Az általános szerződési feltételek polgári jogi megítélése

A modern tömegügyletek körében a szerződéskötés jellemzően előre megszövegezett, standardizált feltételek alkalmazásával valósul meg, amely a forgalom gyorsítását és a tranzakciós költségek csökkentését szolgálja. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) e szerződéskötési technikát önmagában nem tekinti aggályosnak, ugyanakkor önálló dogmatikai keretben szabályozza az általános szerződési feltételeket.

Az általános szerződési feltételek polgári jogi kontrollja a szerződési autonómia korrekciós mechanizmusaként értelmezhető: célja annak biztosítása, hogy a standardizálás ne váljon az egyoldalú érdekérvényesítés eszközévé.

Az általános szerződési feltétel fogalma és jelentősége

A Ptk. 6:77. §-a alapján „általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet az alkalmazója több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg. Az általános szerződési feltételt alkalmazó felet terheli annak bizonyítása, hogy a szerződési feltételt a felek egyedileg megtárgyalták.”

E szerződéskötési módszernek az a lényege, hogy az egyedi szerződéskötési alkut az egyik fél által a szerződéskötések tömegére előre elkészített és formalizált szerződési feltételek váltják fel, a másik fél közreműködése rendszerint az elfogadás passzív szerepére korlátozódik. Általános szerződési feltételeket (szabványszerződéseket, blankettaszerződéseket, standardizált szerződési feltételeket stb.) alkalmaznak fogyasztók és vállalkozások szerződéseiben és vállalkozások egymás közötti tömeges méretű termékforgalmában egyaránt.

A Ptk. 6:78. §-a ehhez kapcsolódóan a szerződés részévé válás feltételeit rendezi, továbbá előírja, hogy a szokatlan, illetve a jogszabály rendelkezéseitől, a szokásos szerződési gyakorlattól vagy a felek között korábban alkalmazott kikötésektől lényegesen eltérő feltételek csak külön figyelemfelhívás és kifejezett elfogadás mellett válhatnak a szerződés részévé.

A Ptk. 6:102. §-a szerint tisztességtelen az az általános szerződési feltétel, amely a jóhiszeműség és tisztesség Ptk. 1:3. §-ában rögzített követelményének megsértésével a szerződéses jogokat és kötelezettségeket egyoldalúan és indokolatlanul a másik fél hátrányára állapítja meg; fogyasztói szerződésben pedig az ilyen kikötés a Ptk. 6:103. §-a alapján semmis, a semmisségre a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.

A Ptk. rendszerében e kontroll szorosan kapcsolódik a magánjog alapelveihez, különösen a jóhiszeműség és tisztesség követelményéhez, ezért az általános szerződési feltételek megítélése során nem elegendő a pusztán formális ismérvek vizsgálata: azt is értékelni kell, hogy az adott kikötés miként hat a felek közötti szerződéses egyensúlyra.

Az általános szerződési feltétel szerződéses tartalommá válása

Az általános szerződési feltétel alkalmazhatóságának első kérdése az, hogy az adott kikötés a szerződés részévé vált-e. A Ptk. 6:78. § (1) bekezdése alapján ehhez nem elegendő a feltétel puszta léte vagy formális csatolása; az csak akkor válik a felek közötti konkrét szerződés részévé, ha két konjunktív feltétel teljesül: (i) az alkalmazójuk lehetővé tette, hogy a feltétel tartalmát a másik fél a szerződéskötést megelőzően megismerje, (ii) továbbá azt a másik fél – kifejezetten vagy ráutaló magatartással – elfogadta.

Különös jelentősége van azoknak a kikötéseknek, amelyek

i. a jogszabály rendelkezéseitől,

ii. a felek között korábban alkalmazott gyakorlattól,

iii. az üzletágban szokásos szerződési gyakorlattól,

iv. vagy a szerződésben általában várható feltételektől lényeges mértékben eltérnek.

E kikötések a Ptk. 6:78. § (2) – (3) bekezdése alapján csak akkor válnak a szerződés részévé, ha az alkalmazó fél azokra a másik fél figyelmét külön felhívta, és a másik fél azokat kifejezetten elfogadta. Ezt a megközelítést a Kúria gyakorlata is megerősíti. A Kúria Gfv.III.30.314/2024/4. számú döntésében rámutatott: az általános szerződési feltétel akkor tekinthető a szokásos szerződési gyakorlattól eltérőnek, ha a szerződéses jogviszonyban szokatlanul súlyos jogkövetkezményt kapcsol valamely kötelezettség megszegéséhez, és ilyen esetben a kikötés csak külön figyelemfelhívó tájékoztatás után válhat a szerződés részévé. A döntés szerint „a felmondási okot szabályozó általános szerződési feltétel csak akkor válhatott a haszonbérleti szerződés részévé, ha azt a másik fél külön, figyelemfelhívó tájékoztatást követően kifejezetten elfogadta”. Ez a bírói álláspont jól mutatja, hogy a jog a szerződéses akaratot e körben nem pusztán formálisan, hanem az észszerű elvárhatóság szempontjából is vizsgálja.

