az egyéni vállalkozói, őstermelői vagy más önálló tevékenység bevételéhez kapcsolódik-e.

Lényeges, hogy a MÜK szerinti szociális rászorultság kamarai jogcím; nem azonos egy automatikusan alkalmazható szja-mentességgel. Az adómentességhez az Szja tv. konkrét rendelkezésének és valamennyi feltételének teljesülnie kell. Hasonlóképpen az iroda oldalán fennálló üzleti vagy társadalmi cél sem zárja ki önmagában, hogy a magánszemély oldalán adóköteles előny keletkezzen.

Társasági adó és számvitel: mindkét oldalt látni kell

A számviteli törvény hatálya alá tartozó szolgáltatónál a térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint a kapcsolódóan ráfordításként elszámolt, át nem hárított áfa egyéb ráfordításként jelenhet meg (Sztv. 81. § (2) bekezdés p) pont). A Tao tv. alkalmazásában azonban nem biztos, hogy ez automatikusan a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült, elismert költség. A Tao tv. 3. számú melléklet A) fejezet 13. pontja szerinti kedvezményezetti nyilatkozat hiánya adóalap-növelési kockázatot okozhat. Vállalkozási tevékenységet nem végző kedvezményezettnél a törvény szerinti, erre vonatkozó nyilatkozatnak van jelentősége; vállalkozási tevékenységet végző kedvezményezettnél részletesebb igazolás szükséges.

A szolgáltatást térítés nélkül igénybe vevő, számviteli törvény hatálya alá tartozó szervezetnél a szolgáltatás piaci értéke főszabály szerint egyéb bevételként jelenik meg (Sztv. 77. § (3) bekezdés n) pont). Emiatt az ügyvédi irodának célszerű értékközlést adnia, amely tartalmazza a szolgáltatás tárgyát, teljesítési időpontját, becsült piaci értékét és az értékelés módszerét. Jogi személy kedvezményezettnél szja és szocho főszabály szerint nem merül fel, kivéve, ha a szolgáltatás tényleges előnye valamely tulajdonoshoz, vezető tisztségviselőhöz vagy más magánszemélyhez kerül.

Gyakorlati példák

Munkavállaló lakásvásárlásához kér ingyenes szerződéskészítést

Hivatásrendi oldal: A munkaviszony önmagában nem MÜK-jogcím. Előbb azt kell vizsgálni, hogy a munkavállaló például hozzátartozó, szociálisan rászoruló vagy igazolhatóan szoros személyes kapcsolatban álló, magánügyben eljáró természetes személy-e. Általános, minden munkavállalónak járó ingyenes ügyvédi szolgáltatási csomag ezért kamarai szempontból nem vezethető le pusztán a foglalkoztatásból.

Adóoldal: Ha a juttatás tényleges oka a munkaviszony, a szokásos piaci érték munkaviszonyból származó jövedelemként adó- és járulékköteles lehet. Mivel a szolgáltatás magáncélt szolgál, levonási jog fennállása esetén áfa is felmerülhet. Ha viszont az ingyenesség oka bizonyíthatóan egy, a munkaviszonytól független hozzátartozói vagy személyes kapcsolat, a jövedelem jogcímét ehhez igazodva kell külön minősíteni.

Tanulság: Az adójogi bérjuttatási kezelés nem pótolja a kamarai jogcímet; a két vizsgálat sorrendje nem cserélhető fel.

Közeli barát magánjellegű öröklési ügyben kér segítséget

Hivatásrendi oldal: A MÜK szabályzat 6.2. d) pontja alkalmazható lehet, ha a segítség alkalomszerű, a szoros személyes kapcsolat igazolható, és az ügyfél nem üzletszerű gazdasági tevékenysége körében jár el. A jogi tanácsadáson túlmenő megbízást írásba kell foglalni. A munkadíj elengedhető, de a felmerülő költségek megtérítése kiköthető.

Adóoldal: A magáncél miatt az áfa feltételeit vizsgálni kell. A magánszemélynél a szolgáltatás piaci értéke adóköteles előny lehet, ha nincs alkalmazható szja-mentesség vagy más különös jogcím.

Tanulság: A MÜK által megengedett baráti segítség sem automatikusan adómentes.

