A helyi adók sajátosságai – az adótöbbszörözés kérdésköre a helyi iparűzési adó és az építményadó tükrében

A hatályos jogszabályozás alapján a Magyarországon érvényben lévő adórendszer központi és helyi szintre tagolódik. Ennek egyik ágát a központi adók képezik, amelyek az állami költségvetés bevételét képezik, míg a helyi adók az önkormányzatokat illetik. Ennek értelmében, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) rendelkezéseinek megfelelően a települési önkormányzat, valamint a vármegyei önkormányzat képviselő-testülete az érintett önkormányzat illetékességi területén helyi adókat – települési adókat vezethet be. A települési adóval kapcsolatos eljárási kérdésekben az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény rendelkezéseit is figyelembe kell venni. Ezen felül, a települési önkormányzat települési adót állapíthat meg bármely adótárgyra vonatkozóan, amennyiben arra nem terjed ki törvényben szabályozott közteher hatálya.

A fentiekben foglaltak alapján, az önkormányzat adómegállapítási joga – jogszabály által meghatározott kereteken belül – kiterjed az építményadó, telekadó, kommunális adó, idegenforgalmi adó és a helyi iparűzési adó (a továbbiakban: HIPA) bevezetésére, hatályon kívül helyezésére, illetőleg módosítására. Ugyanakkor az irányadó jogszabályozás – a Htv. 7. § a) rendelkezése értelmében – az adótöbbszörözés tilalmát írja elő az önkormányzatok részére.

A feni rendelkezés értelmezésének egyik kritériuma az adótárgy (pl. egy ingatlan), amelyre vonatkozóan egyféle adó vethető ki. Az adó fajtátát tekintve a helyi adók csoportosítása alapján a kommunális jellegű adók és a vagyoni típusú adók különválnak egymástól, ebből fakadóan az adótöbbszörözés az adott csoporton belüli több adónem alkalmazását tiltja (pl. egy adott ingatlanra telekadó és építményadó egyidejű kivetése). Ezt megerősíti az Alkotmánybíróság jogértelmezése is, mivel a 61/2001. (X. 20.) AB határozatában kimondta, hogy adótöbbszörözés csak az azonos adótárgyakra vonatkoztatható, azonban ezt a megállapítást úgy kell értelmezni, hogy adótöbbszörözés csak akkor áll fenn, hogy ha azonos adótárgyakra többféle adó megfizetésére kötelezi az adóhatóság az adózót.

Ezzel szemben, az eltérő típusú adók párhuzamos kivetése – azonos adótárgy tekintetében – már nem esik az adótöbbszörözés tilalmának hatálya alá, amelyet az EBH.2004. 1080 számú eseti döntés – az Alkotmánybíróság fentebb hivatkozott határozatával párhuzamban – megerősített. Ennek értelmezéséhez szükséges figyelembe venni az adótárgy elkülönülését. Amíg a HIPA adótárgyát az önkormányzat illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység képezi, addig az építményadó esetében ezt az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész tulajdonjoga.

Az adótárgy elkülönülése tekintetében sajátos értelmezést és körültekintést igényel az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 18. pontja alapján sajátos építménynek minősülő ingatlanok esetében alkalmazandó joggyakorlat. Figyelembe véve a sajátos építménynek minősülő ingatlanok (pl. naperőmű) jellegét, nem mindig egyértelmű a két jogcím alapján történő adótárgyak elkülönülése, illetve az elhatárolásukból fakadó ellentmondások feloldása. Az említett naperőmű példája esetében kérdéses a HIPA adótárgyának elkülönülése, mivel a vállalkozási tevékenység (villamos energia előállítása) az ingatlan jellegéből (annak műszaki sajátosságaiból) fakad és nem egy tevőleges vállalkozási cselekményből, mint például ingatlan bérbeadása. Ugyanakkor, a megtermelt villamosenergia értékesítése már kimeríti a vállalkozási tevékenység fogalmát, amely jogcím lehetővé teszi a HIPA kivetését és annak az építményadóval történő párhuzamos alkalmazhatóságát. Erre tekintettel szükséges meghatározni a felmerülő adónem adótárgyát és annak alapját képező jogcímet, továbbá kialakítani a megfelelő gyakorlatot mind a vállalkozási tevékenység, mind az ingatlan hasznosítása vonatkozásában.

A fentiek figyelembevételével lehetséges, hogy amennyiben az érintett ingatlan tulajdonosa a szóban forgó vállalkozási tevékenységet végző vállalkozó, úgy személyében mind a két adónem tekintetében adófizetési kötelezettség terheli.

Az építményadó tekintetében – a Htv. 15. § alapján – az adó alapját az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete, vagy az építmény korrigált forgalmi értéke képezi. Ennek pontos meghatározása az önkormányzat döntésétől függ. Ez a jogszabályi rendelkezés lehetőséget tartalmaz az adó alapjának csökkentésére, mivel egyik esetben telekalakítási eljárás keretében csökkenthető az érintett ingatlan területe, másik esetben az ingatlan vételárának csökkentésével lehet befolyásolni az érintett építmény korrigált forgalmi értékét. A két eljárás közvetetten csökkentheti az adó alapját, így előnyösebb helyzetet teremtve az adóalany részére.

Ehhez kapcsolódóan a telekadó kapcsán is felmerül a fizetendő adó csökkentésének lehetősége a Htv. 19. § a) bekezdése alapján. A jogszabályi rendelkezés értelmében a naperőmű létesítéséhez szükséges művelési ág módosítással érintett ingatlan mentesül a telekadó hatálya alól, mivel főszabály szerint a művelési ág módosítása következtében az érintett hrsz. alatt nyilvántartott ingatlan – a jellemző földhivatali gyakorlat alapján – teljes területe egy tekintet alá esik a naperőmű hasznos területével.

forrás:

a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény

61/2001. (X. 20.) AB határozat

EBH.2004. 1080

az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény