A könyvvizsgáló szerepe és a könyvvizsgálati kötelezettség gazdasági társaságok esetében
A könyvvizsgáló kulcsszerepet tölt be a gazdasági társaságok pénzügyi és számviteli ellenőrzésében. Feladata a gazdasági társsaság éves beszámolójának független vizsgálata annak érdekében, hogy az megbízható és valós képet adjon a társaság vagyoni, pénzügyi, számviteli és jövedelmi helyzetéről és megfeleljen az irányadó jogszabályoknak. Egyes esetekben a könyvvizsgálat törvényi előírás alapján kötelező, míg máskor önkéntes alapon történhet.
I. A könyvvizsgáló feladatai
A könyvvizsgáló tevékenysége nem kizárólag az éves beszámoló ellenőrzésére terjed ki, számos egyéb feladatot is magában foglalhat.
1. Az éves beszámoló ellenőrzése és hitelesítése
A könyvvizsgáló elsődleges feladata annak megállapítása, hogy a gazdasági társaság által készített éves beszámoló a jogszabályi előírásoknak – különös tekintettel a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (a továbbiakban: Számviteli Törvény) és az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényben (a továbbiakban: Art.) foglaltakra – megfelelően és a nemzetközi vagy hazai számviteli standardok szerint készült-e el.
A könyvvizsgáló a könyvvizsgálat során:
• ellenőrzi a pénzügyi kimutatásokat és azok megbízhatóságát,
• megvizsgálja a könyvelési bizonylatokat és a gazdasági társaság számviteli politikáját,
• felhívja a figyelmet az esetleges hibákra, hiányosságokra vagy szabálytalanságokra,
• auditálási jelentést készít, amelyben véleményt nyilvánít a beszámoló hitelességéről.
2. A törvényesség és szabályszerűség ellenőrzése
A könyvvizsgálónak ellenőriznie kell, hogy a társaság gazdasági tevékenysége megfelel-e a hatályos jogszabályoknak, különös tekintettel a Számviteli Törvényben és az Art.-ban foglaltakra. Amennyiben a könyvvizsgáló szabálytalanságot észlel, úgy köteles tájékoztatni a gazdasági társaság vezetését, illetőleg, egyes esetekben a szabálytalanságot a hatóságok részére is jeleznie szükséges.
3. A gazdasági társaság belső kontrollrendszerének értékelése
A könyvvizsgáló vizsgálhatja a gazdasági társaság belső ellenőrzési és kockázatkezelési rendszerét is, továbbá javaslatokat tehet a belső folyamatok hatékonyabbá tételére, különösen, amennyiben a működés során pénzügyi vagy adminisztratív kockázatok merülnek fel.
4. Tanácsadás és szakmai támogatás
A könyvvizsgáló szerepe gyakran túlmutat az auditáláson, olyan feladatokat is végezhet, amelyek nem jogszabályi kötelezettségen alapulnak. Számos esetben tanácsadói funkciót is betölt, ideértve:
• pénzügyi tervezés és vállalati stratégia kialakítása,
• adózási kérdésekben nyújtott szakmai segítség,
• gazdasági társaság átstrukturálás, cégfelvásárlás vagy összeolvadás során történő tanácsadás.
A könyvvizsgálói tevékenység nem tévesztendő össze a könyvvitellel.
II. A könyvvizsgálati kötelezettség és az önkéntes könyvvizsgálat
A könyvvizsgálat nem minden gazdasági társaság számára kötelező. A Számviteli Törvény határozza meg, hogy mely esetekben kötelesek a gazdasági társaságok könyvvizsgálót megbízni.
1. Kötelező könyvvizsgálat a Számviteli Törvény alapján
A Számviteli Törvény értelmében a gazdasági társaságnak abban az esetben nem kötelező könyvvizsgálót alkalmaznia, amennyiben:
• az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 600 millió forintot, és
• az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.
Az új audit értékhatárt először a 2025. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni. A 2025. évet megelőző évekre, így 2024. évre is a korábbi értékeket kell figyelembe venni, az új könyvvizsgálati értékhatár korábbi alkalmazása nem megengedett.
Fontos kiemelni, hogy a jogelőd nélkül alapított gazdasági társaságnál, amennyiben az üzleti évet megelőző két üzleti év egyikének, vagy mindkettőnek az adatai hiányoznak, vagy csak részben állnak rendelkezésre, úgy a tárgyévi várható adatokat és - amennyiben rendelkezésre áll - a megelőző (első) üzleti évi (éves szintre átszámított) adatait kell figyelembe venni
Amennyiben a gazdasági társaság ezen kritériumoknak nem felel meg, úgy köteles könyvvizsgálatot végezni.
