A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) számos esetben írásbeli alakot követel meg egy jognyilatkozat, szerződés érvényességéhez (pl. ingatlan adásvételi szerződés (lsd: Ptk. 6:215. § (2) bekezdés), de az is előfordul, hogy a jogszabály csak egyes szerződéses kikötésekhez ír elő kötelező írásbeliséget (pl. kötbérkikötés (lsd: Ptk. 6:186. § (2) bekezdés), továbbá a szerződő feleknek is lehetőségük van arra, hogy a közöttük létrejött szerződésre kötelező írásbeliséget határozzanak meg.
A Ptk. 6:7. § (2) bekezdésében rögzíti, hogy „a jognyilatkozat akkor minősül írásba foglaltnak, ha a jognyilatkozatát a nyilatkozó fél aláírta”.
Lépést tartva és kiszolgálva a technikai fejlődés által keltett igényeket, a hivatkozott szakasz (3) bekezdése tartalmaz egy kiegészítő szabályt e tárgykörben, amely szerint a jognyilatkozatot akkor is írásba foglaltnak kell tekinteni, ha „annak közlésére a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas formában kerül sor.”
A fentiek alapján felmerül a kérdés, hogy az elektronikus üzenet megfelel-e a fent említett absztrakt feltételrendszernek és írásbeli nyilatkozatnak minősül-e.
Ennek megítélésében mindezidáig nem alakult ki általánosan elfogadott álláspont.
A tartalom visszaidézése (vagyis, hogy elmenthető és újra megnyitható legyen), valamint a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítása technológiailag biztosított, azonban a nyilatkozattevő személy azonosítása nehézséget okozhat.
Az Új Ptk. Tanácsadó Testület tagjainak többségi álláspontja szerint a bíróságnak minden esetben meg kell vizsgálnia és meg kell állapítania, hogy az adott közlési forma az adott körülmények között megfelelt-e a törvényben felsorolt feltételeknek, hiszen a Ptk.-nak az írásbeliség hármas követelményét megállapító, technológia semleges feltételrendszere a valódiság és hamisítatlanság követelményét nem szabályozza, és nem várja el a nyilatkozat abszolút hamisíthatatlanságát ahhoz, hogy az írásbeli nyilatkozatnak minősüljön.
A magyar bírói gyakorlat szerint egy egyszerű e-mail küldője nem azonosítható egyértelműen, ezért, ahogy a Fővárosi Ítélőtábla Pf.20.435/2017/3. ítéletében kimondta, „az e-mailben küldött elektronikus jognyilatkozat nem minősül írásba foglaltnak, hacsak nincs fokozott biztonságú aláírással ellátva, ami alapján a valódiság és hamisítatlanság követelményének megvalósulása ellenőrizhető, és egyidejűleg a nyilatkozat megtételének időpontja is azonosítható.”
Az Ítélőtábla fenti ítéletében az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU rendeletének (eIDAS) 26. cikkére hivatkozott, amely szerint „a fokozott biztonságú elektronikus aláírás (a) kizárólag annak aláírójához köthető; (b) alkalmas az aláíró azonosítására; (c) az aláíró nagy valószínűséggel csak a saját maga által használható adatok felhasználásával hozta létre; valamint (d) lehetővé teszi, hogy kiderüljön, ha az aláírt elektronikus dokumentumot később megváltoztatták.” Az Ítélőtábla szerint ennek a rendelkezésnek azért van jelentősége, mert csak ilyen módon valósulhat meg a valódiság és a hamisítatlanság követelménye.
Megállapítható tehát, hogy szemben a hagyományos papír alapú dokumentummal, amire elegendő egy egyszerű kézzel írt – akár nehezen olvasható vagy az aláíró korábbi sajátkezű aláírásához alig hasonlító – aláírás, az elektronikus okiratok esetében lényegesen szigorúbb követelményeknek kell megfelelni az írásbeliség kritériumai teljesítéséhez.
Összegezve
A jövőbeli jogviták elkerülése érdekében célszerű az elektronikus okiraton minősített elektronikus aláírást elhelyezni, vagy az elektronikus okiratot azonosításra visszavezetett dokumentum-hitelesítés szolgáltatással hitelesíteni, ezzel biztosítva az okirat teljes bizonyító erejét. Ezekben az esetekben a nyilatkozattevő személye beazonosítható és kétséget kizáróan bizonyított, hogy az okirat aláírója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, elfogadta vagy magára nézve kötelezőnek ismerte el, ezáltal az elektronikus okiratok írásbeliségének valamennyi törvényi kritériuma teljesül.
A gyakorlatban minősített elektronikus aláírást lehetővé tevő aláírókártyát valamely minősített bizalmi szolgáltatótól (Microsec Zrt. /Netlock Kft. /Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.) szerezhető be, míg azonosításra visszavezetett dokumentum-hitelesítés a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-nél vehető igénybe.
Forrás: www.jogiforum.hu