2019. november 23. napján került nyilvánosságra az Igazságügyi Minisztérium törvényjavaslata, melynek értelmében a Kúria esetjogát a jogforrási hierarchia részévé kívánja tenni a jogalkotó.
Megjegyzendő, hogy “Az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról” szóló törvényjavaslat ugyanakkor lehetővé teszi az eltérést a Kúria jogértelmezésétől, ha az az ügy körülményei vagy az alaptörvénnyel való összhang érdekében szükséges.
Így tehát a fenti törvényjavaslat nem jelenti a precedens-jog mindent felülíró beszivárgását a kontinentális magyar jogrendszerbe, ugyanakkor a Kúria új jogegységesítő eszközrendszere alapjaiban meg fogja változtatni a jogászi gondolkodást, hiszen egy sajátos nyitást jelent a precedens-alapú angolszász jog irányába.
A javaslat szerint az eltérést a Kúriai joggyakorlattól az eljáró bíró köteles lesz minden esetben külön indokolni. A bíró az adott ügyben dönthet úgy, hogy nem követi a Kúria esetjogát, ugyanakkor erre a bíróságnak meggyőző érveket kell szolgáltatnia.
Az eltérés megalapozottságának vitatását ugyanakkor lehetővé kell tenni a felek számára, amire elsősorban a büntető, a polgári és a közigazgatási perrendtartásokról szóló törvényekben biztosított rendes és rendkívüli jogorvoslati eszközök alkalmasak. Arra az esetre, ha a feleknek már nem áll rendelkezésre jogorvoslati eszköz, mert azokat vagy már korábban kimerítették, vagy ilyen eszköz igénybevétele az adott eljárásban kizárt, a törvényjavaslat új jogorvoslati eszközként biztosítja a jogegységi panaszt. A jogegységi panasz eljárásban a Kúria bíráiból álló, az ügyelosztási rendben meghatározott összetételű panasztanácsok járnának el kizárólag a felek valamelyikének jogorvoslati indítványára kontradiktórius eljárásban.
Összességében megállapítható, hogy a fenti rendelkezés eredményeként várható elmozdulás a precedensjogon alapuló jogalkalmazás irányába egy rendkívül érdekes és szerteágazó, dinamikus változást vetít előre mind a jogász társadalom teljes egésze számára.