2. Speciális esetek, amikor könyvvizsgálat szükséges
A fentieken túl bizonyos tevékenységek esetén a jogszabály előírja a könyvvizsgálatot, függetlenül az árbevételtől vagy a gazdasági társaság méretétől:
• kettős könyvvitelt vezető külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepei,
• közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók (pl. tőzsdén jegyzett vállalatok esetén az állandó könyvvizsgáló alkalmazása minden esetben kötelező),
• önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok.
3. Önkéntes könyvvizsgálat
A fentiekben ismertetettek szerint a kisebb árbevétellel és létszámmal működő gazdasági társaságok számára nem kötelező a könyvvizsgálat, azonban sok önként dönt annak elvégzése mellett, például hitelfelvétel vagy befektetői tárgyalások előtt. A független könyvvizsgálói jelentés növelheti a gazdasági társaság hitelességét, átláthatóságát és versenyképességét.
4. Az állandó könyvvizsgáló megbízása
A gazdasági társaság első állandó könyvvizsgálóját a létesítő okiratban kell kijelölni. Ezt követően az állandó könyvvizsgálót a társaság legfőbb szerve választja.
Az állandó könyvvizsgáló a könyvvizsgálói nyilvántartásban szereplő egyéni könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég lehet.
Az állandó könyvvizsgáló határozott időre, de legfeljebb 5 (öt) évre választható meg. Az állandó könyvvizsgáló megbízásának időtartama nem lehet rövidebb, mint a legfőbb szerv által történt megválasztásától a következő beszámolót elfogadó ülésig terjedő időszak.
Az állandó könyvvizsgáló feladatát megbízás alapján látja el. A gazdasági társaság ügyvezetése köteles megkötni a könyvvizsgálóval a megbízási szerződést a könyvvizsgáló kijelölését, illetőleg megválasztását követő 90 (kilencven) napon belül. A gazdasági társaság legfőbb szerve határozza meg a könyvvizsgáló megbízásának feltételeit, különös tekintettel az időtartamra és a díjazásra. Amennyiben a könyvvizsgáló megbízási szerződésének megkötésére a 90 (kilencven) napos határidőn belül nem kerül sor, úgy a gazdasági társaság köteles új könyvvizsgálót választani.
A könyvvizsgáló feladatait objektívan, pártatlanul, függetlenségét megőrizve köteles ellátni. Ezt a célt szolgálja, hogy az állandó könyvvizsgáló megbízásának időtartamát a törvény maximálja.
A könyvvizsgáló függetlenségét több összeférhetetlenségi szabály biztosítja.
• nem lehet a gazdasági társaság állandó könyvvizsgálója a gazdasági társaság tagja, vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja és ezek hozzátartozója;
• nem lehet állandó könyvvizsgáló a gazdasági társaság munkavállalója e jogviszonya fennállása idején és annak megszűnése után 3 (három) évig;
• a könyvvizsgáló nem nyújthat a gazdasági társaság részére olyan szolgáltatást és nem alakíthat ki olyan együttműködést a gazdasági társaság ügyvezetésével, amely könyvvizsgálói feladatának független és tárgyilagos ellátását veszélyezteti.
Összegzés
A könyvvizsgáló feladata nem kizárólag a pénzügyi kimutatások ellenőrzésére terjed ki, a könyvvizsgáló biztosítja a jogszabályoknak történő megfelelést, a belső ellenőrzési rendszer fejlesztését és adott esetben szakmai tanácsadást is. A könyvvizsgálati kötelezettség az árbevétel, mérlegfőösszeg és alkalmazotti létszám alapján dől el, de bizonyos társaságok számára jogszabályi előírás miatt kötelező. A könyvvizsgálat nem csak kötelezettség, hanem lehetőség is, így a tulajdonos dönthet úgy, hogy saját elhatározásából bíz meg könyvvizsgálót a beszámolója áttekintése és értékelése kapcsán. A könyvvizsgálat jelentős szerepet játszik a vállalatok hitelességének és pénzügyi stabilitásának fenntartásában.
Források:
• a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény
• az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény
• https://www.rsm.hu/blog/audit-2025-legfontosabb-valtozasok