Híreink

Kockázatokkal érkezik a vállalati fúziók egyszerűbb elbírálása

Kockázatokkal érkezik a vállalati fúziók egyszerűbb elbírálása

Az összefonódások új szabályozása

Alapjaiban változik meg 2017. január 15-től a vállalati összefonódások, vagyis a fúziók szabályozása Magyarországon. A versenytörvény módosításával a jövőben 8 napon belül jóváhagyhatnak egy tranzakciót és 1 milliárd forintra emelkedik a fúzió bejelentési kötelezettség küszöbértéke.

Az új szabályozás eredményeként az érintett vállalatok viszont akár hajnali rajtaütésekre is számíthatnak.

Az Országgyűlés tavaly decemberben fogadta el a versenytörvény módosítását, amely látványos változást hozott a vállalati összefonódások szabályozásában.

Az eddigi jogszabály szerint, ha egy fúzió elérte a versenytörvényben meghatározott árbevételi küszöbértéket, a feleknek a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) engedélyét kellett kérniük a tranzakció végrehajtásához. A jövőben ez az engedélykérési kötelezettség megszűnik, csupán egy bejelentési kötelezettségnek kell eleget tenni, azonban bizonyos tranzakciókhoz továbbra is a GVH előzetes jóváhagyása szükséges.

Amennyiben egy összefonódás egyértelműen nem vet fel versenyjogi problémát, a jogszabályváltozás 2017-től gyorsított eljárás keretében lehetővé teszi, hogy a GVH a csökkentett, 1 millió forintos eljárási díj megfizetése után a jelenlegi 30 napos határidő helyett, akár 8 napon belül lezárhassa az eljárást. A módosítással az eljárás megkezdése előtti, úgynevezett “prenotifikációs” szakasz jelentősége is felértékelődik. A folyamat keretében a vállalkozások, tanácsadóik közreműködésével, informális egyeztetéseket folytathatnak a GVH-val annak érdekében, hogy a bejelentési űrlapot a lehető legpontosabb adatokkal kitöltve nyújtsák be, ezáltal megkönnyítve a hatóság munkáját és felgyorsítva az eljárás lezárását.

Korábban egy tranzakció akkor számított engedélykötelesnek, ha az összefonódó vállalkozáscsoportok között volt legalább két olyan, amelynek előző évi nettó árbevétele meghaladta az 500 millió forintot (alsó küszöbérték), valamint az összefonódó vállalkozáscsoportok együttes előző évi nettó árbevétele meghaladta a 15 milliárd forintot (felső küszöbérték). Az új szabályozás az alsó küszöbértéket a duplájára, 1 milliárd forintra emeli, így sok olyan tranzakció mentesülhet a bejelentési kötelezettség alól, ahol egy nagyobb méretű pénzügyi vagy stratégiai befektető vásárol fel egy kisebb vállalkozást vagy kkv-t. A bejelentés-köteles tranzakciók köre azáltal is szűkülhet, hogy a jövőben a magyar vállalkozásoknak is csak a magyarországi árbevételét kell figyelembe venni a küszöbértékek szempontjából.

Az úgynevezett “nyilvánvalósági” szabály bevezetésével ugyanakkor a GVH-nak lehetősége nyílik olyan tranzakciók vizsgálatára és akár megtiltására is, amelyek bár nem érik el a küszöbértékeket, azonban a két összefonódó vállalkozáscsoport előző évi együttes nettó árbevétele meghaladja az 5 milliárd forintot. A nyilvánvalósági szabály alkalmazásának feltétele, hogy egy adott tranzakció esetében nem nyilvánvaló, hogy az nem csökkenti jelentős mértékben a versenyt.

Forrás: Jogi Fórum