Kezességi szerződés
A kezességi szerződés részletszabályait a jogalkotó a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) XXI. címe alatt, a biztosítéki szerződések között állapítja meg.
A Ptk. 6:416. §-a szerint a kezességi
szerződéssel a kezes kötelezettséget vállal a jogosulttal szemben arra, ha a
kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. Kezességet
egy vagy több, fennálló vagy jövőbeli, feltétlen vagy feltételes, meghatározott
vagy meghatározható összegű pénzkövetelés vagy pénzben kifejezhető értékkel
rendelkező egyéb kötelezettség biztosítására vállalható. A Ptk. 6:416. § (3)
bekezdése egyértelműen rögzíti, hogy a kezességi szerződést írásba kell
foglalni, a szerződés érvényességéhez ez elengedhetetlen. A kezesség lényegében
a pénzügyi kockázat csökkentésére (hitelezői/jogosulti oldalon) szolgáló
jogintézmény.
A kezesség tehát a kezes és a jogosult
közötti szerződés, amelyben a kezes helytállási kötelezettséget vállal valamely
adós teljesítéséért. A kezesség olyan személyi biztosíték, illetve szerződést
biztosító mellékkötelezettség, amelynek értelmében a hitelező a követelését már
nem csak a főkötelezettől, hanem a biztosítékot nyújtó kezestől is követelheti,
ez adja a jogintézmény járulékos jellegét. A szabályozás értelmében a
kezes kötelezettsége nem válhat terhesebbé, mint amilyen az a kezesség elvállaláskor
volt, de a kötelezett szerződésszegésének jogkövetkezményeire, illetve a
kezesség elvállalása után esedékessé való mellékkövetelésekre is kiterjed. A
kezes a jogosult követelésébe beszámíthatja a saját és a kötelezett
ellenköveteléseit, emellett pedig érvényesítheti a saját személyében megillető
kifogásokon túl azokat a kifogásokat is, amelyeket a jogosulttal szemben a
kötelezett érvényesíthet. A kezesség elvállalása után a kezessel szemben nem
hatályos a kötelezettnek a kifogásról lemondó jognyilatkozata. Fontos kiemelni,
hogy amennyiben egy követelés bírósági úton nem érvényesíthető, akkor az
ugyanilyen módon a kezes ellen sem hajtható be.
A kezesség járulékos jellegéhez
kapcsolódóan kiemelendő, hogy a kötelezett ellen indult csődeljárásban
biztosított fizetési haladék, a kötelezett ellen indult felszámolási vagy
csődeljárásban kötött egyezség a kezes kötelezettségét a teljesítés tekintetében
nem érinti abban az esetben, ha a jogosult az egyezség megkötését megelőzően
annak pontos feltételeiről tájékoztatta a kezest. Tájékoztatást követően a
kezes jogosult a kötelezett tartozásának a teljesítésére, így teljesítés esetén
a felszámolási vagy a csődeljárásban a jogosult helyébe lép. Amennyiben a
jogosult elmulasztja a kezes tájékoztatását, úgy a kezes kötelezettsége
lecsökken az egyezségben meghatározott mértékre. Per és végrehajtási költségek
abban az esetben terhelik a kezest, ha a keresetindítás előtt a jogosult
teljesítésre való felhívása eredménytelen volt.
Tájékoztatási kötelezettség terheli a
jogosultat a kezes felé alábbi esetekben:
a)
a kötelezett teljesítésének elmaradása esetén
(késedelem nélkül);
b)
a biztosított kötelezettség teljesítési
határidejének változása esetén;
c)
a kötelezett helyzetében beálló minden olyan
változás esetén, amely a kezes kötelezettel szembeni megtérítési igényét
hátrányosan befolyásolhatja;
A tájékoztatásnak minden esetben ki
kell terjednie a tájékoztatás időpontjában fennálló (biztosított) kötelezettség
pontos mértékére.
A kezesség fajtái:
i.
egyszerű kezesség, vagy sortartó kezesség;
ii.
készfizető kezesség;
iii.
kártalanító kezesség.
(i) Egyszerű kezesség: A kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, ameddig a jogosult nem igazolja, hogy a követelést a főkötelezettel szemben megkísérelte behajtani, de az észszerű időn belül nem vezetett eredményre. A sortartó kezes akkor köteles a követelést teljesíteni, ha a főkötelezettől a követelés behajtása sikertelen.
(ii) Készfizető
kezesség: A kezest nem illeti meg a sortartás kifogása, ha
·
a követelés kötelezettől való behajtása a
kötelezett lakóhelyének, szokásos tartózkodási helyének, telephelyének vagy
székhelyének megváltozása következtében lényegesen megnehezült;
·
a jogosult a kötelezettel szembeni egyéb
követelése behajtása végett végrehajtást vezetett a kötelezett vagyonára és a
végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést; vagy
·
a kötelezett csődeljárásban fizetési haladékot
kapott vagy ellene felszámolás indult.
