A külföldi tag tulajdonszerzése korlátolt felelősségű társaságban

A korlátolt felelősségű társaság (a továbbiakban: Kft.) továbbra is a hazai kis- és középvállalkozások körében leggyakrabban választott cégforma, amelynek egyik legfontosabb jellemzője, hogy a tag főszabály szerint a bevitt vagyon (vagyoni hozzájárulás) erejéig tartozik helytállással, a társaság kötelezettségeiért személyesen nem felel. A Kft.-re vonatkozó anyagi jogi szabályokat a Polgári Törvénykönyv szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) harmadik könyve, míg a cégnyilvántartásra és cégeljárásra irányadó rendelkezéseket a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) tartalmazza.

Jelen összefoglaló a külföldi tag Kft.-ben történő részvételének legfontosabb kérdéseit tekinti át, ideértve a Kft. külföldi tag részvételével történő alapítását, a külföldi tag már működő, cégnyilvántartásba vett Kft.-be történő belépését, valamint a megszűnt külföldi tag Kft.-ben tulajdonolt üzletrészével kapcsolatos eljárást.

I. Normatív keret és tőkekövetelmény

A Kft. törzstőkéjének legkisebb összege a Ptk. rendelkezései alapján 3.000.000, - Ft, azaz Hárommillió forint. A tag/tagok magánvagyona főszabály szerint el van választva a társaság vagyonától, így a hitelezői érdekek védelme a társasági vagyonon keresztül érvényesül.

Pénzbeli vagyoni hozzájárulás esetén a gyakorlat – a jogszabályi keretek között – lehetőséget ad arra, hogy a teljes 3.000.000, - Ft, azaz Hárommillió forint ne az alapítás időpontjában kerüljön befizetésre, ugyanakkor a be nem fizetett rész tekintetében a tagok a társaság tartozásaiért saját magánvagyonukkal is kötelesek helytállni, illetve osztalékfizetési korlátok érvényesülnek. Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás esetén a Ctv. egyértelműen előírja, hogy az apportot legkésőbb a cégbejegyzési kérelem benyújtásáig a társaság rendelkezésére kell bocsátani.

A cégnyilvántartási eljárás kereteit – így a cégbejegyzési és változásbejegyzési eljárás általános szabályait, a jogi képviselet kötelező jellegét és a benyújtandó mellékletek körét – a Ctv. és annak végrehajtási rendelete, valamint a cégjogi kommentárok részletezik.

II. Kft. alapítása külföldi taggal

1. A struktúra meghatározása

A Kft. alapítása során – függetlenül attól, hogy a tag belföldi vagy külföldi – elsődleges feladat a társasági struktúra meghatározása: cégnév, székhely, fő- és melléktevékenységek, törzstőke összege, a tagok közötti üzletrész megoszlás, az ügyvezetés és a képviselet rendje.

Külföldi tag esetén már az előkészítés során célszerű tisztázni:

• természetes személy esetén a külföldi lakóhelyet, azonosító okmányt, esetleges külföldi adóazonosítót;
• jogi személy esetén a székhely államát, a nyilvántartó hatóságot és a nyilvántartási számot;
• ki látja el Magyarországon a kézbesítési megbízotti feladatokat.

2. Létesítő okirat, ügyvédi ellenjegyzés

Többszemélyes Kft. esetén társasági szerződést, egyszemélyes Kft. esetén az alapító okiratot ügyvéd készíti el és ellenjegyzi. Az elektronikus cégeljárásban a jogi képviselet kötelező. A társasági szerződésnek/alapító okiratnak tartalmaznia kell többek között:

• a tag / tagok (külföldi tag esetén a külföldi lakóhely vagy székhely) adatait;
• a törzstőke összegét és a tagok törzsbetéteit;
• az üzletrészek arányát;
• az ügyvezető személyét és képviseleti jogát.

A létesítő okiratot valamennyi tag írja alá, az ügyvéd pedig ellenjegyzi. Az elektronikus eljárás sajátosságait (minősített aláírás, időbélyeg) külön e cégeljárási útmutatók részletezik.

3. Cégbejegyzési kérelem és mellékletek – külföldi tag sajátosságai

A cégbejegyzési kérelmet a Ctv. szabályai szerint a jogi képviselő terjeszti elő, elektronikus úton. A kérelem mellékleteire vonatkozóan a külföldi tag esetén Ctv. melléklete és a cégjogi kommentárok kiemelik, hogy külföldi jogi személy tag esetén 3 (három) hónapnál nem régebbi cégkivonat vagy azzal egyenértékű nyilvántartási okirat - a vonatkozó szabályok szerint hiteles magyar fordítással - benyújtása szükséges. 

