A saját üzletrész megszerzése és bevonása
A korlátolt felelősségű társaság működése során előfordulhat, hogy valamely tag üzletrésze nem másik taghoz vagy kívülálló személyhez, hanem magához a társasághoz kerül. Erre sor kerülhet például a tulajdonosi struktúra átalakítása, valamely tag kiválása vagy az üzletrész későbbi értékesítésének előkészítése érdekében.
A társaság saját üzletrészének megszerzése azonban csak a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) meghatározott feltételekkel lehetséges. A szabályozás egyaránt szolgálja a társaság tőkéjének védelmét, a hitelezők érdekeinek biztosítását és a tagsági jogok rendeltetésszerű gyakorlását.
A saját üzletrész megszerzésének feltételei
A Ptk. 3:174. § (1) bekezdése alapján a korlátolt felelősségű társaság saját üzletrészét átruházással, a taggyűlés határozata alapján szerezheti meg.
A saját üzletrész megszerzése tehát nem következhet be automatikusan. A társaság és az érintett tag között létrejövő átruházási megállapodás mellett szükség van a taggyűlés erre irányuló döntésére is.
A társaság saját üzletrészét ellenérték fejében kizárólag a törzstőkén felüli vagyonából szerezheti meg. A Ptk. 3:174. § (2) bekezdése szerinti korlátozás lényegében azt jelenti, hogy az ügylet ellenértéke nem veszélyeztetheti a társaság törzstőkéjének fedezetét.
A saját üzletrész megszerzésének további feltétele, hogy csak olyan üzletrész szerezhető meg, amelynek alapjául szolgáló törzsbetétet teljes egészében szolgáltatták [Ptk. 3:174. § (3) bek.].
A saját üzletrész mértékének korlátja
A társaság saját üzletrészeinek alapjául szolgáló törzsbetétek összege nem haladhatja meg a törzstőke 50 (ötven) százalékát [Ptk. 3:174. § (4) bek.].
A korlát számításánál nem a saját üzletrészért fizetett vételárat, hanem az üzletrész alapjául szolgáló törzsbetét összegét szükséges figyelembe venni.
A rendelkezés célja, hogy a társaság ne szerezhesse meg saját maga a törzstőke meghatározó részét. Ellenkező esetben a tagok tényleges tulajdonosi és döntési pozíciója aránytalanul csökkenhetne, miközben a társaság saját maga válna az üzletrész jogosultjává.
A saját üzletrészhez kapcsolódó tagsági jogok
A társaság a saját üzletrésze alapján tagsági jogokat nem gyakorolhat, és a saját üzletrészt a határozatképesség megállapításánál is figyelmen kívül szükséges hagyni [Ptk. 3:175. § (1) bek.].
A társaság ezért a saját üzletrész alapján
nem gyakorolhat szavazati jogot a taggyűlésen;
a saját üzletrészt a határozatképesség megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni;
nem gyakorolhatja az üzletrészhez kapcsolódó egyéb tagsági jogosultságokat.
A társaságot a saját üzletrész után osztalék sem illeti meg. A saját üzletrészre eső osztalékot az osztalékra jogosult tagok között, törzsbetéteik arányában kell felosztani [Ptk. 3:175. § (2) bek.].
A saját üzletrész tehát nem tekinthető teljes értékű, szavazati és osztalékjogokat biztosító társasági részesedésnek. A társaság azt csak átmenetileg tarthatja fenn, és köteles annak további sorsát a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően rendezni.
A saját üzletrész egy éven belüli rendezése
A társaság által ellenérték fejében megszerzett üzletrész sorsát a megszerzésétől számított egy éven belül rendezni kell [Ptk. 3:175. § (3) bek.].
A társaság e határidőn belül három lehetséges megoldás közül választhat
az üzletrészt elidegeníti;
az üzletrészt a tagoknak, törzsbetéteik arányában, térítés nélkül átadja;
az üzletrészt a törzstőke-leszállítás szabályainak alkalmazásával bevonja.
Az üzletrész bevonásának fogalma
Az üzletrész bevonása a legfőbb szerv döntése alapján történik [Ptk. 3:176. § (1) bek.].
Az üzletrész bevonásával megszűnik
az üzletrészhez kapcsolódó tagsági jogok és kötelezettségek összessége;
az üzletrész jogosultjának tagsági viszonya;
az üzletrész alapjául szolgáló törzsbetét.
