A szerződés bíróság általi létrehozásának szabályai

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:58. §-a értelmében a szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére. A szerződéskötést a szerződési szabadság érvényesülése jellemzi, amelynek alapja, hogy a felek szabadon dönthetnek arról, hogy kívánnak-e szerződést kötni, szabadon választhatják meg azt, hogy kivel kötnek szerződést és azt, hogy ezt a szerződést hogyan és milyen tartalommal kívánják létrehozni.

A felek szabad döntése a szerződéskötés körében kiemelendő az előszerződés kötése, ugyanis a bíróság a végleges szerződést bármelyik fél kérelmére létrehozhatja határozatával a felek között, azokban az esetekben is, ha az egyik fél megtagadta a végleges szerződés megkötését, illetve, ha a felek a szerződés tartalmában nem jutottak egyezségre, továbbá, ha az előszerződésből lényeges tartalmi elemek nem kerültek meghatározásra. Utóbbi esetben feltétel, hogy a bíróság az eset körülményeire tekintettel a lényeges tartalmi elemeket meg tudja határozni, ennek hiányában ugyanis a bíróság a fél keresetét elutasítja.  

A felek szerződési szabadságát a bíróság határozatával nem korlátozza figyelemmel arra, hogy az előszerződés a felek egybehangzó akaratával jött létre, e körben a bíróság közreműködik a felek akaratának teljesítésében.

A szerződési szabadság mellett fontos megemlíteni, hogy bizonyos esetekben a jogszabály által előírt rendelkezések alapján szerződéskötési kötelezettség keletkezik. E körben hangsúlyozandó, hogy a szerződéskötési kötelezettség nem terjed ki a szerződés tartalmára, így nincs kihatással a felek szerződést illető tartalomalakítási szabadságára sem.

A Ptk. Nagykommentár rögzíti, hogy: „A Ptk. - a piacgazdaság követelményeinek megfelelően - a lehető legszélesebb körben biztosítani kívánja a felek szerződéskötési szabadságát. A szerződéskötési szabadság elvével összhangban már korábbi jogunk is csak igen szűk körben ismert törvényen alapuló szerződéskötési kötelezettséget. Piacgazdasági viszonyok között a szerződéskötési kötelezettség előírására mindenekelőtt azokon a területeken van szükség, amelyeken a gazdasági feltételek hiánya miatt jogi beavatkozás nélkül nem jön létre a kereslet és a kínálat kívánatos egyensúlya, és emiatt nem alakulhat ki egészséges verseny a gazdasági forgalom szereplői között.”

A Ptk. 6:71. § (1) bekezdése a jogszabály által előírt szerződéskötési kötelezettséggel összefüggésben rögzíti, hogy: „Ha jogszabály szerződéskötési kötelezettséget ír elő, és a felek a szerződést nem kötik meg, a bíróság a szerződést létrehozhatja, és annak tartalmát meghatározhatja.”

Amennyiben szerződéskötési kötelezettség áll fenn, úgy a Ptk. az így kötendő szerződés létrehozásával összefüggésben speciális rendelkezéseket tartalmaz a 6:71. § (2) - (4) bekezdései révén, az alábbiak szerint:

„(2) A jogosult a szükséges adatok közlésével és a szükséges okiratok megküldésével ajánlattételre felhívhatja azt, akit szerződéskötési kötelezettség terhel. A kötelezettnek a felhívás hatályossá válásától számított harminc napon belül kell az ajánlatát megtennie.

(3) Ha az ajánlattételi felhívás nem tartalmazza az ajánlattételhez szükséges adatokat vagy okiratokat, a kötelezett a felhívás hatályossá válásától számított tizenöt napon belül köteles kérni azok pótlását. Ebben az esetben az ajánlattételi határidő a hiányok pótlásától kezdődik.

(4) A szerződés megkötése akkor tagadható meg, ha a kötelezett bizonyítja, hogy a szerződés teljesítésére nem lenne képes, vagy a szerződéstől való elállásnak vagy felmondásnak lenne helye”.

A Ptk. Nagykommentár értelmében: „A szerződéskötésre kötelezettet a másik fél ajánlattételre hívhatja fel. A felhívásra - annak hatályossá válásától számított - harminc napon belül kell a szerződéskötésre kötelezettnek válaszolnia. A jognyilatkozatok hatályossá válásának szabályait - a jelenlévők és a távollévők közötti különbséget fenntartva - a Ptk. a kötelmek közös jognyilatkozati szabályai között adja meg (Ptk. 6:5. §). Ezeket a rendelkezéseket kell itt is alkalmazni. {Megjegyezzük, hogy a törvény részben eltérő szabályt ad a versenyeztetési eljárásban tett ajánlat módosítására és visszavonására [Ptk. 6:75. § (1) bekezdés], valamint az elektronikus úton történő szerződéskötés esetére (Ptk. 6:84. §).}

Ha az ajánlattételre történt felhívás nem tartalmazza az ajánlattételhez szükséges adatokat vagy okiratokat, a szerződéskötésre kötelezett köteles a másik felet tizenöt napon belül hiánypótlásra felhívni. Ebben az esetben az ajánlattételi határidő is ennek megfelelően módosul.”