A tisztességtelen általános szerződési feltétel fogalma

Az általános szerződési feltételek kontrolljának legerősebb eszköze a tisztességtelenség vizsgálata. A Ptk. 6:102. § (1) bekezdése szerint tisztességtelen az az általános szerződési feltétel, amely a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével a felek szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit egyoldalúan és indokolatlanul a másik fél hátrányára állapítja meg. A törvényi meghatározás alapján a tisztességtelenség megállapításához különösen az alábbi szempontok bírnak jelentőséggel:

a) a jóhiszeműség és tisztesség követelményének sérelme;

b) az egyoldalú előnybiztosítás;

c) a másik fél indokolatlan hátrányba hozása.

A tisztességtelenség megítélése minden esetben összetett értékelést kíván, amelynek során figyelembe kell venni különösen a szerződés tárgyát és célját, a kikötés gazdasági funkcióját, a felek szerződéses pozícióját, a szerződéskötés körülményeit, valamint azt, hogy az adott feltétel miként illeszkedik a szerződés egészébe.

A Kúria Pfv.I.20.433/2024/4. számú döntésében, amelyben több olyan kikötést minősített tisztességtelennek, amelyek a fogyasztót a jogszabályi kötelezettségeit jelentősen meghaladó tájékoztatási, együttműködési és titoktartási kötelezettségekkel terhelték, illetve a vállalkozás számára indokolatlanul széles kötbér- és díjigényt biztosítottak. A döntés különösen jól mutatja, hogy a tisztességtelenség vizsgálata nem absztrakt, hanem a konkrét szerződéses egyensúly sérelmére irányuló mérlegelés.

A jogintézmény jelentősége különösen fogyasztói szerződések esetén erősödik fel, mivel e jogviszonyokban a tájékoztatási és alkupozíciós aszimmetria rendszerint eleve fennáll. E fogyasztóvédelmi környezethez kapcsolódóan a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet további, a szerződéskötést megelőző tájékoztatást erősítő garanciákat állapít meg, különösen a távollévők között és az üzlethelyiségen kívül kötött szerződések körében, noha a tisztességtelen általános szerződési feltétel fogalmi mércéjét közvetlenül továbbra is a Ptk. 6:102–6:103. §-ai adják.

Jogkövetkezmények

A tisztességtelen általános szerződési feltételekhez kapcsolódó jogkövetkezményeket a Ptk. 6:102. § (5) bekezdése, valamint a Ptk. 6:103–6:105. §-ai együttesen rendezik.

A szabályozás lényege, hogy a tisztességtelen kikötéshez a jog nem fűzhet teljes hatályt: általános esetben az általános szerződési feltételként a szerződés részévé vált tisztességtelen kikötést a sérelmet szenvedett fél megtámadhatja, míg fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben a részévé vált tisztességtelen szerződési feltétel semmis. A fogyasztói szerződések körében a Ptk. 6:104. §-a példálózó jelleggel nevesíti azokat a kikötéseket, amelyek tisztességtelennek minősülnek, illetve az ellenkező bizonyításáig tisztességtelennek tekintendők.

A Ptk. 6:105. §-a emellett a közérdekű kontroll eszközét is biztosítja - a külön jogszabályban meghatározott jogosult a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés részévé váló tisztességtelen általános szerződési feltétel érvénytelenségének megállapítása iránt közérdekű keresetet indíthat.

„A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés részévé váló tisztességtelen általános szerződési feltétel érvénytelenségének megállapítása iránt közérdekű keresetet indíthat

a) az ügyész;

b) a miniszter, az autonóm államigazgatási szerv, a kormányzati főhivatal, a központi hivatal vezetője;

c) a fővárosi és vármegyei kormányhivatal vezetője;

d) a gazdasági és szakmai kamara vagy érdekképviseleti szervezet; és

e) az általa védett fogyasztói érdekek körében a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesület, és az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamának joga alapján a fogyasztói érdekek védelmére létrejött szervezet.” 

