Energetikai felülvizsgálati kötelezettség nagyteljesítményű épülettechnikai rendszerek vonatkozásában
1.
Jogszabályi keretek és alapkövetelmények
A Magyar Építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Étv.)
16. §-ának 42. pontja alapján épületnek minősül az olyan építmény, amely
szerkezeteivel fedett teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül
meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység céljából
(a továbbiakban: Épület).
Az Energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény (a továbbiakban:
Ehtv.) VIII/A. fejezetében foglaltak szerint azon fűtési vagy
kombináltan helyiségfűtési-szellőző és légkondicionáló vagy kombináltan
légkondicionáló és szellőző rendszer (a továbbiakban: Rendszer)
tekintetében, amely Épületet vagy több Épületet együttesen lát el és effektív
névleges teljesítménye 70 kW-nál nagyobb, a rendszer üzemeltetőjének
gondoskodnia kell a rendszeres energetikai felülvizsgálat elkészítéséről (a
továbbiakban: Felülvizsgálat).
Az Ehtv. 43. § (5) bekezdésében foglaltak szerint a Felülvizsgálat
elvégzéséről a Rendszer üzemeltetője ennek hiányában az épület tulajdonosa (a
továbbiakban együttesen: Rendszerüzemeltető) köteles gondoskodni.
Az Ehtv. 43. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően Felülvizsgálatot
kizárólag a klímavédelemért felelős hatóság által üzemeltetett adatbázisban (a
továbbiakban: Adatbázis) regisztrációval rendelkező energetikai
felülvizsgáló (a továbbiakban: Felülvizsgáló) végezhet.
2.
Mentesülési feltételek
Megfelelő műszaki feltételek fennállása esetén – az Ehtv. 43. § (3)-(4b)
bekezdéseiben meghatározott mentesülési szabályok alapján - a
Rendszerüzemeltető nem köteles Felülvizsgálatot végezni (a továbbiakban: Mentesülések).
Nem szükséges a Felülvizsgálat:
A) elvégzése azon lakóépület vonatkozásában, amelyben az Ehtv. 43. § (1)
bekezdése szerinti Rendszer üzemel és amely rendelkezik (i) olyan folyamatos
elektronikus felügyeleti funkcióval, amely méri a Rendszer hatékonyságát és
tájékoztatja az Épület tulajdonosát vagy kezelőjét, hogy a hatékonyság
jelentősen csökkent és jelzi, ha szükség van a Rendszer karbantartására,
valamint (ii) hatékony ellenőrző funkciókkal az energiatermelési, -elosztási,
-tárolási és -felhasználási optimum elérése érdekében;
B) az épületautomatizálási és -szabályozási rendszerrel felszerelt, 290
kW-nál nagyobb effektív névleges teljesítményű fűtési rendszerrel, kombinált
fűtési rendszerrel, kombinált helyiségfűtési és szellőzőrendszerrel,
légkondicionáló rendszerrel vagy kombinált légkondicionáló és
szellőzőrendszerrel rendelkező nem lakóépületek esetében, ha azok
épületautomatizálási és -szabályozási rendszere alkalmas (i) az
energiafelhasználás folyamatos ellenőrzésére, naplózására, elemzésére és
kiigazításának lehetővé tételére (ii) az Épület energiahatékonyságának
értékelésére, az épülettechnikai rendszerek hatékonyságcsökkenésének
feltárására, a berendezések vagy az épülettechnikai rendszer kezeléséért
felelős személy tájékoztatására az energiahatékonyság javításának
lehetőségéről; valamint (iii) az összekapcsolt épülettechnikai
rendszerekkel vagy az Épületen belüli más készülékekkel való kommunikáció
lehetővé tételére, valamint az épülettechnikai rendszerekkel történő
átjárhatóságra, a különböző típusú jogvédett technológiáktól, berendezésektől
és gyártóktól függetlenül (a továbbiakban: Rendszerkövetelmény);
C) azon épületautomatizálási és -szabályozási rendszerrel felszerelt
nem lakóépületek vonatkozásában, amelyekben az Ehtv. 43. § (1) bekezdésében meghatározott
Rendszer üzemel és amelyek épületautomatizálási és-szabályozási rendszere
megfelel a 2. B) i)-iii) alpontokban meghatározott Rendszerkövetelményeknek;
D) azon Épületek vonatkozásában, amelyekben az Ehtv. 43. § (1)
bekezdésében meghatározott Rendszer üzemel és amelyekben a Rendszer működtetése
a) az Ehtv. végrehajtására
kiadott kormányrendeletben meghatározott tartalmi elemeket rögzítő
energiahatékonyság-alapú szerződés (pl.: ESCO-szerződés), vagy;
b) távhőszolgáltatóval megkötött rendszerüzemeltetési
szerződés hatálya alá tartozik.
