A választottbíráskodás bemutatása

I.               Bevezetés

A gazdasági szereplők számára több alternatív vitarendezési mód áll rendelkezésre a jogvitájuk eldöntésére. Ezek közé tartozik a közvetítői eljárás (mediáció), amelynek keretében egy semleges harmadik személy (mediátor) segíti elő a felek közötti egyezség létrejöttét. Szintén ide sorolható a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv eljárása, amely az építési-kivitelezési szerződésekből eredő jogviták gyors és szakszerű rendezését szolgálja. Ezen alternatívák mellett kiemelt szerepet tölt be a választottbírósági eljárás, amely az alábbiakban kerül bemutatásra.

A választottbíráskodás a kereskedelmi jogviszonyokban felmerült jogvitáknak állami bírósági peres eljárás helyett a felek által választott eljárásban történő eldöntése. A kereskedelmi kifejezés alatt értendő minden kereskedelmi vagy gazdasági, szerződéses vagy szerződésen kívüli jogviszony, így különösen, de nem kizárólagosan a bizalmi vagyonkezelési szerződéssel összefüggő jogviszonyok. Amennyiben a választottbíráskodás helye Magyarországon van, úgy a választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény (a továbbiakban: „Vbt.”) rendelkezéseit kell alkalmazni.

Nincs helye viszont a választottbírósági eljárásnak fogyasztói szerződésből eredő jogvita esetén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: „Pp.”) Hetedik Részében szabályozott különleges eljárásokban és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény hatálya alá tartozó eljárásokban elintézendő ügyekben, mint például a személyi állapotot érintő perekben, a gondnoksági perekben vagy a minősített adatok megismerésével kapcsolatos jogvitákban.

Magyarországon a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (a továbbiakban: „MKIK”) mellett működik az Állandó Választottbíróság (Kereskedelmi Választottbíróság). A jogvita elbírálására a választottbírósági tanács hivatott: ez lehet

• egyedül eljáró választottbíró, vagy
• több választottbíróból álló tanács.

Emellett működik a Sport Állandó Választottbíróság, továbbá az Agrárkamara által működtetett választottbíróság is.

A választottbírósági eljárás lehet eseti (ad hoc) vagy állandó (intézményes). Az ad hoc választottbírósági eljárás az adott ügy egyszeri elbírálására jön létre, ezen ügyekben nincs nyilvántartás. Az eseti választottbíráskodás a jogvita lezárásával meg is szűnik. A Vbt. rendelkezései az eseti és az állandó választottbíróságra egyaránt vonatkoznak, így a választottbírósági tanács megalakulására és eljárására is.

Az állandó választottbíróságot az különbözteti meg az esetitől, hogy a választottbíróságnak van intézménye, azaz székhelye, épülete, tárgyalótermei, szervezete, listán szereplő bírái, adminisztratív részlege, titkársága és önálló eljárási szabályzata, mint ahogyan van az MKIK mellett működő Állandó Választottbíróságnak is önálló eljárási szabályzata (a továbbiakban: „Eljárási Szabályzat”). Az Eljárási Szabályzat csak a mindenkori felek rá hivatkozó szerződéses kikötése pillanatában alkalmazható, addig az intézmény szempontjából atipikus általános szerződési feltétel-összességnek tekinthető. Atipikus, hiszen a felek – ha közöttük ebben konszenzus van – és az Eljárási Szabályzat korlátai között megváltoztathatják.

Az MKIK mellett működő Állandó Választottbíróság mintaklauzulákkal is segíti a jogkereső feleket, amelyek a szerződésben történő alkalmazása útján biztosítja azt, hogy a felek érvényesen kötik ki a választottbírósági eljárást az esetleges jogvitájuk eldöntésére. Az MKIK mellett működő Állandó Választottbíróság által javasolt mintaklauzulára példa az alábbi rendelkezés:

„Bármely vita elbírálására, amely a jelen szerződésből vagy azzal összefüggésben, így különösen annak megszegésével, megszűnésével, érvényességével vagy értelmezésével kapcsolatban keletkezik, a felek az állami bírósági utat kizárják és alávetik magukat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság (Kereskedelmi Választottbíróság Budapest) kizárólagos és végleges döntésének azzal, hogy a Választottbíróság a saját (Gyorsított Eljárásra vonatkozó Alszabályzat rendelkezései nélkül alkalmazott) Eljárási Szabályzata szerint jár el, az eljáró választottbíró(k) száma…(három/egy) és az eljárás során a … (pl. magyar/német/angol) nyelvet kell alkalmazni. A felek kizárják a választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény IX. Fejezetében szabályozott eljárásújítás lehetőségét. A jogvita eldöntésére alkalmazandó anyagi jog a … jog, ide nem értve annak nemzetközi magánjogi szabályait.”

