A 2019/1023 európai parlamenti és tanácsi irányelvet (Szerkezetalakítási Irányelv) a jogalkotó a 2021. július 01. napján hatályba lépett szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módossításáról szóló 2021. évi LXIV. törvénnyel (a továbbiakban: Törvény) ültette át a magyar jogba. A Törvény indokolása alapján a szabályozás célja, hogy a vállalkozások gazdasági tevékenysége azok pénzügyi nehézségei, a fizetésképtelenné válásának valószínűsége esetén is fennmaradjon, azaz a szabályozás megoldást nyújtson a fizetésképtelenség határára sodródott vállalkozások pénzügyi nehézségei korai kezelésére, fizetőképességük helyreállítására.
A Törvény 6. §-a a következők szerint határozza meg a szerkezetátalakítás célját: „A szerkezetátalakítás célja, hogy az adós egyes hitelezőivel vagy valamennyi hitelezőjével olyan szerkezetátalakítási tervet fogadjon el és hajtson végre, amellyel megelőzhető az adós jövőbeli fizetésképtelensége, illetve biztosítható a működőképessége.”
Fontos hangsúlyozni, hogy egy új, fizetésképtelenséget megelőző eljárásról van szó. Ezt támasztják alá a Törvény 7. §-ában tételesen felsorolt kizáró okok is, így többek között az adóssal szemben már folyamatban lévő csődeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolás.
A szerkezetátalakítás elhatározásáról és annak kezdő napjáról az adós döntéshozó szerve határoz azzal, hogy az adós a szerkezetátalakításról hozott határozatának meghozatalát követő 5 napon belül köteles kérni a szerkezetátalakítási eljárást az eljárásra kizárólagos illetékességgel rendelkező Fővárosi Törvényszéktől. A Törvény azt is tartalmazza, hogy a döntéshez a szavazatok legalább háromnegyedes többsége szükséges, kimondva, hogy semmis a létesítő okirat olyan rendelkezése, amely ennél alacsonyabb szavazati arányt ír elő.
Az eljárás során az adós vezető tisztségviselőjének a Törvény 12. § (2) bekezdésében meghatározott adattartalommal (pl.: adós vagyoni és pénzügyi helyzete, a fizetésképtelenné válás valószínűségét alátámasztó tények, érintett hitelezői követelések, szerkezetátalakítás szükségességét alátámasztó szempontok stb.) előterjesztést szükséges készítenie.
Az adós a szerkezetátalakítási eljárás megindítása iránti kérelmével együtt szerkezetátalakítási szakértő kijelölését, illetve moratórium elrendelését is kérelmezheti.
Az eljárás során az adós nyilvántartásba veszi, és hitelezői osztályokba sorolja az érintett hitelezők általa ismert követeléseit.
A szerkezetátalakítási eljárás, mint nemperes eljárás során a jogi képviselet kötelező.
A szerkezetátalakítás bírósági megindítása iránti kérelem kötelező adattartamát a Törvény 22. §-a állapítja meg. Abban az esetben, ha a kérelem visszautasításának nincs helye, a bíróság felhívja az érintett hitelezőket, hogy a végzésének kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül előterjesztett beadványukkal vitathatják, hogy az adós fizetésképtelenné válásának valószínűsége és ezáltal a szerkezetátalakítási eljárás megindításának a feltétele fennáll.
A bíróság az érintett hitelező által előterjesztett beadványt azzal a felhívással küldi meg az adósnak, hogy a beadványban foglaltakkal kapcsolatosan 5 munkanapon belül tegyen nyilatkozatot, és az azt alátámasztó bizonyítékait csatolja. Amennyiben az adós a kérelméhez csatolja valamennyi érintett hitelezőnek a szerkezetátalakítási eljárás megindításához való hozzájáruló nyilatkozatát, úgy ezen eljárásra nincs szükség.
Az eljárásban okirati bizonyításnak van helye: a bíróság a felek által rendelkezésre bocsátott okiratok alapján dönt, egyéb bizonyítást nem folytat le.
Ahogy azt fentebb hivatkoztuk, az új eljárás célja a fizetőképességet helyreállító és a jövőbeli működést biztosító szerkezetátalakítási terv elfogadása, amely tervre vonatkozó tárgyalás és határozathozatal történhet személyes megjelenést igénylő szerkezetátalakítási hitelezői ülésen vagy ülés tartása nélküli döntéshozatallal is.
Az adós a szerkezetátalakítási tervet az érintett hitelezőkkel egyezteti és a tárgyalások lezárását követően a szerkezetátalakítási tervet a szavazati joggal rendelkező érintett hitelezők számára határozathozatalra bocsátja. Határozathozatalra olyan szerkezetátalakítási terv tervezete bocsátható, amelyet az adós döntéshozó szerve elfogadott.
A Törvény az 56-57. §-ban lefektetett szabályok szerint a nemmel szavazó hitelezőknek, továbbá a tőketulajdonosoknak lehetőséget biztosít arra, hogy a szerkezetátalakítási terv bírósági jóváhagyására irányuló eljárásban úgynevezett elleniratot nyújtsanak be a bíróságnak.
Az adós az elfogadott szerkezetátalakítási tervet az elfogadásának napját követő 5 napon belül jóváhagyásra benyújtja a bírósághoz, aki a terv jóváhagyása tárgyában az ellenirat beérkezésétől vagy az ellenirat benyújtására adott határidő eredménytelen lejártától számított 30 munkanapon belül dönt.
Abban az esetben, ha a szerkezetátalakítási tervet nem minden hitelezői osztály fogadná el, a törvény a 62. §-ban szabályozza a hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezséget is.
Az eljárással kapcsolatban felmerülő jogorvoslati lehetőségek közül a Törvény kizárja a szerkezetátalakítási terv jóváhagyása tárgyában hozott jogerős végzés elleni perújítás, valamint felülvizsgálat lehetőségét.
Forrás: 2021. évi LXIV. törvény