A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv főbb rendelkezéseinek összefoglalója
Bevezetés
Az
építőiparban nem ritka eset, amikor a vállalkozó és a megrendelő nem tud közös nevezőre
jutni egy vitás teljesítéssel kapcsolatban, illetve a feleket elriasztja a
jogérvényesítés hosszadalmas időtartama és kiszámíthatatlan költségvonzata. Attól
függően, hogy a vitás kérdés a kivitelezési folyamat mely szintjén elhelyezkedő
feleket érinti, annak következményei az alvállalkozói körben is
jelentkezhetnek, különösen a lánctartozások kialakulása révén. Az építőipari
lánctartozások megelőzése és egy gyorsabb eljárás lefolytatása érdekében a
jogalkotó megalkotta az építmények tervezésével és kivitelezésével
kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes
törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a
késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV.
törvényt (a továbbiakban: „Tszszt.”).
A
Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (a továbbiakban: „Szerv”)
eljárásának legfőbb célja az elhúzódó elszámolási viták rendezésének
felgyorsítása.
A Tszszt.
meghatározza azokat az eseteket, amelyekben a felek a Szervhez fordulhatnak. Ebből
következően az a jogkereső fél (megrendelő, tervező, kivitelező vagy
alvállalkozó) jogosult a Szervhez fordulni, akinek kizárólag az
építészeti-műszaki tervezési, kivitelezési szerződés építőipari teljesítéséből
eredő olyan követelése van, amelyben a teljesítési igazolás kiadása nem történt
meg, a kiadása vitás, vagy a teljesítési igazolás kiadásra került, de a
kifizetés nem történt meg, vagy az ezekhez kapcsolódó szerződést biztosító
mellékkötelezettségek – garancia, zálogjog és kezesség – érvényesítésének
tárgyában vita van a szerződő felek között. Gyakori példája ennek az, amikor a megrendelő
egy vitás teljesítéssel kapcsolatban érvényesíteni kívánja a bankgaranciát,
viszont a vállalkozó ezt jogszerűtlennek tartja, a Szervhez fordul és az
eljárás befejezéséig a bank jogszerűen nem teljesíti a megrendelő kérését.
Fontos
kiemelni, hogy semmis az a szerződéses kikötés, amely a Szerv eljárását
kizárja, korlátozza, vagy a Szerv eljárásának kezdeményezéséhez negatív
jogkövetkezményt fűz. Továbbá a Szerv eljárásának igénybevételét a feleknek nem
szükséges a szerződésben kikötni.
Teljesítésigazolási Szakértői Szerv
A Szerv
független szervezetként a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működik. A
Szervet a vezető irányítja és képviseli, akadályoztatása vagy a tisztség
betöltetlensége esetén pedig a vezetőhelyettes látja el feladatait. A Szerv
tagja az az igazságügyi szakértő és az az építési műszaki ellenőr, aki a Magyar
Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar Építész Kamara, a Magyar Mérnöki Kamara,
és a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara bevonásával kialakított véleményező
bizottság által meghirdetett pályázati kiírásnak megfelelt, és akit – a
bizottság véleményének meghallgatása mellett – az építésgazdaságért felelős
miniszter az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével kinevezett.
A Szakértői Tanács és Díjazás
Az ügyeket
főszabályként egy 3 (három) fős szakértői tanács bírálja el, viszont
kivételes esetben a szakértői tanács 2 (kettő) főből is állhat. Az
ügyben eljáró szakértői tanács 3 (három) tagját és közülük a szakértői
tanács elnökét a Szerv vezetője jelöli ki a vizsgálandó építészeti-műszaki
tervezési, illetve az építőipari kivitelezési munka szakterületének megfelelő
tagok közül. A szakértői tanács elnökének kizárólag igazságügyi szakértő jelölhető
ki. Az adott ügy kapcsán a szakértői tanács tagjaként nem járhat el, aki a
polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban „Pp.”)
szerint, mint szakértő sem járhatna el. A szakértői tanács tagjai független
szakértőként járnak el.
A
szakértői vélemény jogszabályban meghatározott díjazás ellenében kérhető. A
szakértői díj a kérelmező által megjelölt vitatott bruttó érték 3 (három)
%-a, de legkevesebb bruttó 200.000, -Ft, azaz kettőszázezer
forint, és nem haladhatja meg a bruttó 2.000.000, - Ft, azaz kettőmillió
forintot. A szakértői díj a Szervet illeti, amely a szakértői tanács tagjai
között akképpen oszlik meg, hogy az elnököt a díj 50 (ötven) %-a, míg a
tagokat egyenként
25–25 (huszonöt-huszonöt) %-a illeti meg. Amennyiben a szakértői tanács
tagjai az eljárás végső határidejét túllépik, a szakértői díj mértéke a
késedelemmel érintett időszakban munkanaponként az eredeti díj 10 (tíz)
%-ával csökken.