A témával összefüggésben a BH1979. 330. rögzíti, hogy: „A törvény igényt támaszt a szerződéskötésre kötelezettel szemben a szerződés megkötésére. Ezen igény alapján a bíróság létrehozhatja a szerződést, és meghatározhatja annak tartalmát. A szerződéskötés akkor tagadható meg, ha a kötelezett bizonyítja, hogy a szerződés megkötésére nem lenne képes, vagy a szerződéstől való elállásnak, illetve a szerződés felmondásának lenne helye. Más gazdasági viszonyok között született ugyan, de mutatis mutandis a Ptk. alapján is figyelembe vehető a Legfelsőbb Bíróság egy korábbi ítéletének megállapítása: egymagában az a körülmény, hogy a szállító a külföldi eladót ajánlattételre felhívta, és arra még nem kapott választ, nem alkalmas a teljesítési képtelenség megállapítására.”

A témával kapcsolatban azt is fontos megemlíteni, hogy mi a helyzet akkor, ha valaki gazdasági erőfölénnyel visszaélve elzárkózik a szerződéskötéstől. A Ptk. 6:72. §-a kimondja, hogy. „Azzal a féllel szemben, aki gazdasági erőfölényével visszaélve indokolatlanul elzárkózik szerződés létrehozásától vagy fenntartásától, a másik fél követelheti, hogy a szerződést közöttük a bíróság a törvényen alapuló szerződéskötési kötelezettség szabályainak alkalmazásával hozza létre.”

A Ptk. Nagykommentár további magyarázatot nyújt ezen esetkörhöz a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) alapján az alábbiak szerint: „A szerződéskötési kötelezettség monopolhelyzetben lévő vállalatok terhére történő előírásához hasonló helyzetet kíván rendezni a Ptk. egy új rendelkezéssel. E szabály szerint azzal a féllel szemben, aki gazdasági erőfölényével visszaélve indokolatlanul elzárkózik a szerződés létrehozásától vagy fenntartásától, a másik fél követelheti, hogy a szerződést közöttük a bíróság a törvényen alapuló szerződéskötési kötelezettség szabályainak alkalmazásával hozza létre. E szabály alapgondolata a magyar jogban már jó ideje ismert. A Tpvt. 21. § c) pontja a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés egyik eseteként tilalmazza azt az esetet is, amikor valaki indokolatlanul elzárkózik az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától vagy fenntartásától.”

A szerződés létrehozására irányuló kereseti kérelem vonatkozásában a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 21. § (2) bekezdés b) pontja alapján a pertárgy értékének számítása során a követelés értéke megegyezik a szolgáltatásért járó nem teljesített ellenszolgáltatás értékével. Az eljárásban illetékes bíróság a Pp. 28. § (1) c) pontja alapján az ügyletkötés, vagy a szolgáltatás teljesítésének helye szerinti bíróság.

A bíróság a fél keresetét elutasíthatja, ítéletével a szerződést létrehozhatja, valamint a BH 2018.10.279 alapján az előszerződés vonatkozásában a szerződést a bíróság ítéletével függő hatállyal is létrehozhatja, amennyiben a szerződés harmadik személy (mint föld adásvétele esetében a hatóság) jóváhagyásához kötött.

A szerződés bíróság általi létrehozása során a bíróság érdemi döntése a Pp. 342. § (1) és (3) bekezdése alapján nem terjedhet túl a kereseti kérelmen, valamint nem terjedhet ki olyan jogra, amelyet a fél a perben nem állított. 

A szerződés létrehozásának tárgyában született elsőfokú bíróság ítélete ellen fellebbezésnek van helye a Pp. 365. § (2) alapján, amelynek határideje az ítélet közlésétől számított tizenöt nap.

A szerződés bíróság általi létrehozásának szabályaival összefüggésben felhívjuk a figyelmet a GKT 26/1973. számú állásfoglalásra, amelyben rögzítésre került, hogy: „A bíróságnak a szerződés megkötése, módosítása, felbontása vagy megszüntetése iránt előterjesztett keresetnek helytadó jogerős határozatával – a felek további jogcselekménye nélkül – a szerződés létrejön, módosul, illetőleg megszűnik”.

Források:

• a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény,

• a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény,

• Vékás Lajos, In: Gárdos Péter, Vékás Lajos (szerk.): Nagykommentár a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényhez,

• GKT 26/1973.; BH1979. 330.