A panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Panasztörvény, vagy Törvény) II. fejezet 5. pontjának rendelkezései alapján – 2023. december 17. napjától – minden olyan munkáltatónak kötelessége belső visszaélés-bejelentési rendszert (a továbbiakban: Rendszer) létrehoznia és üzemeltetnie, amely legalább 50 személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében alkalmaz.
A Panasztörvény 20. § (3) bekezdésének taxatív felsorolása szerint bejelentést tehet (i) az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, ha a foglalkoztatóval szerződéses kapcsolatban áll, (ii) a foglalkoztató tekintetében tulajdonosi részesedéssel rendelkező személy, valamint a foglalkoztató ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületéhez tartozó személy, ideértve a nem ügyvezető tagot is, (iii) a foglalkoztatóval szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárást megkezdett, szerződéses kapcsolatban álló vagy szerződéses kapcsolatban állt vállalkozó, alvállalkozó, beszállító, illetve megbízott felügyelete és irányítása alatt álló személy, (iv) a foglalkoztatónál tevékenységet végző gyakornok és önkéntes, (v) a foglalkoztatóval az (i), (ii) vagy (iv) pont szerinti jogviszonyt vagy szerződéses kapcsolatot létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony vagy szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött, és (v) az a személy, akinek az (i), (ii) vagy (iv) pont szerinti jogviszonya vagy szerződéses kapcsolata a foglalkoztatóval megszűnt.
A Törvény 45. §-a tételesen meghatározza, hogy mely feltételeknek kell megfelelnie a bejelentésnek, hogy az jogszerűnek minősüljön. Jogszerű a bejelentés amennyiben, a bejelentő a Törvény rendelkezései szerint létrehozott rendszerek egyikén tette meg a bejelentését, illetve az annak alapjául szolgáló információ munkavégzéssel kapcsolatos tevékenységével összefüggésben jutott a tudomására, és okkal vélelmezte, hogy az adott információ a bejelentés időpontjában valós.
A Panasztörvény 21. § (1) bekezdése alapján a bejelentés írásban vagy szóban tehető meg. A szóbeli bejelentés megtételére telefonon vagy más hangüzenetküldő rendszer útján, illetve személyesen van lehetőség.
A bejelentő hozzájárulását igénylő, rögzített telefonvonal vagy egyéb rögzített hangüzenetküldő rendszer használata esetén a Rendszer működtetője a szóbeli bejelentést – a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások szerint megtett tájékoztatást követően – (i) tartós és visszakereshető formában rögzíti, vagy (ii) a bejelentést a Rendszer üzemeltetője írásba foglalja és a bejelentő számára másodpéldányban átadja oly módon, hogy a bejelentő aláírásával hitelesíteni tudja annak tartamát.
Abban az esetben, amennyiben a Törvény hatálya alá tartozó foglalkoztató nem biztosít rögzített telefonvonalat vagy egyéb rögzített hangüzenetküldő rendszert, úgy a szóbeli bejelentést a Rendszer üzemeltetője írásba foglalja, és a bejelentő számára másodpéldányban átadja.
Személyes bejelentés esetén a Rendszer működtetője a szóbeli bejelentést – a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások szerint megtett tájékoztatást követően – (i) tartós és visszakereshető formában rögzíti, vagy (ii) a bejelentést a Rendszer üzemeltetője írásba foglalja és a bejelentő számára másodpéldányban átadja oly módon, hogy a bejelentő aláírásával hitelesíteni tudja annak tartamát.
A bejelentőnek – a személyes bejelentés megtételének módjától függetlenül – lehetősége van az írásba foglalt bejelentésben rögzített információk ellenőrzésére és helyesbítésére.
A szóbeli bejelentés írásba foglalása során a Rendszer működtetője teljes, és pontos jegyzőkönyv készítésére köteles, továbbá a bejelentő figyelmét fel kell hívnia „a rosszhiszemű bejelentés következményeire, a bejelentés kivizsgálására irányadó eljárási szabályokra és arra, hogy személyazonosságát – ha az annak megállapításához szükséges adatokat megadja – a vizsgálat valamennyi szakaszában bizalmasan kezelik.”