A cégeljárásról szóló szakmai elemzések külön hangsúlyozzák, hogy a módosítások nyomán – részben az egyszerűsített eljárások visszásságainak kiküszöbölése érdekében – a cégbíróság felé ismételten be kell nyújtani valamennyi releváns okiratot, így külföldi tag esetén a külföldi cég nyilvántartásba vételét igazoló dokumentumot is.

III. Külföldi tag belépése már működő, cégnyilvántartásba vett Kft.-be

1. Üzletrész-átruházás, tőkeemelés

Már bejegyzett, működő, cégnyilvántartásba vett Kft.-ben külföldi tag leggyakrabban üzletrész-átruházás vagy törzstőke emelés útján szerez tulajdonrészt. Az üzletrész – a Ctv. terminológiája szerint – a társaság bejegyzését követően testesíti meg a tag jogait és a társaság vagyonából megillető hányadát, és forgalomképes jogként ingyenesen vagy visszterhesen átruházható.

Az üzletrész-átruházási szerződés írásba foglalt, teljes bizonyító erejű magánokirat, amelyben a felek rögzítik az átruházó és a szerző fél (külföldi tag) adatait, az üzletrész hányadát és az ellenszolgáltatás feltételeit.

Rögzítendő, hogy stratégiai ágazatba tartozó magyar vállalkozások külföldiek általi megszerzése ma már kifejezetten szigorú – nemcsak társasági jogi, hanem befektetés ellenőrzési – keretrendszerbe illeszkedik. Egyes esetekben miniszteri bejelentéshez és jóváhagyáshoz kötött, külön befektetés ellenőrzési eljárás lefolytatása is szükséges, amelynek kimenetele – szélsőséges esetben – maga a tranzakció megtiltása lehet.

2. Tagjegyzék és a létesítő okirat módosítása, változásbejegyzés

Az üzletrész átruházás a társaság belső és külső viszonyaiban is releváns: egyrészt módosul a tagok köre és az üzletrészek megoszlása, másrészt változik a cégjegyzékben feltüntetendő adattartalom. A tagjegyzéket és a létesítő okirat tartalmát a tagváltozással összhangban, a változásnak megfelelően módosítani szükséges.

Külföldi tag belépése esetén a változásbejegyzési kérelem mellékleteit képezi a külföldi tagot azonosító cégkivonat és annak hiteles fordítása.

A cégadatok be nem jelentése – így a tagváltozás át nem vezetése a cégjegyzékben – törvényességi felügyeleti eljárást és szankciókat (bírság, kényszertörlés) vonhat maga után.

IV. Megszűnt külföldi tag üzletrésze (Ctv. 124/A. §)

Speciális, ugyanakkor a gyakorlatban nem ritka eset, hogy a Kft. tagja külföldi társaság, amely jogutód nélkül megszűnik, miközben magyar jog alapján cégnyilvántartásban vezetett Kft.-ben üzletrészt tulajdonol. Az ilyen üzletrész „gazdátlan” sorsa a társaság és a hitelezők szempontjából is rendezésre szorul.

A Ctv. ehhez kapcsolódóan „Megszűnt külföldi tag üzletrészére vonatkozó eljárás” címen külön rendelkezést tartalmaz, a 124/A. § ban. 

Amennyiben a Kft.-ben fennálló üzletrész olyan jogutód nélkül megszűnt tag tulajdonát képezte, amelynek vagyonáról a megszűnéskor nem rendelkeztek, a cégbíróság vagyonrendezési jellegű eljárásban dönt az üzletrész sorsáról.

A Ctv. 124/A. § (1) bekezdése alapján, ha a korlátolt felelősségű társaságban fennálló üzletrész olyan jogutód nélkül megszűnt tag tulajdonát képezte, amelynek székhelye a megszűnéskor nem Magyarországon volt és a megszüntetésre irányuló eljárást nem Magyarországon folytatták le, vagyonrendezési eljárás lefolytatására nem kerül sor.

A Ctv. 124/A. § (2) bekezdése alapján, ha az érintett korlátolt felelősségű társaság a megszűnt tag üzletrészére vonatkozó adatokról a Cégközlönyben közleményt köteles közzétenni azzal, hogy akinek az üzletrészre vonatkozóan igénye van, azt három 3 (hónapon) belül jelentse be. Ha ilyen bejelentésre nem kerül sor, a megszűnt tag üzletrészét haladéktalanul be kell vonni. Amennyiben az igényt 3 (három) hónapon túl jelentették be, a társaságtól csak a bevont üzletrész értékét lehet igényelni, a közzétételtől számított 1 éves (egyéves) jogvesztő határidőn belül.