A bevonás tehát nem az üzletrész tulajdonosának megváltozását eredményezi. Míg az üzletrész-átruházás esetén az üzletrész más személy tulajdonába kerül, addig bevonás esetén maga az üzletrész szűnik meg.
A Ptk. 3:176. § (2) bekezdése alapján az üzletrész bevonása esetén az üzletrész alapjául szolgáló törzsbetét összegével a törzstőkét le kell szállítani.
Az üzletrész kötelező bevonása
Az üzletrész bevonása nem kizárólag a társaság saját üzletrészének egyéves határidőn belüli rendezéséhez kapcsolódhat. A Ptk. egyes olyan eseteket is szabályoz, amikor valamely tag tagsági viszonya megszűnik, és a volt tag üzletrészének értékesítése nem vezet eredményre.
A Ptk. 3:167. §-a alapján például a tag kizárása vagy tagsági jogviszonyának más módon történő megszűnése után az üzletrész értékesítésére meghatározott eljárási szabályok az irányadóak.
Amennyiben az üzletrész árverés útján történő értékesítése sikertelen, úgy a társaság az üzletrészt bármelyik sikertelen árverést követő 30 (harminc) napon belül bevonhatja [Ptk. 3:167. § (3) bek.].
Amennyiben a tag kizárásának vagy tagsági jogviszonya megszűnésének időpontjától számított 6 (hat) hónapon belül a volt tag üzletrészét nem sikerül értékesíteni, a társaság köteles az üzletrészt bevonni [Ptk. 3:167. § (4) bek.].
Ez az eset eltér a társaság által önkéntesen megszerzett saját üzletrész bevonásától. Az előbbi esetben a bevonás a volt tag üzletrészének sikertelen értékesítéséhez kapcsolódó kötelezettség, míg az utóbbi esetben a saját üzletrész egyéves határidőn belüli rendezésének egyik lehetséges módja.
A bevonás és a törzstőke leszállítása
A bevonás következtében a társaság törzstőkéje csökken. Ezért a bevonásról szóló döntéssel együtt a törzstőke-leszállításra vonatkozó rendelkezéseket is alkalmazni kell.
A törzstőke leszállításának általános szabályait a Ptk. 3:202–3:205. §-ai tartalmazzák. A társaság a törzstőkét többek között tőkekivonás, veszteségrendezés vagy a saját tőke más elemének növelése céljából szállíthatja le [Ptk. 3:202. § (1) bek.].
Az üzletrész bevonása esetén azonban nem egyszerűen a társaság szabad elhatározásán alapuló tőkekivonásról van szó. A törzstőke-leszállítás közvetlen oka az üzletrész megszűnése, ezért a bevonásra vonatkozó speciális szabályokat a kötelező tőkeleszállítás szabályaival összhangban kell alkalmazni.
A törzstőke leszállításáról szóló határozatot az ügyvezetőnek a határozat meghozatalát követő 30 (harminc) napon belül be kell jelentenie a nyilvántartó bíróságnak és intézkednie kell a törzstőke-leszállításról szóló döntés közzétételéről [Ptk. 3:204. § (1) bek.].
A törzstőke-leszállítás cégeljárási oldalán a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) rendelkezéseit is figyelembe kell venni. A törvény a változásbejegyzési eljárásban többek között a törzstőke-leszállításhoz kapcsolódó hitelezővédelmi nyilatkozatok és okiratok benyújtását is előírja [Ctv. 50. §, valamint Ctv. 1. számú melléklet].
A hitelezők védelme
A törzstőke leszállítása a társaság vagyonának és a törzstőke összegének csökkenésével járhat, ezért a jogszabály hitelezővédelmi mechanizmusokat kapcsol hozzá.
A társaság ügyvezetésének a törzstőke-leszállítás cégbírósági bejelentésekor vizsgálnia kell, hogy fennáll-e olyan hitelezői igény, amely miatt biztosíték nyújtását teszi szükségessé. A Ctv. 1. számú melléklete rendelkezik a hitelezők részére nyújtott biztosítékokról, illetve a biztosítéknyújtási kötelezettség hiányáról szóló ügyvezetői nyilatkozat változásbejegyzési kérelemhez történő csatolásáról.
A hitelezővédelmi szabályok célja, hogy a törzstőke leszállítása ne eredményezze a társasággal szemben fennálló követelések fedezetének indokolatlan csökkenését.