A Szerv eljárásának megindítása
A Szerv
eljárása a szakértői vélemény elkészítéséből, és amennyiben a felek a szakértői
vélemény birtokában nem tudnak megegyezni, úgy a Szerv szakvéleményére
alapított perből áll.
Fontos
kitétel, hogy a Szerv eljárása írásbeli szerződés esetén indítható. A Szerv
eljárása az építészeti-műszaki tervezési, kivitelezési szerződésben
meghatározott helyszín szerint illetékes területi kereskedelmi és
iparkamaránál, vagy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál kezdeményezhető. A
kérelmet kizárólag elektronikus formában a Szerv kérelem befogadási
rendszerének online felületén lehet beadni az űrlap kitöltésével és vitás
teljesítéshez kapcsolódó dokumentumok csatolásával. Az online felület elérhetősége:
https://www.mkik-tszsz.hu/hu/
A Szerv
szakvéleményét a kérelemnek – hiánypótlás esetén azok pótlásának – a Szervhez
való beérkezését követő naptól számított 30 (harminc) napon belül bocsátja
ki. A Szerv vezetője – ha az ügy különös bonyolultsága indokolja – a határidőt 1
(egy) alkalommal, legfeljebb 30 (harminc) nappal
meghosszabbíthatja; a meghosszabbításról legkésőbb a határidő lejártakor
értesíti az eljárásban érintett felet.
A Szakvélemény Tárgya
A Szerv a
szerződés teljesítését vizsgálja, és amire vonatkozóan szakvéleményt vagy
kivonatot ad ki, amely alapján megállapítható, hogy a szerződés teljesítése
megtörtént-e, vagy esetleg nem a szerződésnek megfelelő módon történt meg, és a
teljesítésért járó ellenérték kifizetése – adott esetben a szerződést biztosító
mellékkötelezettség érvényesítése – milyen összegben indokolt.
A
szakvélemény a következő kérdések tárgyában készül:
a) a szerződés műszaki tartalma szerint a vállalkozót
(alvállalkozót) terhelő munkák leírása,
b) az a) pont szerinti munkák közül a teljes bizonyossággal
megállapíthatóan teljesített munkák mennyiségének és a szerződésben
meghatározott, az alapvető követelmények teljesülését szolgáló minőségének
meghatározása,
c) az a) pont szerinti munkák közül a teljes bizonyossággal
megállapíthatóan el nem végzett munkák meghatározása, és
d) a b) és c) pont szerinti munkáknak a szerződés szerinti
költségvetési tételek, vagy az átalánydíj arányos részének alapulvételével
meghatározott értéke.
Ha a fél a
Szerv szakvéleményét a szerződést biztosító mellékkötelezettsége
érvényesítésének vizsgálatához kapcsolódóan kéri,
a) az eljárást kezdeményező fél a biztosítékot nyújtó személyt
erről értesíti, és egyben gondoskodik a szerződést biztosító
mellékkötelezettséget keletkeztető jogviszony időbeli hatályának
meghosszabbításáról,
b) a mellékkötelezett a Szerv szakvélemény-kivonatának közléséig a
polgári törvénykönyv szóló 2013. V. törvény (a továbbiakban: „Ptk.”)
6:153. § szerinti kötelezetti késedelembe nem esik. Ez azt jelenti, hogy a
mellékkötelezett a szakvélemény-kivonat közléséig jogszerűen nem teljesít és
vele szemben hátrányos jogkövetkezmények nem alkalmazhatók.
Amennyiben
a Szerv véleménye alapján a szerződést biztosító mellékkötelezettség
érvényesítése nem indokolt,
a) a garanciát vállaló pénzügyi intézmény vagy biztosító a
garanciaszerződésben foglalt fizetési kötelezettségét nem köteles teljesíteni,
b) a zálogjog a Ptk.-ban írt egyik módon sem érvényesíthető,
c) a kezes a kötelezett helyett való teljesítésre vállalt
kötelezettségét nem köteles teljesíteni.
A fenti
esetekben mellékkötelezettre a Ptk. 6:183. §-ában foglalt teljesítés
megtagadására vonatkozó szabályai nem alkalmazhatók, mivel a mellékkötelezett a
Szerv szakvéleményére alapítva nem teljesít.
Ha a Szerv
szakvéleménye alapján a mellékkötelezettség érvényesítése csak részben
indokolt, úgy a mellékkötelezett az indokoltság mértékéig teljesít.
A Szakvélemény Elkészítése
A
szakértői tanács a szakvélemény elkészítéséhez szükséges vizsgálatot főszabályként
a kivitelezés helyszínén végzi el, kivéve, ha az eljárásban a felek írásban
egybehangzóan nyilatkoznak arról, hogy
a) a kérelemmel érintett teljesítés elbontásra került, vagy
b) a teljesítés szerződésszerűen megtörtént.
