A felek közötti jogvita esetén a szerződés tartalmától a bíróság sem térhet el. Az érvényes szerződés tartalma a felek egymás közötti viszonyában olyan, mintha jogszabály lenne, amelyet a bíróságnak alkalmaznia kell. A bíróság – főszabályként – nem jogosult tehát arra, hogy a szerződés tartalmát hivatalból módosítsa, abba belenyúljon, azt felülbírálja. A bíróság a szerződést kizárólag valamelyik fél kifejezett kérelmére módosíthatja.
A szerződés bírósági módosítását akkor lehet kérni, ha a megállapodás a felek között tartós jogviszonyt hoz létre. A joggyakorlat tartós jogviszonynak tekinti a huzamos időre szóló használati szerződéseket: lakásbérletet, nem lakás céljára szolgáló üzlethelyiségek bérletét, továbbá a tartási szerződéseket, egyes hosszabb átfutási időre kötött pénzügyi szerződéseket, a közüzemi szerződéseket, valamint az olyan megállapodásokat is, amelyek például a közös tulajdonban álló ingatlan megosztott használatáról rendelkeznek. A tartós jogviszony szempontjából nem a szerződéstípus a meghatározó.
A szerződés módosítása akkor kérhető, ha a szerződés megkötését követően következik be valamely új körülmény, és ezzel okozati összefüggésben áll elő olyan helyzet, hogy a szerződés változatlan feltételek melletti teljesítése a fél lényeges jogi érdekét sérti. Még ebben az esetben sem kérheti sikerrel a bíróságtól a szerződés módosítását az a szerződő fél, akinek a körülmények változásával a szerződéskötéskor számolnia kellett (a körülmény előrelátható volt), továbbá az sem, aki a változásokat maga idézte elő.
Kizárt a bírói módosítás olyankor is, ha a körülmények változása a fél rendes üzleti kockázata körébe esik. A gazdasági élet szereplőinek maguknak kell felmérniük a szerződéskötéssel együtt járó üzleti kockázatot, amelynek bírói csökkentésére a törvény szerint nincs lehetőség. A társadalmi-gazdasági változások széles körben jelentkező következményei sem alapozzák meg a szerződési díjrendszer bírói változtatását, mint ahogy az infláció sem vezet önmagában szerződésmódosításhoz.
A piaci versenykörülmények, a kereslet-kínálat viszonyainak változása az üzleti kockázat körébe eső tényező, amely egyik szerződő felet sem jogosítja fel a szerződés bírói módosításának kérésére. Annak a későbbiek során történő felismerése, hogy a szerződésben kikötött számítási mód kedvezőtlen díjfizetési kötelezettséget állapít meg valamelyik fél terhére, nem minősül olyan körülményváltozásnak, amely a bírói szerződésmódosítást megalapozná. Visszamenőleges hatállyal bírói szerződésmódosításra egyébként sincs lehetőség (BDT2011. 2577.). Piaci viszonyok között a gazdasági körülmények akár drasztikus megváltozása az üzleti kockázat része, amely a szerződési jogi kapcsolatok tartalmát nem változtatja meg. A megváltozott piaci viszonyok miatt kialakult érdeksérelem csak szerződési jogi eszközök igénybevételével orvosolható (BDT2008. 1784.). A lényeges, jogos érdek sérelmének megítélése során mindkét fél helyzetének elemzése, az esetleges módosítással a másik félnek okozott hátrány összehasonlítása szükséges, vagyis a gyakorlat szerint a sérelem szempontjából az érdekek kölcsönös összemérése indokolt (BDT2007. 1707., BDT2000. 277.).
A bíróság – ha a kereseti kérelemnek helyt ad – a szerződést legkorábban arra az időpontra szólóan módosíthatja, amikor a méltánytalan helyzetbe jutott fél a szerződés módosítására irányuló igényével a bírósághoz fordul. Elképzelhető a konkrét esettől függően az is, hogy a bíróság a szerződés tartalmi módosításával a méltánytalan érdeksérelmet ex nunc hatállyal, vagyis csak a jövőre szólóan küszöbölje ki. Végső soron a bíróságnak a szerződésmódosítás időpontját illetően diszkrecionális mérlegelési lehetőséget biztosít a törvény, csupán a módosítás legkorábbi időpontját határolja be: az pedig minden esetben a kereset benyújtásának időpontja.
A Ptk. a bírói szerződésmódosítás tartalmi határait is rugalmasan vonja meg, ugyanis a bíróságnak arra kell törekednie, hogy a körülmények változásából eredő hátrányokat és előnyöket méltányosan ossza meg a felek között, úgy, hogy egyik fél jogi érdeke se sérüljön. A bírósági szerződésmódosítás korlátját jelenti továbbá az Alkotmánybíróság és a Kúria következetes joggyakorlata szerint az is, ha a társadalmi méretű változásoknak a szerződések nagy tömegét hasonlóan érintő következményeit kell megoldani.
A Kúria 6/2013. Polgári jogegységi határozat 7. pontja szerint a bírói szerződésmódosítás nem alkalmas jogi eszköz arra, hogy társadalmi méretű gazdasági változásoknak azonos típusú szerződések nagy tömegét hasonlóan – csak az egyik fél számára hátrányosan – érintő következményeit orvosolja. Az ilyen változások jogalkotói beavatkozást igényelnek. Ha pedig a hátrányos következményeket a jogalkotó jogszabállyal rendezte, a jogalkotói beavatkozás e körben az egyedi bírói mérlegelést kizárja.