A részvénytársaság által kibocsátott értékpapírok esetében utóbb az értékpapíron feltüntetett információk számtalan esetben módosulhatnak, például amennyiben a részvénytársaság alaptőkéjét az egyes részvények névértékének felemelésével emeli fel, vagy az egyes részvények névértékének leszállításával csökkenti le, illetve amennyiben a kibocsátó adatai utóbb megváltoznak (pl. kibocsátó névváltozása, a kibocsátó székhelyének megváltozása stb.)
A Polgári Törvénykönyvben rögzítettek értelmében, amennyiben a részvényben rögzített adatok megváltoznak, úgy a kibocsátó társaság köteles a változással érintett nyomdai úton előállított részvényeket kicserélni vagy felülbélyegezni, dematerializált részvény esetén pedig annak tartalmát módosítani.
- Felülbélyegzés vagy csere?
Az egyes értékpapírok előállításának, kezelésének és fizikai megsemmisítésének biztonsági szabályairól szóló 98/1995. (VIII.24.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) rendelkezései alapján az értékpapírokat felülbélyegezni csak típusuk vagy névértékük módosítása esetén, a felismerhetőség megőrzésével lehetséges. A fentiektől eltérő esetben felülbélyegzés helyett a kibocsátónak az értékpapírok kicseréléséről szükséges gondoskodnia.
A Korm. rendelet rögzíti továbbá, hogy a felülbélyegzés az értékpapír kibocsátójának írásos megrendelése alapján lehetséges, és a felülbélyegzéssel megbízni csak a Korm. rendelet szerinti engedéllyel rendelkező nyomdát lehet. A nyomdákról a Magyar Nemzeti Bank nyilvántartást vezet, melyet rendszeresen, de legalább fél évente közzétesz hivatalos lapjában, valamint a Pénzügyi Közlöny című hivatalos lapban.
A felülbélyegzés akként történik, hogy annak jelét a hitelesség szempontjából jól ellenőrizhető biztonsági festékkel vagy tintával kell a papírra felvinni. A Korm. rendelet illetőleg a Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezéseitől eltérő értékpapír-felülbélyegzés esetén az értékpapír érvénytelenné válik.
- Csere és dematerializálás esetén az értékpapír fizikai megsemmisítése
Amennyiben az értékpapír cseréjére kerül sor, vagy amennyiben a kibocsátó elhatározza, hogy az okirati formában kibocsátott értékpapírt dematerializált értékpapírrá alakítja át, az értékpapírok fizikai megsemmisítésére a bennük foglalt jogok és kötelezettségek megszűnését követő hat hónap elteltével kerülhet sor. Az értékpapírt csere vagy dematerializált értékpapírrá történő átalakítása miatt történő bevonásakor azonnal érvényteleníteni kell, majd ezt követően az értékpapír a csere vagy az átalakítás meghirdetett záró napjától számított hat hónap elteltével semmisíthető meg.
Az érvénytelenné nyilvánítás során a kibocsátó az alábbiak szerint köteles eljárni:
„Az érvénytelenítés feltűnő és anyagpótlással sem javítható lyukasztással vagy feltűnő és eltávolíthatatlan „ÉRVÉNYTELEN” szöveget eredményező perforációval történik. Az érvénytelenítésnek úgy kell történnie, hogy az értékpapír sorszáma felismerhető maradjon. Az érvénytelenítésről a kibocsátónak vagy megbízottjának kell gondoskodnia.”
A beváltott, illetve bevont és érvénytelenített értékpapírokat, értékpapírszerű okiratokat és azok szelvényeit a megsemmisítésig a kibocsátó, illetve megbízottja őrzi.
A Korm. rendelet értelmében az értékpapír fizikai megsemmisítésére a kibocsátó jogosult. A megsemmisítést végezheti maga a kibocsátó vagy annak megbízottja. Az értékpapírok fizikai megsemmisítése bizottság jelenlétében történik és a megsemmisítés megtörténtét a közjegyző tanúsítja.
Források:
- 98/1995. (VIII. 24.) Korm. rendelet az egyes értékpapírok előállításának, kezelésének és fizikai megsemmisítésének biztonsági szabályairól
- évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
- https://ertektar.hu/szolgaltatasok/leteti-uzletag/ertekpapir-csere/
- https://www.mnb.hu/letoltes/utm-nyomdai-120314.pdf