E kereset sajátossága, hogy a bíróság az érvénytelenséget nem csupán az egyedi jogvitában állapítja meg, hanem azt az alkalmazóval szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal mondja ki; tehát a közérdekű kereset alapján hozott ítélet az érintett általános szerződési feltétel érvénytelenségét az annak alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő (erga omnes) hatállyal állapítja meg, emellett elrendelheti a jogsértő gyakorlat megszüntetését, a sérelmes kikötés alkalmazásától való eltiltást, valamint megfelelő elégtétel adását is. A közérdekű fellépés jelentősége abban áll, hogy a tisztességtelen klauzula elleni fellépés ne kizárólag az egyes, tipikusan gyengébb helyzetben lévő fogyasztók perindításától függjön, hanem preventív módon is ösztönözze a vállalkozásokat szerződéses gyakorlataik jogszerű kialakítására.

A kontroll gyakorlati jelentősége

Az általános szerződési feltételek kontrollja a gyakorlatban több szempontból is kiemelkedő jelentőségű. Egyrészt hozzájárul a szerződéses egyensúly és a szerződési igazságosság minimumának fenntartásához, másrészt erősíti a jogbiztonságot és a piaci bizalmat. A megfelelő kontroll hiányában a szerződési autonómia könnyen formálissá válna, mivel a gyengébb fél akarata ténylegesen nem, vagy csak korlátozottan érvényesülne. A szabályozás ezért nem a szerződési szabadság tagadása, hanem annak korrekciója, amely a standardizált szerződéskötés gazdasági előnyeinek megőrzése mellett kívánja biztosítani a felek közötti méltányos egyensúlyt. E gyakorlati igényt tükrözik a Ptk.-nak az általános szerződési feltételek szerződés részévé válására és tisztességtelenségére vonatkozó szabályai, valamint a fogyasztói szerződések körében irányadó részletes tájékoztatási követelmények.

- a feltételek világos és érthető megfogalmazása;

- a megismerhetőség tényleges biztosítása a szerződéskötést megelőzően;

- a szokatlan vagy a szerződéses gyakorlattól lényegesen eltérő kikötések külön kiemelése és kifejezett elfogadtatása

- a jogok és kötelezettségek arányos, a másik fél számára indokolatlan hátrányt nem okozó meghatározása;

- fogyasztói szerződések esetében a jogszabályban előírt tájékoztatási kötelezettségek maradéktalan teljesítése.

Összegzésként megállapítható, hogy az általános szerződési feltételek kontrollja a polgári jogban a szerződési autonómia és a szerződéses egyensúly közötti kényes egyensúlyt hivatott biztosítani. A Ptk. szabályai nem tiltják a standardizált szerződéskötést, ugyanakkor világos korlátokat állítanak annak érdekében, hogy az előre meghatározott feltételek ne váljanak az egyoldalú érdekérvényesítés eszközévé. A szerződés részévé válás feltételei körében a Ptk. 6:78. §-a megköveteli a megismerhetőség és elfogadás biztosítását, a szokatlan vagy lényegesen eltérő kikötések esetében pedig külön figyelemfelhívást és kifejezett elfogadást ír elő. A tartalmi kontroll oldaláról a Ptk. 6:102. §-a, a tisztességtelen általános szerződési feltételt a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértéséhez, valamint a másik fél hátrányára fennálló egyoldalú és indokolatlan szerződéses egyensúlytalansághoz kapcsolja, míg fogyasztói szerződésben a Ptk. 6:103. §-a az ilyen kikötés semmisségét mondja ki. A Ptk. 6:105. §-a emellett a közérdekű kereset útján kollektív védelmet is biztosít, lehetővé téve a fogyasztók szélesebb körét érintő tisztességtelen ÁSZF-ekkel szembeni fellépést. Mindez együttesen garantálja, hogy a szerződéses forgalom gyorsasága és gazdasági racionalitása ne a jogegyenlőség rovására valósuljon meg.

Források:

a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény

Vékás Lajos, In: Gárdos Péter, Vékás Lajos (szerk.): Nagykommentár a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényhez

45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól

Kúria Gfv.III.30.314/2024/4.

Kúria Pfv.I.20.433/2024/4.

Kúria Hírlevél, 2022. december – a Ptk. 6:105. § szerinti közérdekű per tárgyáról

https://real.mtak.hu/217237/1/FontesIuris202401-02_006_Leszkoven_Laszlo.pdf