A vagyonrendezési eljárás
A vagyonrendezési eljárás olyan nemperes eljárás, amelynek szabályait a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény
A vagyonrendezési eljárás olyan nemperes eljárás, amelynek szabályait a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) tartalmazza. Gyakran előfordul, hogy egy cég cégjegyzékből való törlése után olyan vagyontárgy kerül elő, amely a társaság megszüntetésre irányuló eljárás során nem vált ismertté, nem volt fellelhető vagy nem állt rendelkezésre adat a cég javára feltüntetett valamely jogra, tényre vonatkozóan. A vagyonrendezési eljárás célja az, hogy a jogutód nélkül megszűnt cég tulajdonában állt és a törlését követően fellelt vagyontárgy jogi sorsát, tulajdoni helyzetét, illetve közhiteles vagy közérdekvédelmi célú nyilvántartásokba bejegyzett jogok és tények kivezetését rendezze tekintettel arra, hogy az a jogalany, amelynek tulajdonában a vagyontárgy állt, vagy amely jogosultként van feltüntetve valamely nyilvántartásban, a cégjegyzékből való törlést követően már nem rendelkezik jogképességgel. Vagyonrendezési eljárásnak van helye abban az esetben is, ha a korlátolt felelősségű társaságban üzletrésszel rendelkező tag jogutód nélkül úgy szűnt meg, hogy üzletrészéről nem rendelkeztek.
A vagyonrendezési eljárást a törölt cég utolsó bejegyzett székhelye szerint illetékes törvényszék folytatja le. Az eljárást a törölt cég volt hitelezője, volt tagja, illetve az kérheti, akinek az eljárás lefolytatásához jogi érdeke fűződik, mivel az általa megjelölt vagyontárgyra vonatkozóan követelése áll fenn. Hivatalból kell lefolytatni a vagyonrendezési eljárást, ha a közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartást vezető szervezet bejelenti, hogy a nyilvántartásában a törölt cég tulajdonosként szerepel.
A kérelemre induló vagyonrendezési eljárás esetén, amennyiben megállapítható a megjelölt vagyontárgy megléte és hogy az a törölt cég tulajdonában állt, a bíróság elrendeli a vagyonrendezési eljárás lefolytatását, kivéve, ha valószínűsíthető, hogy a fellelt vagyontárgy értékesítéséből befolyó összeg az eljárás lefolytatásával felmerülő költségeket sem fedezné. A Cégközlönyben közzétett vagyonrendezési eljárás lefolytatását elrendelő végzésében a bíróság - az eljárás tárgyát képező vagyontárgy megjelölésével - vagyonrendezőt rendel ki. A bíróság a végzésben felhívja a törölt cég volt hitelezőit, illetve tagjait, hogy a vagyontárgyra vonatkozó igényeiket a közzétételtől számított 30 (harminc) napon belül a vagyonrendezőnek jelentsék be, illetve csatolják az igényt megalapozó okiratokat. Ha a vagyonrendező a bejelentett igényt nem fogadja el, a kérelmező 8 (nyolc) napon belül az eljárást lefolytató bírósághoz fordulhat.
Az igények bejelentését követően a vagyonrendező a vagyontárgyat pályázat vagy árverés útján értékesíti, és az értékesítésből befolyt összeget az erre a célra nyitott elkülönített számláján helyezi el. A vagyontárgy értékesítése kivételesen mellőzhető, ha az eljárásban résztvevők azt közösen kérik, valamint megelőlegezik, illetve megfizetik az eljárás lefolytatásával enélkül is felmerülő költségeket és a vagyonrendező díját. A vagyontárgy értékesítéséből befolyt összeg az eljárás költségeinek (a vagyonrendező díjának) elszámolását követően elsődlegesen a hitelezői igények kielégítésére szolgál. Ha a rendelkezésre álló összeg valamennyi hitelezői igény kielégítésére nem elegendő, a hitelezők kielégítése követeléseik arányában történik meg. Ha a vagyonrendezési eljárás lefolytatása kötelező és a vagyontárgy értékesítése nem járt sikerrel, a vagyonrendező felmerült költségeinek és díjának megfizetése esetében a vagyontárgyat a jogosultnak természetben kell kiadni.
A vagyontárgy értékesítését követő 30 (harminc) napon belül a vagyonrendező ezt a tényt bejelenti a bíróságnak, és benyújtja a vagyonfelosztási javaslatát. A bíróság a vagyonrendező vagyonfelosztási javaslatát megvizsgálja és azt az érintetteknek megküldi, azzal, hogy arra 8 (nyolc) napon belül észrevételt tehetnek. Ezt követően a bíróság végzéssel határoz a hitelezők követeléseinek kielégítéséről. Ha hitelezői igényt nem jelentettek be, vagy a rendelkezésre álló összeg a hitelezői igényeket meghaladja, akkor ezt a fennmaradó összeget a cég volt tagjai között kell felosztani. Nem részesülhet azonban az összegből az a volt tag, aki az igényét nem jelentette be. Az értékesítés mellőzése esetén a bíróság a vagyonfelosztási javaslatban foglaltak szerint a vagyontárgyat a jogosult tulajdonába, illetve a kérelmezők által meghatározott arányban a jogosultak közös tulajdonába adja. Az eljárás jogerős befejezésének tényét a bíróság a Cégközlönyben közzéteszi.
A vagyonrendező jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen a vagyonrendező kirendelésének időtartama alatt, a tudomásszerzéstől számított (8) nyolc napon belül az eljárásban résztvevő sérelmet szenvedett fél a bíróságnál kifogással élhet. A bíróság a kifogásról soron kívül határoz, ennek során a kifogásolt intézkedést megsemmisíti, vagy a kifogást elutasítja.
Források:
- a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény
- Bánki-Horváth Mária / Bodor Mária Zsuzsanna / Gál Judit / Koday Zsuzsanna / Rózsa Éva / Vezekényi Ursula: Nagykommentár a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvényhez
- https://eta.bibl.u-szeged.hu/3173/38/EFOP343_004_003_olvasolecke_Tarsasagi_jog_II_A_vagyonr_elj_Bakos_Kovacs_Kitti_20200630.pdf