A
szakértői vizsgálatról jegyzőkönyvet kell készíteni. Az eljáró tanács
ügyintézési határidejébe a laboratóriumi vizsgálat időtartama nem számít bele.
Laboratóriumi vizsgálat vonatkozhat anyagminőség ellenőrzésére.
A
szakértői tanács tagja a szakértői vizsgálat keretében jogosult a kivitelezés
helyszínéül szolgáló ingatlanba belépni. A szakértői vizsgálaton a szerződő
felek és a kivitelezés helyszínéül szolgáló ingatlan birtokosa jelen lehetnek.
Ha az
ingatlan birtokosa nem tesz eleget a helyszín biztosítási kötelezettségének, a
szakértői tanács ezt a jegyzőkönyvben rögzíti, és a fél kérelmére kezdeményezi
a helyszíni vizsgálat rendőrségi közreműködéssel történő megtartását. A
rendőrség a vonatkozó jogszabályok szerint biztosítja a vizsgálat biztonságos
lefolytatását. Ilyen eset lehet például, ha az alperes a munkát követően
alaptalanul tagadja meg a felperes kifizetését, és nem teszi lehetővé a
vizsgálatot.
A
benyújtott iratok – és helyszíni szemle tartása esetén a szemle jegyzőkönyve –
alapján a szakértői tanács szakértői véleményt állít ki, amelyet a szakértői
tanács zárt ülésen, szótöbbséggel alakít ki. A szakértői tanács a
szakértői véleményt írásban terjeszti elő és megküldi a szerződő felek részére.
Ha a fél a
Szerv szakvéleményét a szerződést biztosító mellékkötelezettség
érvényesítésének vizsgálatához kapcsolódóan kéri, a Szerv a biztosítékot nyújtó
személy részére megküldi a szakértői vélemény kivonatát.
A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapított per
Amennyiben
a feleknek nem sikerült egyezséget kötniük a Szerv szakértői véleményének
birtokában, úgy a felek jogosultak a Szerv szakvéleményére alapított per megindítására,
amely perben a felperes az érvényesíteni kívánt jog alapjául a Szerv
szakvéleményére hivatkozik.
A perben
kizárólag olyan követelés érvényesíthető, amelyre a Szerv szakvéleménye
kiterjed. A Szerv a perben soron kívül jár el és a jogi képviselet kötelező.
Ha a
perben érvényesíteni kívánt díjkövetelés összegéhez igazodó pertárgyérték a 3.000.000,
-Ft, azaz hárommillió forintot nem haladja meg, ezen körülmény nem akadálya
annak, hogy a felperes igényét – a fizetési meghagyásos eljárás mellőzésével –
közvetlenül perben érvényesítse, ellenben a rendes bíróságok esetében, ahol
előfeltétel a sikertelen fizetési meghagyásos eljárás, tekintettel a Pp. 255.
§-ára.
A
keresetlevelet a Szerv szakvéleményének kézbesítésétől számított 60 (hatvan)
napon belül kell benyújtani. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak
nincs helye, és a pert az általános szabályok szerint kell lefolytatni, viszont
az alábbi rendelkezéseket ebben az esetben is alkalmazni kell:
a) A Szerv szakvéleménye a perben ugyanolyan bizonyító erejű, mint
a bíróság által kirendelt szakértő szakvéleménye, viszont a Szerv eljárásában a
szakértők kizárólag műszaki kérdéseket vizsgálnak. A felek a közöttük
esetlegesen felmerülő szerződéses jogviták (mint például a kötbérrel és
kamattal kapcsolatos igényeket) tekintetében nem foglalnak állást.
b) A bíróság megidézheti a szakértői tanács elnökét és tagjait;
rájuk a kirendelt szakértőkre vonatkozó Pp. szabályok érvényesek, mint például
a bizonyítási eljárás során a bíróság kérdéseket tehet fel a szakvéleménnyel
kapcsolatban, vagy a költségigény esetében a szakértői tanács elnökét és
tagjait a tárgyaláson történő megjelenésért jelenléti díj, az utazással
eltöltött időre felszámított óradíj és utazási költségtérítés illeti meg.
c) A Szerv vezetője és helyettese más szakértőként a perben akkor
sem járhat el, ha nem vettek részt az adott szakértői tanács munkájában.
