Magyarország Kormánya a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) kormányrendelet értelmében fizetési moratóriumot rendelt el 2020. december 31. napjáig azzal, hogy a veszélyhelyzet fennállása alatt az üzletszerűen nyújtott hitel-, és kölcsönszerződésből, illetve a pénzügyi lízingszerződésből (a továbbiakban együttesen: Kölcsönszerződés) eredő tőke-, kamat-, díjfizetési kötelezettségek tekintetében adósok fizetési haladékot kapnak.
Ezen rendelkezéseket a 2020. március 18. napján huszonnégy órakor fennálló szerződések alapján már folyósított kölcsönökre kell alkalmazni. Ennek értelmében a még le nem hívott kölcsönökre, illetve a fel nem használt hitelkeretre a fizetési moratórium nem vonatkozik, azaz a 2020. március 19. napját követően lehívott kölcsönökre eltérő lesz a törlesztés, mint a fizetési moratóriummal érintett folyósított hitelre annak ellenére, hogy adott esetben egy és ugyanazon Kölcsönszerződésről van szó.
A 2020. március 19. napját követően kötött szerződés alapján felvett, zálogjoggal nem biztosított fogyasztói hitelek esetén a teljes hiteldíj mutató nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt mértékét.
Fontos megjegyezni, hogy nem a tőke-, és kamatfizetési kötelezettségek elengedéséről, hanem azok 2020. december 31. napjáig történő felfüggesztéséről van szó, azaz a Kölcsönszerződések futamideje meghosszabbítására kerülnek, amelyek a törlesztések átütemezését vetíti előre. A veszélyhelyzet fennállása alatt lejáró szerződések azok nem eredeti teljesítésének esetére szintén meghosszabbodnak.
A hitelek a fizetési moratórium idejével meghosszabbodnak, kivéve, ha a felek kifejezetten írásban úgy állapodnak meg, hogy tartják az eredeti Kölcsönszerződésben foglalt feltételek szerinti teljesítést. Ennek az lehet az egyik lehetséges oka, hogy a fizetési moratórium időszakára is ugyanúgy irányadó lesz a banki ügyleti kamat fizetése, tekintettel arra, hogy a veszélyhelyzettől függetlenül a bank által folyósított kölcsönösszeg a bank részéről alapesetben már rendelkezésre bocsátásra került, és ezáltal a bank jogosulttá válik az ügyleti kamatra.
Fontos tényező továbbá, hogy a Kölcsönszerződést biztosító járulékos és nem járulékos mellékkötelezettségeket is módosítja a fizetési moratórium, és ezáltal a biztosítéki időszak tartama is meghosszabbodik.
A fentiek értelmében szükséges áttekinteni a lényegesen hátrányos változás felmondási eseményre (MAC), valamint a közvetett szerződésszegési helyzetekre (Cross-Default) vonatkozó szerződéses klauzulákat a megkötött finanszírozási szerződésekben.