Cégalapításkor a cégforma meghatározását követően az egyik legfontosabb teendő a cég nevének kiválasztása. A hatályos szabályozás a névadás kérdéskörében szűk körben köti meg az alapítók kezét, hogy milyen cégnevet választhatnak, azonban mind a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), mind a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) tartalmaz olyan szabályokat, amelyeket figyelembe kell venni a cégnév kiválasztása során.
A cégnévvel szemben támasztott követelmények
A Ptk. a jogi személy elnevezésével szemben három lényeges követelményt fogalmaz meg. Az első és legfontosabb feltétel a névkizárólagosság, amely szerint jogi személy nevének olyan mértékben kell különböznie a korábban nyilvántartásba vett más jogi személy elnevezésétől, hogy azzal ne legyen összetéveszthető. Ha a név nem rendelkezik e megkülönböztető funkcióval, akkor alkalmatlan arra, hogy a jogi személyt, mint önálló jogalanyt elkülönítsen más jogi személyektől. Abban az esetben, ha több jogi személy nyilvántartásba vételét kérik azonos vagy összetéveszthető név alatt, a név viselésének joga azt illeti meg, aki kérelmét elsőként nyújtotta be a Cégbíróságra, vagy aki névfoglalással élt.
A második feltétel a névvalódiság, amely szerint a jogi személy neve nem kelthet a valósággal ellentétes látszatot, tehát nem lehet olyan kifejezés, amely a cég tevékenységét, illetve működését illetően megtévesztésre alkalmas. Tehát olyan tevékenységi kör nem tüntethető fel a cégnévben, melyet a cég nem folytat.
A harmadik feltétel a névszabatosság, amely nyelvi követelményeket támaszt a cégnévvel szemben. A névszabatosság követelménye szerint a vezérszón kívül a cégnévben csak magyar szavak szerepelhetnek a magyar helyesírás szabályainak megfelelően.
A cégnév kötelező tartalmi elemei
A cégnévnek a választott cégforma megnevezését, valamint legalább a vezérszót kell tartalmaznia. A cégnévben az egyes elemek sorrendje is meghatározott, a vezérszónak a cégforma előtt kell a cégnévben szerepelnie, az egyéb elemek e két elem közé helyezendők. A vezérszó funkciója, hogy elősegítse a cég azonosítását, más cégektől való megkülönböztetését. A vezérszó állhat egy szóból vagy több szóból, a vezérszó lehet rövidítés, illetve mozaikszó is, amelyet latin betűkkel kell feltüntetni. A vezérszó lehet idegen nyelvű kifejezés is, azonban a vezérszó kivételével a cégnévben szereplő egyéb kötelező, vagy lehetséges elemek csak magyar nyelven szerepelhetnek, a magyar helyesírás szabályainak megfelelően. Amennyiben a cégnévben vezérszóként idegen nyelvű szó szerepel, e szavaknak a bírói gyakorlat szerint az idegen nyelv helyesírási szabályainak meg kell felelnie. A cégnév vezérszava is lehet megtévesztő. A cégvalódiság követelményét sértik az olyan elnevezések is, amelyek a cég gazdasági életben elfoglalt súlyához, helyzetéhez képest túlzóak, hamis látszatot keltenek, alkalmasak a forgalom résztvevőinek megtévesztésére.
A cégnévben szerepelhet természetes személy neve is, azonban tilos olyan személy nevének szerepeltetése, aki a XX. századi önkényuralmi rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában vezető szerepet töltött be, továbbá olyan kifejezés vagy szervezet nevének feltüntetése, mely XX. századi önkényuralmi rendszerrel közvetlenül összefüggésbe hozható.
A cégnévben az „állami” vagy „nemzeti” kifejezés csak abban az esetben szerepelhet, ha a cégben az állam közvetlenül vagy szervezetei útján a Ptk. szerinti többségi befolyással rendelkezik, vagy a cég a külön törvény szerinti tartós állami tulajdoni körbe tartozik, továbbá akkor, ha a cég által ellátott kiemelten fontos közfeladat ellátására tekintettel a Kormány nyilvános határozatában erre engedélyt ad.
A történelem kiemelkedő személyiségének nevét kizárólag a Bölcsészettudományi Kutatóközpont engedélyével, olyan elnevezést pedig, amelyhez másnak jogi érdeke fűződik, csak a jogosult hozzájárulásával lehet a cégnévben szerepeltetni.
A bírói gyakorlat szerint a hasonló cégnevek egyértelmű megkülönböztethetősége akkor áll fenn, ha az átlagos ember, átlagos figyelem mellett első pillantásra, első olvasásra, első hallásra nem tévesztheti össze a két cégnevet.
Főszabályként a bírói gyakorlat alapján a cégnév nem felel meg a cégkizárólagosság követelményének, amennyiben
- más cégnévtől csak írásmódja tekintetében tér el,
- egy-két betű eltéréssel tér el,
- évszám feltüntetésével tér el.
Összességében tehát a cégnévnek megkülönböztethetőnek, a többi jogi személy nevéhez képest eltérőnek kell lennie olyan mértékben, hogy az ne legyen összetéveszthető másik jog személy nevével.
Források:
- a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény
- Bánki-Horváth Mária, Bodor Mária Zsuzsanna, Gál Judit, Koday Zsuzsanna, Rózsa Éva, Vezekényi Ursula: Nagykommentár a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvényhez
- https://jogaszvilag.hu/cegvilag/a-cegnev-valasztas-buktatoi/
- https://drujvary.hu/cegnev-valasztasanak-szabalyai/