Az
írásbeli ellenkérelem, illetve a viszontkeresetlevél, válaszirat,
viszontválasz, beszámítást tartalmazó irat előterjesztésére vonatkozó határidő 15
(tizenöt) nap, amelyet a bíróság kivételesen legfeljebb 15 (tizenöt)
nappal hosszabbíthat meg. Összehasonlítva a Pp.-ben meghatározott
határidőkkel, amelyben az alperes részéről a kereset közlésétől számított 45
(negyvenöt) napon belül, illetve a bíróság által az ellenkérelem
előterjesztésére meghosszabbított határidőn belül nyújtható be. A felperes
részéről a keresettel szembeni írásbeli ellenkérelem, illetve a
viszontkeresetlevél, keresettel szembeni beszámítás vele történő közlésétől
számított 30 (harminc) napon belül nyújtható be.
A
keresetlevélhez – a Pp.-ben meghatározott mellékleteken túl – csatolni kell a
Szerv szakvéleményét, az annak kézbesítési időpontját igazoló okiratot. Ezek
csatolásának elmaradása esetén a bíróság a keresetlevelet – hiánypótlási
felhívás kiadása nélkül – visszautasítja.
A bíróság
kérelemre – a rendelkezésre álló iratok alapján, a felek meghallgatása nélkül –
ideiglenes intézkedéssel elrendeli a kereseti kérelemben (viszontkeresetben),
illetve az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben foglalt azon összeg bírósági
teljesítési letétbe helyezését, amely a Szerv szakvéleménye szerint teljes
bizonyossággal megállapíthatóan teljesített tervezési, építési és kivitelezési
munkák szerződés szerinti értéke. Az ideiglenes intézkedés elrendelése
biztosítékadáshoz nem köthető.
A
tárgyalási időköz 8 (nyolc) nap, a tárgyalás kitűzésére vonatkozó
határidő 2 (kettő) hónap. A Pp. vonatkozó rendelkezéseivel
összehasonlítva a perfelvételi tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy az idézésnek a
felek részére történő kézbesítése a tárgyalás napját legalább 15 (tizenöt)
nappal megelőzze. Amennyiben Pp. eltérően nem rendelkezik, a tárgyalást –
ideértve a folytatólagos tárgyalást is – úgy kell kitűzni, hogy az az Pp.
szerint kitűzésre okot adó perbeli cselekménytől számított legkésőbb 4
(négy) hónapon belül megtartható legyen.
Az
ítéletet fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak kell nyilvánítani a
szerződés teljesítéséből eredő díjkövetelés kifizetésére kötelező részében, ha az a
Szerv szakvéleményében meghatározott összeget (részben vagy egészben) mint
pénzbeli marasztalást tartalmazza.
A Szerv
szakvéleménye választottbírósági eljárásban is felhasználható. Ha a felek
vállalkozási szerződésükben vagy önálló választottbírósági megállapodásukban
választottbíróság kizárólagos döntésének vetik alá magukat, a választottbíróság
eljárását kezdeményező fél a keresetlevélhez a Szerv szakvéleményét is
csatolja. A választottbíróság a szakvéleményt a bizonyítékok körében mérlegeli,
szükség szerint a szakértői tanács elnökét vagy tagját a tárgyaláson
meghallgatja.
Összegzés
A Szerv
eljárása számos előnyt biztosít a jogkereső felek számára, mint például:
- az ítéletet fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak kell
nyilvánítani a szerződés teljesítéséből eredő díjkövetelés megfizetésére
kötelező részében, ha az a Szerv szakvéleményében meghatározott összeget
(részben vagy egészben) mint pénzbeli marasztalást tartalmazza,
- az eljárás olcsóbb és gyorsabb,
- 3.000.000, - Ft, azaz hárommillió forint alatti
pertárgyértékű ügyeknél nem feltétel a fizetési meghagyási eljárás
sikertelensége,
- egyezségkötés lehetősége: A szakvélemény alapul szolgálhat a
felek közötti egyezségkötéshez, ami akár a bírósági eljárás elkerülését is
eredményezheti.
Viszont az
előnyök mellett a Szerv eljárásának az alábbi hátrányai vannak:
- kizárólag olyan követelés érvényesíthető, amelyre a Szerv
szakvéleménye kiterjed,
- jogi képviselet kötelező az ügy bonyolultságára tekintet nélkül,
- a Szerv szakvéleménye kizárólag műszaki kérdéseket vizsgál.
Végezetül
megállapítható, hogy amennyiben a vitás kérdés a Szerv hatáskörébe tartozik, a
felek számára célszerű megfontolni az eljárás igénybevételét, mivel annak
gyorsasága, a szakértői alapú döntéshozatal és költséghatékonyság jelentősen
felgyorsíthatja az igényérvényesítést.
Források:
a polgári törvénykönyv szóló 2013. V. törvény
a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény
az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes
viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az
építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes
fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvény
az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény
a Teljesítésigazolási Szakértői Szervvel kapcsolatos egyes
kérdésekről szóló 236/2013. (VI. 30.) kormányrendelet
https://mkik.hu/udvozoljuk-a-teljesitesigazolasi-szakertoi-szerv-honlapjan