Készpénzfizetés korlátai vállalkozások esetében
Az államnak kiemelt érdeke fűződik ahhoz, hogy amennyire lehet, visszaszorítsa a készpénzforgalmat, így a szabályozás folyamatosan ebbe az irányba mutat, mely állami törekvés fő indoka a feketegazdaság visszaszorítása, az átlátható pénzmozgások és az ún. kifehérített gazdaság megvalósítása.
Az elektronikus fizetés elterjedését számos intézkedés segíti, többek között az azonnali fizetési rendszer bevezetése, vagy az a szabály, melynek eredményeképpen mára már a legtöbb kiskereskedő köteles biztosítani az elektronikus fizetés lehetőségét, továbbá ezt a törekvést fedezhetjük fel a nem is olyan újkeletű pénzforgalmi számla nyitására kötelezés és a pénzforgalmi számla nyitására kötelezettek közötti készpénzfizetés korlátozására vonatkozó adójogi szabályok között is.
A hatályos adójogi szabályozás szerint, az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 114. § (3) bekezdése alapján „pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó adóköteles tevékenysége keretében más, pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak a vele vagy más jogalannyal kötött szerződés alapján, az abban meghatározott szolgáltatás vagy termékértékesítés – általános forgalmi adó felszámítása esetén az általános forgalmi adóval növelt – ellenértékeként, szerződésenként egy naptári hónapban legfeljebb másfél millió forint összegben teljesíthet készpénzfizetést.” Ez az összeg áfával együtt értendő, vagyis bruttó 1,5 millió Ft a maximum, melybe az előlegeket is bele kell számolni.
Fontos kiemelni, hogy az Art. 114. § (4) kimondja: „egy szerződés alapján teljesített készpénzfizetésnek kell tekinteni, ha kétséget kizáróan megállapítható, hogy a felek közötti jogügylet nem rendeltetésszerű joggyakorlás miatt került több szerződésben meghatározásra.” Az adóhatóság és a bíróságok ezirányú gyakorlata is egyértelművé teszi, hogy minden olyan kifizetést össze kell számítani, ahol több kifizetés ténylegesen egyazon megállapodáshoz kötődik.
A vállalkozások közötti tranzakciók tekintetében azonban elkülönítjük azokat az eseteket, amikor a vállalkozások jövedéki termékekkel kereskednek, ugyanis ezen vállalkozások főszabály szerint egyáltalán nem szerezhetnek be és nem is árusíthatnak készpénzért cserébe ilyen termékeket. Ide tartoznak például az alkoholos italok vagy a dohánytermékek, de például az üzemanyagok is. A főszabály alól ugyanakkor vannak kivételek, melyek közül is a legfontosabb, hogy a magánszemélyeknek a jövedéki engedélyes kereskedők is adhatnak el terméket készpénz ellenében.
További megkülönböztetést igényel az árukereskedők által hárommillió forintot elérő vagy azt meghaladó összegű készpénzfizetés elfogadásának esete. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (továbbiakban: Pmt.) rendelkezései értelmében az árukereskedő a hárommillió forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás készpénzben történő teljesítésekor ügyfél-átvilágítást köteles alkalmazni, s belső szabályzatot készíteni, amelyet a kereskedelmi hatóság jóváhagy és a szolgáltatót nyilvántartásba veszi. Kizárólag ezt követően fogadhat el az árukereskedő hárommillió forintot elérő vagy azt meghaladó összegű készpénzfizetést, melyet a Pmt. 65. § (6) bekezdése egyértelműen rögzít is az alábbiak szerint: „Az árukereskedő belső szabályzatának a kereskedelmi hatósághoz történő benyújtásával vállalhatja az e törvény szerinti kötelezettségek teljesítését. A kereskedelmi hatóság a belső szabályzat jóváhagyásával egyidejűleg a szolgáltatót nyilvántartásba veszi. Kizárólag a nyilvántartásban szereplő árukereskedő fogadhat el hárommillió forintot elérő vagy azt meghaladó összegű készpénzfizetést.”
A fentiekben részletezett kivételektől eltekintve főszabály szerint a vállalkozásoknak akkor van lehetőségük a készpénzfizetéssel történő teljesítésre, amennyiben betartják az Art. által felállított 1,5 millió Ft-ban maximalizált készpénzfizetési korlátot. A vállalkozást ugyanakkor e tekintetben tágan kell érteni, az Art. ugyanis pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózót említ, mely kategóriába az Art. 114. § (1) bekezdése alapján a belföldi jogi személyeken túl az áfafizetésre kötelezett magánszemélyek és az egyéni vállalkozók is beletartoznak.
A jogszabály a már ismertetett készpénzfizetési szabály megszegése esetére komoly szankciót helyez kilátásba. Az Art. 233. § (1) bekezdése szerint a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó az Art. 114. § (3) bekezdésének megsértése esetén a készpénzfizetésnek az 1,5 millió Ft-ot meghaladó része után 20% mértékű mulasztási bírságot fizet, továbbá az, aki a kifizetési szabályok megsértésével teljesített fizetés jogosultja, ha a szabálytalan fizetést elfogadja, a készpénzfizetésnek az 1,5 millió Ft-ot meghaladó része után szintén 20% mértékű mulasztási bírságot fizet. A jogalkotó tehát mind a kifizető, mind a pénzügyi teljesítést elfogadó oldaláról büntetni rendeli a korlátra vonatkozó szabály megsértését.
A mulasztási bírság jogintézményével összefüggésben elsődlegesen azt kell hangsúlyozni, hogy az adóhatóság szankcionálási gyakorlatának célja az eljárás átláthatósága, a szubjektív elemek kizárása, az egységesség érvényesülése, a jogszabályi rendelkezések betartására való ösztönzés.
A kapcsolt vállalkozások tekintetében további többletkövetelményt fogalmaz meg a jogszabály, ugyanis amennyiben a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek során kerül sor készpénzes fizetésre, akkor a kifizetés napjától számított 15 napon belül a vevő köteles az 1 millió forintot meghaladó készpénzfizetésről tájékoztatni az adóhatóságot, kivéve amennyiben a vevő vállalkozási tevékenységet nem folytató, magánszemély. A bejelentés elmulasztása szintén mulasztási bírsággal sújtható.
Jogforrások:
2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről
2017. évi LIII. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott 3002/2019. útmutató a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózók közötti másfél millió forintot meghaladó készpénzfizetés korlátozásáról
Darai Péter: A készpénzfizetésre vonatkozó adójogi szabályozás
https://ado.hu/cegvilag/fizethet-e-a-cegem-keszpenzben/