A hatályos magyar jogszabályok lehetőséget adnak arra, hogy ún. toldat részvényhez való csatolásával az értékpapír hátoldalát követően a forgatmányozási lánc – többszörös forgatmányozást követően – a toldaton történő adatfeltüntetéssel megszakítatlanul igazolja a részvényesi jogok gyakorlására jogosult személyt.
A 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről („Ptk”) 3:221. § (1) bekezdése rögzíti ugyanis, miszerint „Nyomdai úton előállított részvény tulajdonjogának nem átruházás jogcímén történő átszállása esetén az új részvényes kérésére az igazgatóság a tulajdonosváltozást a tulajdonszerzést igazoló okiratok alapján a részvény hátoldalán vagy toldatán – a tulajdonosváltozást igazoló okirat megjelölése mellett – átvezeti.”
A Ptk. 6:569 § (3)-(4) bekezdése pedig akként rendelkezik, miszerint „A teljes forgatmány a névre szóló értékpapírra vagy az ahhoz csatolt lapra (a továbbiakban: toldatra) vezetett, az átruházó által aláírt írásbeli nyilatkozat, amely kifejezi az értékpapír átruházásának szándékát, és megjelöli azt a személyt, akire az értékpapírt átruházzák.”
„Az üres forgatmány a névre szóló okirati formában előállított értékpapír hátlapjára vagy a toldatra rávezetett, az átruházó által aláírt írásbeli nyilatkozat, amely kifejezi az értékpapír átruházásának szándékát, de nem tartalmazza annak a személynek a megjelölését, akire az értékpapírt átruházzák. Üres forgatmánynak minősül az átruházónak az értékpapír hátlapján vagy a toldaton szereplő aláírása is.”
Fentieken túlmenően az egyes értékpapírok előállításának, kezelésének és fizikai megsemmisítésének biztonsági szabályairól szóló 98/1995. (VIII. 24.) Korm. rendelet (továbbiakban: „Korm. rendelet”) 4. § (2) bekezdése alapján „az értékpapírok jogszabályban meghatározott tartalmi kellékeit az előlapon (köpenyen) kell feltüntetni és az előlaphoz elválaszthatatlan módon kell kapcsolni az osztalék, kamat, csere és egyéb jogokat megtestesítő szelvényeket”.
A Korm. rendelet 5. § (3) bekezdésében pedig rögzíti, miszerint: „Az értékpapírhoz a toldatot tőle el nem választható módon kell illeszteni, a toldatban feltüntetett adatok, átruházások időbeli sorrendjének egyértelműen ki kell tűnnie.”
Felmerül a kérdés, miként lehetséges a toldat előállítása és a részvényhez csatolása az értékpapírok hátoldalon lévő átruházó nyilatkozatok betelése esetén?
A Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése rögzíti, miszerint „Értékpapír előállítására csak a 3. §-ban foglaltak szerinti engedéllyel rendelkező nyomda jogosult.”, amellyel kapcsolatban a Magyar Nemzeti Bank („MNB”) is rögzítette, hogy álláspontja szerint a kibocsátó vagy maga a részvényes nem járhat el önállóan az értékpapír előállítására jogosult nyomda igénybevétele nélkül és nem rögzíthet papírlapot toldatként, kézzel vagy géppel kitöltve folytatva az átruházó nyilatkozatok sorát.
Továbbá az MNB az Útmutató a nyomdai úton előállított értékpapírok védelmi tervének engedélyezéséhez és az értékpapírok utángyártásához elnevezésű útmutatójában akként foglalt állást a toldat illesztése vonatkozásában, hogy tekintettel a Korm. rendelet 4. § (2) bekezdésére, miszerint az értékpapírok jogszabályban meghatározott tartalmi kellékeit az előlapon (köpenyen) kell feltüntetni és az előlaphoz elválaszthatatlan módon kell kapcsolni az osztalék, kamat, csere és egyéb jogokat megtestesítő szelvényeket, továbbá tekintettel arra, hogy a Korm. rendelet 5. § (3) bekezdése alapján az értékpapírhoz a toldatot tőle el nem választható módon kell illeszteni, a toldatban feltüntetett adatok, átruházások időbeli sorrendjének egyértelműen ki kell tűnnie, a Korm. rendelet előírásának betartása akkor maradéktalan, ha a szelvényív együtt kerül legyártásra az előlappal. Az értékpapír hamisítás elleni védelme nem biztosítható, ha a szelvényív időben és fizikailag is elkülönülten, önállóan kerül előállításra, így a jövőben kizárólag az előlappal együtt előállított osztalék, kamat, csere és egyéb jogokat megtestesítő szelvényeket, illetve toldatot fogad el utángyártás esetén.
Az MNB álláspontja szerint külön lap (toldat) csatolására felmerülő technikai módszerekkel nem biztosítható az értékpapír védelme, s kifejezett jogszabályi iránymutatás hiányában a Korm. rendeletben előírt elválaszthatatlan illesztés követelményének az értékpapír utánnyomásával lehet eleget tenni, amely egyúttal biztosítja az értékpapírok előállítására vonatkozó biztonsági követelményeknek történő megfelelést.
Fentiek tükrében megállapítható, hogy ugyan a hatályos magyar jogszabályok lehetőséget adnak arra, hogy a toldat részvényhez való csatolásával az értékpapír hátoldalát követően a forgatmányozási lánc a toldaton történő adatfeltüntetéssel megszakítatlanul igazolja a részvényesi jogok gyakorlására jogosult személyt, és a részletszabályokat megállapító, speciális jogszabályok sem tartalmaznak támpontot, iránymutatást sem az értékpapírhoz el nem választható módon történő illesztés, sem pedig a toldat tartalmát, formáját illetően. Az értékpapírok hátoldalon lévő átruházó nyilatkozatok betelése esetén az MNB a toldat előállítására, elválaszthatatlan illesztése módjára vonatkozó jogszabályi iránymutatás hiányában az értékpapírok utánnyomását tartja megfelelőnek, mellyel maradéktalanul biztosítható a Korm. rendelet előírásainak megtartása.
Források:
- évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
- 98/1995. (VIII. 24.) Korm. rendelet az egyes értékpapírok előállításának, kezelésének és fizikai megsemmisítésének biztonsági szabályairól
- Útmutató a nyomdai úton előállított értékpapírok védelmi tervének engedélyezéséhez és az értékpapírok utángyártásához (MNB)