Az MKIK mellett működő Állandó Választottbíróság Eljárási Szabályzata helyett a felek kiköthetnek más szabályzatokat is az eseti választottbírósági eljárás során, mint például az UNCITRAL (United Nations Commission on International Trade Law, az ICA (International Commercial Arbitration), vagy az ICC (International Chamber of Commerce) választottbírósági szabályzatát.

Az MKIK mintaklauzulával és választottbírói névjegyzékkel segíti a választottbírósághoz fordulókat. A lista, amely magas fokú jogi-, gazdasági-, és egyéb ismeretekkel rendelkező magyar és külföldi választottbírákat tartalmaz, kizárólag ajánlási jellegű. A választottbíróság szervei a héttagú elnökség, és a választottbíróság ügyvitelét ellátó titkárság. Az elnökség a választottbíróság általános döntéshozó szerve.

II.             Az MKIK Mellet Működő Állandó Választottbíróság Eljárásának Megindítása

A választottbírósági kikötésnek írásban kell megtörténnie, vagy a jogvita alapjául szolgáló szerződésben, de akár külön önálló választottbírósági szerződésben is ki lehet kötni az eljárást. Ennek minősül az is, ha a felperes a keresetében a választottbírósági szerződés fennállására hivatkozik, és az alperes azt nem vitatja.

A felek eltérő megállapodása hiányában bármely írásbeli közlést átvettnek kell tekinteni, ha azt a címzettnek személyesen átadták, vagy ha azt a címzett üzletvitelének helyén, lakóhelyén, szokásos tartózkodási helyén vagy postai címén kézbesítették. Az írásbeli közlést belföldi címzett esetében az elküldéstől számított 8. (nyolcadik) napon, külföldi címzett esetében a 15. (tizenötödik) napon kell átvettnek tekinteni.

A választottbírósági eljárást keresetlevéllel kell megindítani. A választottbíróságnak címzett keresetlevelet – a választottbírósághoz történt benyújtásával egyidejűleg – a felperes köteles az alperesnek is tájékoztatásul megküldeni. Egyidejűleg be kell fizetni 40.000,- Ft, azaz negyvenezer forint összegű regisztrációs díjat (viszontkereset esetében ezt az összeget újra be kell fizetni) és a keresetlevélhez csatolni kell a regisztrációs díj kifizetéséről szóló igazolást.

Továbbá a választottbírósági eljáráshoz tartozik a választottbírósági díj, amely az eljárás tárgyának az értéke szerint kerül meghatározásra az Eljárási Szabályzat 2. Mellékletét képező Eljárási Díjtáblázat alapján. A választottbírósági díj összegét jelentősen befolyásolja az eljárásban résztvevő választottbírók száma. Ugyanakkor a választottbírósági díj nem azonos az illetékkel, az illeték csak egy eleme a választottbírósági díjnak. További elemei a választottbírósági díjnak az adminisztrációs díj, a választottbírói honoráriumok és azok közterhei. Az illeték az eljárás tárgya értékének 1 (egy) %-a, minimum 5.000,- Ft, azaz ötezer forint, maximum 250.000,- Ft, azaz kettőszázötvenezer forint.

Az Eljárási Szabályzat 10. § (1) bekezdése szerint a felek a választottbírósági díjat egyenlő arányban előlegezik, amennyiben az eljárás tárgyának az értéke meghaladja az 5.000.000,- Ft, azaz ötmillió forintot, amennyiben nem haladja meg, úgy a felperes köteles megelőlegezni. Amennyiben a felek egyenlő arányban kötelesek viselni a választottbírósági díjat, és az alperes ezen fizetési kötelezettségének nem tesz eleget akkor a felperes kénytelen megelőlegezni ezt a díjat, hiszen ennek hiányában az eljárás megszüntetésre kerül. A díj befizetésére a felhívástól számított 30 (harminc) nap áll rendelkezésre.

Amennyiben kizárólag a rendes bíróság és a választottbírósági eljárás közvetlen költségeit hasonlítjuk össze, úgy a rendes bíróság előtti eljárás első ránézésre kedvezőbbnek tűnhet. Ugyanakkor, ha figyelembe vesszük, hogy a választottbírósági eljárás gyorsabb, egyfokú, valamint a meghozott határozat azonnal végrehajtható, megállapítható, hogy végső soron a választottbírósági eljárás költséghatékonyabb. Ennek oka, hogy a feleknek és jogi képviselőiknek kevesebb időt kell az eljárásban tölteniük, a vitás kérdésben hamarabb születik döntés, köszönhetően a speciális szakértelemmel rendelkező bíróknak, így például egy építkezés is rövidebb időn belül folytatható, amely összességében további költségmegtakarítást eredményez a felek számára.

