Híreink

Az adózás rendjét érintő változások

Az adózás rendjét érintő változások

Az adóigazgatás rendjének megújítása elsődlegesen azt célozza, hogy az adóhatóság ügyfélközpontú szolgáltatást nyújtson és segítse az adózókat adókötelezettségeik teljesítésében. 2018-tól az egységes kódexjellegű szabályozás helyett azonban több törvény rögzíti, hogy az egyes adózási kérdésekben az adózókat és az adóhatóságokat milyen jogok illetik meg és milyen kötelezettségek terhelik.

A tavalyi év végén elfogadott adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény és az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény oly módon kívánja ezt megtenni, hogy minden kötelezett a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően vegye ki részét a közteherviselésből.

Az adóhatósági eljárást érintő legfontosabb változások:

Az új törvényi rendelkezések az elektronikus ügyintézésről szóló törvénnyel összhangban teljeskörűvé teszik az elektronikus ügyintézés lehetőségét. Az eseti meghatalmazások tekintetében kikerültek a törvényből a képviselővel szemben támasztott szakmai követelmények, megkönnyítve ezzel az adózók számára a képviselő útján történő eljárást. Az állandó meghatalmazással eljárók tekintetében továbbra is meghatározza a törvény azt a szakmai kört, akik jogosultak képviseletet ellátni.

Egyszerűsödik az ellenőrzési struktúra, a korábbi hét ellenőrzési típussal szemben a törvény csak két ellenőrzési fajtát nevesít:

  1. A jogkövetési vizsgálat keretében az adóhatóság ellenőrizheti, hogy az adózó eleget tett-e a törvényekben előírt adminisztratív adókötelezettségeinek, adatokat gyűjthet, vizsgálhatja a gazdasági események valódiságát.
  2. Az adóellenőrzés során az adóhatóság az adózó adómegállapítási és bevallási kötelezettségének teljesítését adónként, támogatásonként és időszakonként vizsgálja.

A vállalkozásokat érintő változások:

Ilyen többek között az észrevételezési határidő jogvesztő jellegének bevezetése, mely határidő elmulasztása esetén már csak a határozat elleni fellebbezésben lehet kifogást emelni az adóhatóság megállapításaival szemben. Az adóhatóság nem lesz köteles az abban foglaltakat figyelembe venni a határozat meghozatalakor. E körben ki kell emelni, hogy az észrevételezésre rendelkezésre álló 15 napos határidő 30 napra emelkedik.

A hatályos szabályoknak megfelelően fennmarad a fellebbezés lehetősége az adóhatóság határozatai, végzései ellen. Lényeges változás azonban, hogy a fellebbezésben, illetve a fellebbezés alapján indult eljárásban a törvény szerint nem lehet olyan új tényt állítani, illetve olyan új bizonyítékot előadni, amelyről a fellebbezésre jogosultnak az elsőfokú döntés meghozatala előtt tudomása volt, azonban azt az adóhatóság külön felhívása ellenére nem terjesztette elő.

Az adóeljárásra vonatkozó részletszabályok változása:

Új szolgáltatásként jelenik meg a kezdő vállalkozások támogatása, mely egy 6 hónapos önkéntes részvételen alapuló szakmai támogatási időszak lesz. Ennek során az adóhatóság személyes kapcsolatfelvételen keresztül kívánja majd mindazt a támogatást megadni, amely az önkéntes jogkövetés kialakulását segítheti. Szintén új szolgáltatásként a NAV a bejelentéshez/változás-bejelentéshez online felületet biztosítana az adózóknak a kötelezettségek teljesítésének megkönnyítése érdekében.

 

A szerződő partnerekről történő tájékozódási lehetőség biztosítása érdekében az egyéni vállalkozók adózással összefüggő adatait is nyilvánosságra hozná az adóhatóság, a cégek vonatkozásában már régóta működő beszámoló közzétételi kötelezettséghez hasonlóan.

Az adózás rendjéről szóló törvényből az egyes anyagi jogszabályokba átkerülő szabályok:

  1. Az Szja. törvénybe átkerülő rendelkezések

A külföldi személyek egyes jövedelmei adózásának különös szabályairól szóló rendelkezések 2018. január 1. napjától az Szja. törvény 7. számú mellékleteként találhatók meg.

Az Szja. törvény 8. számú mellékletét képezi majd az átalányadót vagy a tételes átalányadót fizetők adózásának rendje.

Az adózás rendjének átalakításával összefüggésben a termőföld bérbeadásából származó jövedelem adóztatásával kapcsolatos rendelkezések is az Szja. törvénybe kerülnek.

Az Szja. törvényben kapnak helyet a bevallási tervezettel kapcsolatos egyes részletszabályok, illetve ide kerültek át a munkáltató/kifizető által megállapított adó/adóelőleg utólagos módosításának a szabályai is.

  1. Az Áfatörvénybe átkerülő főbb szabályok

Az adóalanyok az áfabevallásukkal együtt kötelesek egy összesítő jelentést adni partneri szinten azon általuk kibocsátott és befogadott számlák egyes adatairól, amelyekben az áthárított adó összege eléri vagy meghaladja az 1.000.000 forintot.

Az Áfatörvény 10. számú melléklete tartalmazza a számlaszintű adatszolgáltatást. Egyrészt 1.000.000 forintról 100.000 forintra csökken az az értékhatár, amelynek elérése esetén a számla adatairól adatszolgáltatást kell teljesíteni.

  1. A társasági adó törvényben szabályozott új rendelkezések

A helyi adóról szóló törvénybe és a társasági adóról szóló törvénybe kerültek át az eltérő üzleti éves adózók adókötelezettségeire vonatkozó szabályok. Ezen felül a Tao tv. kiegészült egyes bevallási részletszabályokkal. à pl.: külföldi vállalkozó belföldi építkezése, bevallást helyettesítő nyilatkozat stb.

  1. Egyéb adónemekre vonatkozó törvényeket érintő változások

Az ingatlanszerzés bejelentésére vonatkozó szabályok az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény szabályai közé kerülnek át, az ingatlan-nyilvántartási eljárást igénylő jogügyletek bejelentésének részletszabályaival együtt. Az új szabályozás normatartalma változatlan.

Helyi adóügyben, települési adóügyben az az önkormányzati adóhatóság jár el első fokon, amelynek önkormányzata a helyi adót, települési adót rendeletével bevezette.

(forrás: kamaraonline.hu)