A Felülvizsgálati kötelezettség alól a Mentesülések alapján mentesülő Épület
esetében a Rendszerüzemeltető gondoskodik a Felülvizsgáló útján a mentességi
kérelem (a továbbiakban: Kérelem) Magyar Mérnöki Kamarához (a
továbbiakban: Kamara) történő benyújtásáról az Adatbázison
keresztül. A Kamara a Kérelemről hatósági eljárásban dönt, döntéséről az
ügyféllel való közlésen felül az Adatbázis útján értesíti a Hatóságot.
A Kérelem elbírálásáért az energetikai felülvizsgáló kérelmenként a
Kamara külön szabályzatában meghatározott díjat köteles fizetni a Kamarának. A
díj a Kamara bevételét képezi, amelyet a Kamara a Kérelem elbírálásával
kapcsolatos tevékenységei ellátására fordít. A tárgyévre vonatkozó díjat a Kamara
a tárgyévet megelőző év december 31. napjáig a közzéteszi honlapján.
Az Ehtv. végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott
tartalmi elemeket rögzítő energiahatékonyság-alapú szerződés esetében a
mentesség az energiahatékonyság-alapú szerződés időtartamáig érvényes.
3.
Határidők, gyakoriság és folyamat
Az Ehtv. kimondja, hogy a 2022. január 01. napja előtt jogszerűen üzembe
helyezett Rendszerek esetében az első energetikai felülvizsgálatot legkésőbb
2025. december 31. napjáig kell elvégeztetnie az érintett cégeknek. Ezt
követően, amennyiben egy vállalat köteles kötelező energetikai auditra (Ektv.
szerinti auditálás), úgy az audittal egyidejűleg, négyévente el kell végezni a Felülvizsgálatot.
Egyéb esetben a Felülvizsgálatot nyolcévente ismételni kell (a továbbiakban: Ütemezés).
A Felülvizsgálat elvégzésének részletszabályait az energetikai
felülvizsgálatról szóló 666/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet)
foglalja össze. A Kormányrendelet 4. §-a értelmében a Rendszerüzemeltetőnek az
üzembe helyezés évétől számított 1 (egy) éven belül el kell végeznie az első Felülvizsgálatot.
Minden további Felülvizsgálat az Ütemezésben foglaltak szerint következik.
A Felülvizsgálat a következő fő lépésekből áll:
helyszíni szemle és dokumentum-ellenőrzés (Felülvizsgáló által);
- adatok rögzítése (rendszer energiahatékonysági jellemzői,
hiányosságai és a Felülvizsgálat során alkalmazott szabványok, esetleges
hiányosságok);
- jelentés és összegző ajánlások biztosítása (hatékonyságjavítására,
energiafogyasztás-csökkentésre, megtérülési elemzéssel kiegészítve);
- adatszolgáltatás útján a Felülvizsgálat eredményének
(jelentés) Adatbázisba történő felvitele. Ezzel a teljes eljárás hivatalos
nyilvántartásba kerül, az Adatbázisban a Rendszerüzemeltető is megtekintheti a
jelentést.
A Felülvizsgálattal kapcsolatos ellenőrzést a Nemzeti Klímavédelmi
Hatóság végzi, amely bírságot szabhat ki a Felülvizsgálati kötelezettség
elmulasztása esetén (a Kormányrendelet 8. §-a szerint a mulasztás mértékéhez
igazodó bírság szabható ki). A Hatóság a regisztrált Felülvizsgálók számára
külön nyilvántartást vezet, és évente ellenőrzi a jelentések beérkezését,
hiánytalan feltöltését.
4.
Összefoglalás
A hatályos magyar jogszabályok kötelezően előírják a Rendszerek, azaz nagy
teljesítményű fűtési, légkondicionáló és ezekkel kombinált rendszerek helyszíni
energetikai Felülvizsgálatát (70 kW effektív névleges teljesítmény felett). A Felülvizsgálatot
a Rendszerüzemeltetőnek minden érintett Rendszerhez biztosítania kell, első
alkalommal a 2025. év végéig, majd azt követően az előírt Ütemezés (audit vagy
nyolcéves Felülvizsgálati ciklus) szerint. A kötelezettség célja a Rendszerek
hatékonyságának javítása, fogyasztásuk optimalizálása és a klímavédelmi célok
elősegítése. Ezen kötelezettség nem teljesítése komoly jogkövetkezményekkel
(bírság, eljárási költségek) járhat, ezért a vállalkozásoknak és intézményeknek
időszerűen kell megtervezniük a szükséges Felülvizsgálatok elvégzését.
Források:
a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény;
az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény;
az energetikai felülvizsgálatról szóló 666/2020. (XII. 28.) Korm.
rendelet;
az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény egyes
energetikai felülvizsgálatot érintő szabályainak végrehajtásáról19/2021.
(IV.14.) ITM rendelet;