A szabályozás célja kettős, egyrészt a cégnyilvántartás adatainak (tagok köre, üzletrész megoszlás) rendezése, másrészt a hitelezői érdekek védelme. Az eljárás részletszabályait a Ctv. és a kapcsolódó cégjogi kommentár részletezi, amelyek kifejezetten hivatkoznak a 124/A. § rendelkezéseire, külön kiemelve a külföldi tag jogutód nélkül történő megszűnésének speciális kezelését.

V. Gyakorlati szempontok 

A külföldi tag bejegyzése – akár alapításkor, akár már működő, cégnyilvántartásba vett társaságba történő belépés útján – nem jelent önálló, a belföldi tagra irányadó szabályoktól alapvetően eltérő társasági jogi jogintézményt. A Ptk. gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezései – a Kft. minimális törzstőkéjét előíró szabályokkal együtt – főszabály szerint egységesen alkalmazandók a belföldi és külföldi tagokra.

A külföldi elem elsődleges jelentősége a cégeljárás során jelenik meg:

• a külföldi jogi személy tag nyilvántartott adatait igazoló cégkivonat és annak hiteles magyar fordítása;
• a külföldi természetes személy tag azonosító okmányai és elérhetőségei;
• a kézbesítési megbízott kijelölése;
• a megszűnt külföldi tag üzletrészére vonatkozó Ctv. 124/A. § szerinti eljárás alkalmazása.

A gyakorlatban valamennyi érintett szereplő – ügyfél, ügyvéd, könyvelő – számára kulcskérdés a cégnyilvántartási adatok naprakészen tartása, különösen külföldi tag esetén. 

Összegzés

A külföldi tag tulajdonszerzése Kft.-ben anyagi jogi szempontból nem különül el élesen a belföldi tag tulajdonszerzésétől. A Ptk. gazdasági társaságokra vonatkozó szabályai – köztük a Kft. minimális törzstőkéjét előíró rendelkezés – főszabály szerint azonosan alkalmazandók. A külföldi minőségből fakadó többletkövetelmények elsősorban a cégeljárás, az azonosítás, a fordítás, valamint a megszűnt külföldi tag üzletrésze körüli speciális cégbírósági eljárás kapcsán jelennek meg.

A jogbiztonság és a hitelezők védelme érdekében különösen fontos:

• a létesítő okirat és tagjegyzék naprakész vezetése;
• a bejelentési kötelezettségek pontos teljesítése;
• a külföldi tag azonosítására szolgáló okiratok (cégkivonat, fordítás, kézbesítési megbízott) gondos előkészítése;
• a megszűnt külföldi tag üzletrészére vonatkozó Ctv. 124/A. § szerinti eljárási szabályok követése.

A megfelelően előkészített okirati háttér, a feltételrendszer megfelelő betartása, az időben elindított változásbejegyzési eljárások és a Ctv. speciális rendelkezéseinek ismerete mellett a külföldi tag tulajdonszerzése Kft.-ben – akár alapításkor, akár későbbi belépés útján – és ezen tény cégnyilvántartásba történő bejegyzése biztonságosan, a hitelezői és társasági érdekek összehangolása mellett és átlátható módon megvalósítható.

Források:

• A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény;
• Vékás Lajos, In: Gárdos Péter, Vékás Lajos (szerk.): Nagykommentár a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényhez;
• A cégnyilvántartásra és cégeljárásra irányadó rendelkezéseket a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény;
• A cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről – különösen a nem pénzbeli hozzájárulás rendelkezésre bocsátására vonatkozó szabályról szóló 21/2006. (V. 18.) IM rendelet;
• A Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló 2018. évi LVII. törvény;
• A 2018. évi LVII. törvény végrehajtásáról szóló 246/2018. (XII. 17.) Korm. rendelet;
• a harmadik országbeli közvetlen külföldi befektetések tagállami szűrésére vonatkozó uniós keret létrehozásáról szóló Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/452 rendelet;
• Komáromi Gábor: A korlátolt felelősségű társaság szabályainak változásai – Új Ptk. szakirodalom, különös tekintettel a Kft. tőkekövetelményére és hitelezővédelmi funkciójára.