Egyéni vállalkozó barát vállalkozási szerződést kér

Hivatásrendi oldal: A MÜK szabályzat 6.2. d) pont nem alkalmazható pusztán a barátságra hivatkozva, mert a kedvezményezett üzletszerű gazdasági tevékenysége körében jár el. Díjmentes első segítség a 6.3. pont alapján akkor jöhet szóba, ha a jövőbeli megbízás lehetősége valós és megfelelően dokumentált; máskülönben indokolt legalább kedvezményes díjat kikötni.

Adóoldal: A dokumentált ügyfélszerzési cél az iroda oldalán a vállalkozási kapcsolat mellett szólhat, de az egyéni vállalkozónál azt is vizsgálni kell, hogy a kapott szolgáltatás értéke vállalkozói vagy más adóköteles bevétel-e.

Tanulság: A kedvezményezett természetes személy volta nem teszi magánjellegűvé a vállalkozásához kapcsolódó ügyet.

Leendő gazdasági társasági ügyfél részére ingyenes szerződésvéleményezés

Hivatásrendi oldal: Jogi személynél a MÜK szabályzat 6.2. pontjának természetes személyekre szabott esetei főszabály szerint nem alkalmazhatók. A 6.3. pont szerinti megoldás akkor védhető, ha a véleményezés érdemben egy későbbi megbízás előkészítése, a cél valós, és a megbízási dokumentáció ezt kifejezetten tartalmazza.

Adóoldal: Az igazolt ügyfélszerzési cél csökkentheti a vállalkozásidegen minősítés kockázatát, de a Tao tv. szerinti kedvezményezetti nyilatkozat és az értékközlés ettől még szükséges lehet. A kedvezményezett társaság a szolgáltatás piaci értékét főszabály szerint egyéb bevételként számolja el.

Tanulság: A marketingcél elsősorban az áfaminősítéshez és a vállalkozási érdek igazolásához fontos; nem váltja ki a Tao- és számviteli dokumentumokat.

Milyen dokumentumok készüljenek az ügy elfogadásakor?

Díjmentes vagy kedvezményes ügyben célszerű már a munka megkezdése előtt rögzíteni legalább az alábbiakat:

a megbízó és - ha eltér - a szolgáltatás tényleges kedvezményezettje;
az Üttv. szerinti jogviszony és a MÜK szabályzat szerinti díjmentességi jogcím;
a szolgáltatás tárgya, terjedelme, teljesítési időpontja és a költségtérítés szabálya;
a magán-, vállalkozási, ügyfélszerzési, CSR- vagy pro bono cél konkrét indoka;
a ráfordított munkaidő, a belső önköltség és - ahol szükséges - a szokásos piaci érték számítása;
a kapcsolódó levonási jog és az áfaminősítés;
a Tao tv. szerinti kedvezményezetti nyilatkozat, az értékközlés, valamint a magánszemélyt érintő szja-, járulék- és szocho kezelés.

A dokumentáció nemcsak egy későbbi adóellenőrzés vagy kamarai vizsgálat miatt fontos. Segít abban is, hogy az iroda következetesen különítse el a valódi pro bono ügyeket, a munkavállalói juttatásokat, a baráti segítséget és az ügyfélszerzési célú díjmentes munkát.

Összefoglaló

Az ingyenes ügyvédi szolgáltatás háromlépcsős döntést igényel. Először meg kell találni az Üttv. szerinti jogviszonyt és a MÜK szabályzat szerinti kamarai jogcímet. Ezután külön kell minősíteni az áfát, a magánszemély esetleges jövedelmét, valamint a Tao- és számviteli következményeket. Végül mindezt az ügy elfogadásakor dokumentálni kell. Tehát önmagában a nulla forintos munkadíj nem jelent nulla jogi és adózási kötelezettséget.

Források:

az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény,

az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 2018. (III. 26.) MÜK szabályzat,

az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény,

a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény,

a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény,

a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény,

a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény,

a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény,

NAV: Az önálló tevékenységből származó jövedelem és adózása, 2026. január 9,

NAV: A társasági adó legfontosabb szabályai, 2026. február 2.,

https://adozona.hu/szja_ekho_kulonado/ILehete_adomentes_az_ingyenesen_nyujtana_sz_K9BIXB