A jelenleg hatályos az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvényt (a továbbiakban: Inytv.) az Országgyűlés döntése alapján – a vártnál egy évvel később – 2024. február 01. napján az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény (a továbbiakban: Új Inytv.) váltja fel. A Magyar Közlöny 2023. évi 72. lapszámában 2023. május 15. napján jelent meg az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 179/2023. (V.15.) számú kormányrendelet (a továbbiakban: Új Inytv. Vhr.), amely számos érdemi újítást tartalmaz az Új Inytv. alkalmazhatóságát és az ingatlan-nyilvántartás vezetésének részletes szabályait tekintve. Fentiekre tekintettel a jelen cikk az Új Inytv. Vhr. szabályai alapján az automatikus döntéshozatali eljárást kívánja bemutatni.
Az Új Inytv. indoklása szerint az automatikus döntéshozatali eljárással összefüggésben az eljárási kereteket az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.), a döntéshozatal módját már az az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény határozza meg. Az automatikus döntéshozatal ingatlan-nyilvántartási eljárásokban történő alkalmazását az Új Inytv. lehetővé teszi, továbbá felhatalmazást ad a feltételeinek az Új Inytv. Vhr.-ben történő meghatározására.
Az Ákr. 50. § (2) bekezdés a) pontja szerint az automatikus döntéshozatali eljárásban az ügyintézési határidő huszonnégy óra. Az Ákr. külön garanciális szabályt tartalmaz az automatikus döntéshozatal tekintetében, amely az ingatlan-nyilvántartási eljárásban is alkalmazandó lesz, így a döntés közlését követő öt napon belül az ügyfél kérheti, hogy a hatóság a kérelmét ismételten, teljes eljárásban bírálja el.
Ami a részletszabályokat illeti, az Új Inytv. 52. §-a meghatározott esetekben és feltételekkel automatikus döntéshozatali eljárást tesz lehetővé, erre figyelemmel az Új Inytv. Vhr. 135-137. § -ai rögzítik, hogy mikor van lehetőség az automatikus döntéshozatali eljárásra továbbá, hogy mikor nincs helye ezen eljárás alkalmazásának.
Az Új Inytv. Vhr. 135. § (1) bekezdése szerint az ingatlanügyi hatóság automatikus döntéshozatallal határozhat a végrehajtási jog, az adóhatóság által bejegyeztetett jelzálogjog, továbbá a hitelintézeti jelzálogjog és önálló zálogjog, valamint az ezek biztosítására bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom törlése iránt benyújtott beadvány tárgyában. Továbbá az Új Inytv. Vhr. 135. § (4) bekezdése alapján bizonyos kivételekkel az ingatlanügyi hatóság automatikus döntéshozatallal hoz döntést így pl. a tulajdonjog változásának bejegyzésére irányuló kérelem tárgyában, ha az átruházás tárgya az ingatlan egésze és az ingatlan tulajdoni lapjának III. részén nem szerepel bejegyzett jog vagy tény, továbbá a hitelintézeti jelzálogjog és önálló zálogjog, valamint az ezek biztosítására szolgáló elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzése tárgyában.
Az Új Inytv. Vhr. 136. §-a hosszas felsorolást tartalmaz arról, hogy mikor nincs helye automatikus döntéshozatali eljárásnak, így például nincs helye az alábbi eljárások vonatkozásában benyújtott kérelmek esetében:
- társasház alapítása,
- társasház alapító okiratának módosításával járó változás bejegyzése,
- társasház megszüntetése,
- szövetkezeti ház alapítása,
- lakásszövetkezeti alapszabály módosításával járó változás bejegyzése,
- szövetkezeti ház megszüntetése,
- nem természetes személy jogutódlás jogcímen történő tulajdonjogának bejegyzése,
- ranghelyváltoztatás.
Az Új Inytv. Vhr. 136. § (7) bekezdése szerint nincs helye továbbá automatikus döntéshozatali eljárásnak, amennyiben:
- az érintettek valamelyike külföldi személy,
- az érintettek valamelyike kiskorú vagy gondnokság alatt áll,
- az érintettek valamelyike a kérelem benyújtásának időpontjában már nem jogképes,
- az érintett felek valamelyike nem tartozik természetes személy esetén a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá, jogi személy esetén a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény hatálya alá,
- a kérelem tulajdonjog bejegyzésére irányul, és az ingatlan állami tulajdonban van,
- a kérelem tulajdonjog bejegyzésére irányul, és az ingatlan önkormányzati tulajdonban van,
- a tulajdonjog bejegyzésére irányul, és az ingatlan mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld,
- a beadvány tartalmaz a széljegyzett beadványok intézése sorrendjének megváltoztatására irányuló kérelmet,
- a kérelemben szereplő ingatlan nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyel érintett.
Az Új Inytv. Vhr. rendelkezései kizárják az automatikus döntéshozatalt továbbá, ha a jog vagy tény változásának bejegyzése földrészlet határvonalának változásával jár együtt, illetve a kérelem módosítása vagy visszavonása esetén és amennyiben a beadvány benyújtásakor az ingatlan tulajdoni lapján széljegy található.
Várhatóan az automatikus döntéshozatali eljárás alkalmazása a rövid döntéshozatali határidő okán egyfajta könnyítést fog jelenteni, ugyanakkor az automatizált rendszer által lefolytatott eljárás okán az eljáró jogi képviselőkre sokkal nagyobb felelősség hárul mind az okiratszerkesztés, mind az ingatlan-nyilvántartási eljárás során benyújtani kívánt kérelmek összeállítása tekintetében.
Ezzel összefüggésben az Indokolások Tárának 2021/84. számában megjelent végső előterjesztői indokolás is rámutat például arra, hogy „tekintettel arra, hogy a kérelmeket az elektronikus ingatlan-nyilvántartásban elektronikus úton kell előterjeszteni, valamint az automatikus döntéshozatali eljárásban elbírált kérelmek esetében nem történik meg a bejegyzés alapjául szolgáló okirat vizsgálata, speciális rendelkezést tartalmaz a törvény arra az esetre, amikor a szerződő felet a szerződéskötés során meghatalmazott képviseli.”
Ezen speciális szabályt az Új Inytv. Vhr. 108. §-a tartalmazza, amely az ügyleti meghatalmazás vonatkozásában akként rendelkezik, hogy amennyiben az okiratot a nyilatkozattevő helyett meghatalmazott írja alá, az ügyleti meghatalmazást a törvényi előírásoknak megfelelő adattartalommal az ingatlan-nyilvántartási elektronikus űrlapon kell létrehozni, és azt a jogi képviseletet ellátó közjegyző, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos, illetve a törvényben meghatározott személy előtt személyes jelenléttel, minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírás elhelyezésével, vagy azonosításra visszavezetett dokumentum-hitelesítés szolgáltatással kell hitelesíteni.
Források:
https://adozona.hu/altalanos/Uj_torveny_es_kormanyrendeletek_a_kozlonybe_NTAN77