III.           Előnyök

A választottbírósági eljárás előnyeiről általában:

1)             gyors, mert 6 (hat) hónapon belül az eljáró bírói tanács megalakulásától számítva az eljárást egyszerű ügyekben lehetőség szerint befejezik,

2)             relatíve költséghatékony, mert az eljárás egyfokú, így az ügy hamarabb zárul, kevesebb tárgyalásra van szükség, ami csökkenti a felek kiadásait,

3)             speciális szakértelemmel rendelkező bírák, akik lehetnek akár gazdasági, pénzügyi szakemberek vagy speciális szakértelemmel felruházott mérnökök,

4)             zártkörű tárgyalás, ami az üzleti titok kiszivárgását akadályozza meg,

5)             egyfokú eljárás, mert a választottbírósági ítélet ellen nincs helye rendes jogorvoslatnak, fellebbezésnek, azt csak szűk körű, a törvény által felsorolt esetekben lehet megtámadni, a választottbírósági ítélet érvénytelenítését lehet kérni a rendes bíróságtól,

6)             jogerős és azonnal végrehajtható határozat, ami a gyors behajtásnak kedvez, vagyis a pernyertes fél hamarabb juthat a pénzéhez, hamarabb lehet érvényt szerezni az ítéletnek,

7)             kötetlenebb, rugalmas eljárás,

a)              a felek a megállapodásukban szabadon dönthetnek arról, hogy mely ügyleteikre, és azon belül mely kérdésekben kötik ki a választottbíróság eljárását, – a felek szabadon választanak választottbírót (a választottbírói névjegyzékből, vagy a törvény általi feltételeknek megfelelő személyek közül, akik speciális szakértelemmel rendelkeznek a jogvita eldöntésére),

b)             a gazdasági, üzleti élet szereplői maguk dönthetnek a jogvita eldöntésére hivatott eljárás alapvető kérdéseiről, mint: a választottbírók jelöléséről, az eljárás székhelyéről, az eljárás nyelvéről, a választottbírói tanács elfogadásáról, az alkalmazandó anyagi és eljárási szabályokról.

8)             szigorú összeférhetetlenségi, pártatlanságra, függetlenségre vonatkozó, és bíró kizárási szabályok érvényesülnek.

IV.           Hátrányok

A választottbírósági eljárás hátrányairól általában:

1)             A választottbírósági eljárásban nincs az állami bíróságoknál alkalmazott költségkedvezményhez hasonló jogintézmény, így ha a felperes pénzügyi helyzete folytán nem képes az eljárás kezdetén fizetendő díjelőleg kifizetésére, akkor nem tudja az eljárást megindítani. Ez a szempont hangsúlyosan jelentkezik a felszámolás alá került cégek jogvitái esetében.

2)             Az állami bírósághoz viszonyítottan a gyakorlatban szűkebb a választottbíróság mozgástere, mint például az ideiglenes intézkedés elrendelésénél, az előzetes bizonyításnál vagy a kényszerítő intézkedéseknél.

3)             Az egyfokú eljárás, valamint a jogerős és azonnal végrehajtható határozat hatalmas pozitívuma a választottbírósági eljárásnak, de ez egyben egy hátránya is lehet. Hiszen előfordulhat olyan eset, amikor a felperes biztos az igazában, de végül számára kedvezőtlen döntés születik. A felperes a rendes bíróságnál akár háromfokú eljárásban is vitathatná a döntést, viszont erre a választottbírósági eljárásban nincsen lehetősége.

V.             Összegzés

A választottbírósági eljárás számos előnyt kínál a felek számára, mivel annak igénybevételével lehetőség nyílik a vitás kérdések gyorsabb, szakmailag magas színvonalú, a szakterületben jártas bírák általi eldöntésére. Figyelemmel arra, hogy hazánkban a választottbírósági eljárás igénybevétele mindeddig nem volt széles körben elterjedt, várhatóan kedvező irányú változást eredményez az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 2025. január 28-án hatályba lépett és jelenleg is hatályos módosítása. A módosítás értelmében az elsőfokú polgári peres eljárások illetékének mértéke a kisebb pertárgyértékű ügyek esetében csökken, míg a nagyobb pertárgyértékű ügyekben növekszik, továbbá eltörlésre kerül az illeték felső határa. Ennek következtében a magasabb pertárgyértékű ügyekben az illeték mértéke várhatóan meghaladhatja a korábban alkalmazott 1.500.000,- Ft, azaz egymillió-ötszázezer forint felső korlátot, ami alapján a felek számára a választottbírósági eljárás a gyorsasága mellett költséghatékonysági szempontból is vonzó alternatívát jelenthet.

Források:

-        a választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény

-        a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény

-        a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény

-        a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény

-        az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény

-        Erdős Éva – A megújult választottbírósági eljárás

-        https://mkik.hu/valasztottbirosag

-        https://eljarasjog.hu/2018-evfolyam/a-valasztottbirosagi-eljarasjog-megujulasa-uj-torveny-uj-szabalyzat/