(iii)
Kártalanító kezesség: Abban az esetben, ha a kezes kifejezetten a
követelésnek a kötelezettől be nem hajtható részéért vállalt felelősséget, a
jogosult akkor követelheti a kezestől a biztosított követelés kielégítését, ha
végrehajtást vezetett a kötelezett vagyonára, és a végrehajtás során a
követelés nem nyert kielégítést. A kezes tehát nem pusztán kifogásként
érvényesítheti a sortartás kedvezményét, hanem a kötelezett elleni sikertelen
végrehajtás a feltétele annak, hogy tőle a jogosult a követelés kielégítését
követelje.
A kezes
teljesítése:
·
A kezes abban az esetben köteles teljesíteni,
ha a jogosult felszólította a teljesítésre.
·
A Ptk. a kezes kötelezettségeként rögzíti,
hogy késedelem nélkül tájékoztassa a kötelezettet a jogosulttól kapott fizetési
felszólítás kézhezvételéről és ezzel egyidejűleg tájékoztatást kérjen a
kezességgel biztosított kötelezettség mértékéről, illetve a kötelezettet – a
jogosulttal szemben – megillető kifogásokról és követelésekről. A kötelezett
tájékoztatásával elkerülhető a kétszeri teljesítés, illetve a kötelezett is
tudomást szerez a jogosult kezessel szemben történő fellépéséről.
·
További kötelezettsége a kezesnek, hogy
késedelem nélkül teljesítsen a jogosultnak, és ennek a tényéről értesítse a
kötelezettet.
·
Amennyiben a teljesítést megtagadja a kezes,
úgy erről is haladéktalanul köteles értesíteni mind a kötelezettet, mind a
jogosultat, a teljesítés megtagadásának indokának egyidejű megjelölése mellett.
·
A kezes teljesítését követően a jogosult
kötelessége késedelem nélkül átadni minden okiratot, illetve megadni minden
tájékoztatást, amely a kezes kötelezettel szembeni igényérvényesítéséhez
szükséges.
A kezes teljesítésével kapcsolatosan
fontos még megjegyezni, hogy ha a jogosult lemond a követelést biztosító
valamely jogról vagy egyébként az ő hibájából a követelés a kötelezettel
szemben behajthatatlanná válik vagy jelentősen megnehezül, a kezes szabadul
annyiban, amennyiben a kötelezettel szembeni megtérítési igénye alapján
egyébként kielégítést kaphatott volna.
A Ptk. lehetőséget teremt továbbá arra
is, hogy a kezes kötelezettségéért kezességet vállalt személy elégítse ki a
jogosult követelését (alkezes teljesítése).
Kezesség határozott, illetve határozatlan
időre is vállalható a Ptk. rendelkezéseinek megfelelően. Határozott idő
esetén értelemszerűen a kezes a vállalt időtartam leteltét követően szabadul a
kötelezettség alól, a határozatlan időre vállalt kezességnek azonban csupán egy
meghatározott esetkörében biztosítja a Ptk. a kezes felmondási jogát.
Felmondási jog csak a szűken vett keretjellegű kezesség esetén illeti meg a
kezest, azaz akkor, amikor a kezesség az adós és hitelező között bármely
jogviszony alapján fennálló, illetve keletkező minden követelésre kiterjed.
Határozatlan idejű kezesség esetén sincs tehát a kezesnek felmondási joga, ha a
kezesség egy vagy több egyedileg meghatározott követelést biztosít, még akkor
sem, ha e követelések határozatlan idejűek, és még abban az esetben sem, ha a
biztosított követelések egy meghatározott jogviszonyra való utalással vannak
meghatározva. A kezes felmondási jogára vonatkozó speciális szabály tehát eltér
a tartós jogviszonyt keletkeztető határozatlan időtartamú szerződések általános
felmondhatóságát kimondó rendelkezéstől [Ptk. 6:213. § (3) bekezdés].
Egyetemlegesen kell, hogy helyt
álljanak a kezesek a jogosulttal szemben, abban az esetben, ha ugyanazért a
kötelezettségért többen vállalják a kezességet. Fontos kiemelni, hogy ha a több
kezes egymásra tekintet nélkül vállalja a kezességet, úgy a kötelezettség abban
a sorrendben terheli őket – egymás közötti viszonyukban – amilyen sorrendben
azt elvállalták.
Források:
a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.
évi V. törvény
Gárdos István, Gárdos Péter, In:
Gárdos Péter, Vékás Lajos (szerk.): Nagykommentár a Polgári Törvénykönyvről
szóló 2013. évi V. törvényhez