A volt tag vagyoni igénye
Az üzletrész bevonása esetén a volt tag nem az üzletrész vételárára jogosult, hanem a törvényben meghatározott elszámolási szabályok szerint részesedhet a társaság saját tőkéjéből.
A Ptk. 3:176. §-ához kapcsolódó szabályok alapján a volt tagot az üzletrészéhez kapcsolódó vagyoni értéknek megfelelő elszámolás illeti meg. Ennek meghatározásakor nem feltétlenül az üzletrész névértéke az irányadó, hanem a társaság vagyoni helyzetét és az üzletrészhez kapcsolódó részesedési arányt is figyelembe kell venni.
Az elszámolás pontos módja függhet attól is, hogy az üzletrész bevonására milyen jogcímen és milyen körülmények között került sor. Ezért a bevonásról szóló taggyűlési határozatban és a kapcsolódó dokumentációban célszerű az elszámolás alapját és módszerét is egyértelműen rögzíteni.
Az előkészítés főbb szempontjai
A saját üzletrész megszerzését vagy bevonását mgelőzően legalább az alábbi kérdéseket indokolt megvizsgálni:
teljes egészében szolgáltatták-e az üzletrész alapjául szolgáló törzsbetétet;
rendelkezik-e a társaság a saját üzletrész megszerzéséhez szükséges törzstőkén felüli vagyonnal;
nem haladja-e meg a saját üzletrészek alapjául szolgáló törzsbetétek összege a törzstőke 50 százalékát;
meghozták-e a szükséges taggyűlési határozatot;
tartalmaz-e a társasági szerződés az üzletrész átruházására vonatkozó korlátozást;
fennáll-e elővásárlási jog vagy más, az üzletrész átruházását érintő társasági jogi jogosultság;
terheli-e az üzletrészt zálogjog, végrehajtási jog vagy más harmadik személy egyéb joga;
milyen értéken indokolt az üzletrész megszerzése vagy az elszámolás;
mikor jár le az üzletrész megszerzésétől számított egyéves határidő;
az üzletrész értékesítése vagy bevonása szolgálja-e jobban a társaság gazdasági érdekeit;
szükséges-e a társasági szerződés módosítása;
milyen cégbírósági és hitelezővédelmi intézkedések szükségesek;
milyen számviteli és adózási követekzményekkel jár az ügylet.
Összegzés
A Kft. saját üzletrészének megszerzése kizárólag átruházás útján, a taggyűlés határozata alapján, a társaság törzstőkén felüli vagyonának terhére kerülhet sor. További feltétel, hogy az üzletrész alapjául szolgáló törzsbetétet teljes egészében szolgáltassák, és a saját üzletrészekhez kapcsolódó törzsbetétek együttes összege ne haladja meg a törzstőke 50 (ötven) százalékát [Ptk. 3:174. §].
A saját üzletrész alapján a társaság tagsági jogokat nem gyakorolhat, az ellenérték fejében megszerzett üzletrészt főszabály szerint 1 (egy) éven belül el kell idegenítenie, a tagoknak térítés nélkül át kell adnia vagy be kell vonnia [Ptk. 3:175. §].
Az üzletrész bevonása az üzletrész és az ahhoz kapcsolódó tagsági jogok és kötelezettségek megszűnését eredményezi, továbbá az üzletrész alapjául szolgáló törzsbetét összegével a törzstőkét le kell szállítani [Ptk. 3:176. §]. A tagsági jogviszony megszűnésének egyes eseteiben a társaság köteles az üzletrészt bevonni, amennyiben annak értékesítésére a törvényben meghatározott határidőn belül nem kerül sor [Ptk. 3:167. §].
A konkrét ügylet jogszerű lebonyolításához ezért az üzletrész-átruházási megállapodás mellett szükséges a taggyűlési határozatok, a társasági szerződés rendelkezései, az esetleges törzstőke-leszállítási eljárás, a cégbírósági változásbejegyzés, valamint a kapcsolódó elszámolási kérdések együttes vizsgálata szükséges.
Források:
a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, különösen a 3:167. §, 3:174–3:176. § és 3:202–3:205. §.
a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény, különösen az 1. §, az 50. § és az 1. számú melléklet.
a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, különösen a saját üzletrésszel és annak bevonásával kapcsolatos elszámolási rendelkezések.