Gondolatok a kisvállalati adózásról

Az idei évben ismét felmerülhet a gazdasági élet szereplőiben a kisvállalati adózás (a továbbiakban: KIVA) választási lehetősége, tekintettel arra, hogy mértéke korábban az adóalap 16%-a volt, majd lecsökkentették 13%-ra, viszont 2020. január 1-től az adóalap tovább csökkent és 12%-ra módosult.

KIVA egy egyszerűsített adónem fajta, amelynek célja, hogy kiváltson három másik, a vállalkozások által fizetendő adónemet:

  • a szociális hozzájárulási adót,
  • a szakképzési hozzájárulást, és
  • a társasági adót.

A kisvállalati adó alapja a jóváhagyott osztalék és a tőkeműveletek eredménye, valamint egyes további módosító tételek egyenlege, növelve a személyi jellegű kifizetésekkel, de legalább a személyi jellegű kifizetések összege. A módosító tételek az adóalap védelmét, illetve egyazon jövedelem kétszeres adóztatásának elkerülését szolgálják.

 

 

A kisvállalati adó választására jogosultak köre

A Katv. alapján a kisvállalati adó alanya lehet:

  • az egyéni cég,
  • a közkereseti társaság,
  • a betéti társaság,
  • a korlátolt felelősségű társaság,
  • a zártkörűen működő részvénytársaság,
  • a szövetkezet és a lakásszövetkezet,
  • az erdőbirtokossági társulat,
  • a végrehajtó iroda,
  • az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda,
  • a szabadalmi ügyvivői iroda,
  • a külföldi vállalkozó,
  • a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy,

A fentiekben meghatározott személy az adóévre akkor választhatja a kisvállalati adó szerinti adózást, ha

  • az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben (azaz abban az adóévben, amely a kisvállalati adóalanyiság alkalmazásának első adóévét megelőzi) várhatóan nem haladja meg az 50 főt;
  • az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg az 1 milliárd forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 1 milliárd forint időarányos részét;
  • az adóévet megelőző két naptári évben adószámát az állami adó- és vámhatóság véglegesen (jogerősen) nem törölte;
  • üzleti évének mérlegforduló napja december 31.;
  • az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg az 1 milliárd forintot;
  • ellenőrzött külföldi társasággal az adóévet megelőző adóévben nem rendelkezik;
  • az az összeg, amellyel az adózó vállalkozási tevékenysége érdekében felmerült, Tao. tv. szerinti finanszírozási költségei meghaladják az adózó adóköteles kamatbevételeit és a gazdasági értelemben azzal egyenértékűnek tekintendő adóköteles bevételeit, az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg a 939 810 000 forintot.

Az állományi létszám és bevételi határok számítása során a kapcsolt vállalkozások átlagos statisztikai állományi létszámát és bevételét együttesen, az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján kell figyelembe venni.

Kinek érdemes a kisvállalati adót választania?

Megfontolandó megvizsgálni a kisvállalati adóra való áttérés lehetőségét azon jogosult vállalkozások esetében, amelyeknél a személyi jellegű kifizetések jellemzően meghaladják a vállalkozás nyereségét, illetve amelyek a nyereségük visszaforgatásával, vagy tőke bevonásával jelentős fejlesztések végrehajtását tervezik. Felhívjuk a figyelmet azonban arra, hogy kisvállalati adó alanyai részéről nincs szakképzési hozzájárulási fizetési kötelezettség, így részükről a kötelezettség gyakorlati képzéssel történő teljesítése sem értelmezhető. Ennek következtében a kisvállalati adóalanyok nem tarthatnak igényt a szakképzési hozzájárulási kötelezettséggel összefüggő normatív csökkentő tétel (vagy annak egy részének) visszaigénylésére.

Megjegyezni kívánjuk, hogy a kisvállalati adózásra való áttérés minden esetben egyedi és fokozott mérlegelést igényel.

forrás: https://www.nav.gov.hu/nav/ado/kiva/A_kisvallalati_ado_sz20191203.html