A bejelentés kézhezvételét követő 7 napon belül a Törvény hatály alá tartozó foglalkoztató köteles a bejelentő részére visszaigazolást küldeni, illetve tájékoztatni a bejelentőt a Panasztörvény szerinti eljárási és adatkezelési szabályokról. A bejelentésben foglalt tényállást a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb – a beérkezéstől számított – 30 napon belül ki kell vizsgálni azzal, hogy a vizsgálat a 3 hónapot nem haladhatja meg, abban az esetben sem, ha a 30 napos eljárási határidő meghosszabbításra kerül. Indokolt esetben az eljárási határidő meghosszabbítható, a bejelentő egyidejű tájékoztatása mellett. A tájékoztatás minden esetben tartalmazza a hosszabbítás indokát, illetve a kivizsgálás várható új időpontját. Amennyiben olyan súlyos körülmény kerül feltárásra az eljárás során, amely alapján büntetőeljárás kezdeményezése indokolt, úgy a Rendszer működtetőjének haladéktalanul intézkedni kell a feljelentés megtételéről.
A Törvény 22. § (6) bekezdése alapján a bejelentés kivizsgálása mellőzhető, ha (i) azonosíthatatlan a bejelentő, (ii) bejelentésre nem jogosult tette meg a bejelentést, (iii) ugyanazon bejelentő ismételten azonos tartalommal tett bejelentést, (iv) a közérdek vagy a nyomós magánérdek sérelme a bejelentésben érintett természetes személy, jogi személy jogainak a bejelentés kivizsgálásából eredő korlátozásával nem állna arányban. A jogalkotó kizárólag a bejelentésben foglalt információ érdemi kivizsgálásának mellőzésére biztosít lehetőséget, a bejelentés elintézése (a bejelentés megfelelő fogadása és kezelése, a bejelentő tájékoztatása több ízben stb.) ilyen esetekben is kötelező, azoktól eltekinteni nem lehet.
A vizsgálat során a Rendszer üzemeltetőjének írásban tájékoztatnia kell a bejelentőt a (i) bejelentés kivizsgálásáról, (ii) vagy annak mellőzéséről és a mellőzés indokáról, (iii) a bejelentés kivizsgálásának az eredményéről, illetve (iv) a megtett vagy tervezett intézkedésekről szóló érdemi információkról. A Törvény 24. § (2) bekezdése szerint az írásbeli tájékoztatás mellőzhető, ha a Rendszer működtetője a fentiekről a bejelentőt szóban tájékoztatta, és a bejelentő a vonatkozó információkat tudomásul vette.
A Panasztörvény felhatalmazást ad a személyes adatok kezelésére, ennek keretein belül az érintett személyt a vizsgálat kezdetekor a Rendszer üzemeltetőjének részletesen tájékoztatni kell (i) a bejelentésről, (ii) személyes adatai kapcsán jogairól, továbbá (iii) az adatkezelésre vonatkozó szabályokról. A fentiekkel kapcsolatos tájékoztatás kivételesen indokolt esetben – amennyiben az azonnali tájékoztatás meghiúsítaná a bejelentés kivizsgálását – utólag is megtehető.
Az adatkezelés kapcsán a Panasztörvény kivételeket is megállapít: (i) bejelentésben érintett személy nem ismerheti meg a további érintett(ek) személyes adatait, (ii) harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbítására kizárólag a továbbítás címzettje által tett, a bejelentésre vonatkozó, a Törvényben foglalt szabályok betartására irányuló jogi kötelezettségvállalás esetén és a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások figyelembevételével kerülhet sor, (iii) az érintett személyek adatait csak a jogosult személyek, a szükséges mértékig ismerhetik meg.
A Törvény 29. § (1) bekezdésében rögzített felhatalmazása alapján a foglalkoztatókat terhelő kötelezettségek teljesítését a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság ellenőrzi. Amennyiben a kötelezettségek megsértése kerül megállapításra, úgy foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény rendelkezései az irányadóak azzal a megszorítással, hogy bírság és tevékenységtől történő eltiltás nem alkalmazható.
Források:
a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény
https://jogaszvilag.hu/cegvilag/a-visszaeles-bejelentesi-rendszer-elmaradt-felallitasanak-szankcioi/
https://adozona.hu/2023_as_adovaltozasok/Panasztorveny_vagy_bejelentovedelmi_torveny_SIRMRF